Alternatív foglalkoztatási formák: nyitniuk kell a magyar cégeknek

Szerző: Adó Online
Dátum: 2020. március 13.
Címkék: , , , ,
Rovat:
Kevesebb mint az alkalmazottak 4 százaléka teheti meg Magyarországon, hogy otthonról dolgozik. Európa szerte ráadásul hazánkban foglalkoztatják a legkevesebb embert részmunkaidőben. Az egyéni vállalkozók és a határozott munkaszerződéssel rendelkező kollégák aránya szintén jelentősen alulmúlja az uniós átlagot. A jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzet, az alkalmazottak igényeinek átalakulása olyan extrém nyomás alá helyezi a cégeket, ami miatt lépéskényszerbe kerültek – hívták fel rá a figyelmet az EY tanácsadói, a vállalat alternatív foglalkoztatási formákkal foglalkozó szakmai rendezvényén.

Kevesebb mint 150 ezer embernek volt „home office” lehetősége Magyarországon 2018 első negyedévében a KSH friss jelentése szerint. Az elmúlt öt évben ráadásul folyamatosan csökkent, mára 5 százaléknál is kisebb azoknak az aránya, akik részmunkaidőben dolgoznak itthon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Ez Európa területén a legalacsonyabb érték, messze alulmúlja a 19 százalékos uniós átlagot, míg Svájcban több mint a munkavállalók 35, Hollandiában az emberek közel 50 százalékát alkalmazzák ilyen formában. Hasonló a helyzet más alternatív foglalkoztatási típusok terén is, hiszen egyéni vállalkozóként az uniós átlagnál mintegy 5 százalékkal kevesebben dolgoznak hazánkban, határozott munkaszerződéssel pedig az alkalmazottak mindössze 7 százaléka helyezkedett el szemben az EU-s 14 százalékkal.

„A cégek többsége nyitott az alternatív foglalkoztatási formákra, a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetben pedig egyre többen ismerik fel, hogy minél hamarabb konkrét lépéseket kell tenniük azért, hogy megteremtsék a lehetőségét annak, hogy kollégáik otthonról, projekt alapon vagy rövidített munkaidőben dolgozzanak” – hangsúlyozta Farkas Margit, az EY Személyügyi Tanácsadási üzletágának partnere.

Generációs különbségek is súlyosbítják a helyzetet: ellentmondanak egymásnak az igények?

A cégeknek azzal is meg kell küzdeniük, hogy korábban soha nem látott módon, egyszerre négy különböző korosztály dolgozik a magyar munkaerőpiacon. Eltérő igényeikre a munkaadóknak is tekintettel kell lenniük. Az úgynevezett „offline generáció” (1946-1964 születettek) tagjai kötődnek a leginkább az íróasztalukhoz, míg az 1996 után született „digitális benszülöttek” elsősorban az önállóságot preferálják a határozatlan idejű munkaszerződéssel és a kötött munkarenddel szemben.

„Tévhit azonban, hogy a pályakezdők és a tapasztalt munkavállalók nem tudnak együttműködni vagy nem lehet egyszerre vonzó munkakörülményeket teremteni számukra. A kulcs, hogy minden szervezet megtalálja azt, amin és amilyen arányban változtatnia kell a versenyképesség fenntartásához” – emelte ki Farkas Margit. Az EY partnere szerint ugyanis a változás elkerülhetetlen. A siker pedig leginkább azon fog múlni, hogy a cégek mernek-e időben alakítani a berögződött rutinokon, és amennyiben igen, hogyan menedzselik a változást.

Az biztosnak látszik, hogy a versenyképes havi munkabér továbbra is az egyik legfontosabb tényező a munkahelyválasztás során. Az EY nemzetközi felmérése szerint ugyanakkor a munkaadók továbbra is a dinamikus előmenetellel, tanulási és fejlődési lehetőségekkel csábítanák a munkavállalókat, miközben a dolgozók inkább jó vezetőkre, erős munkáltatói márkára és alternatív munkavégzési módokra, például a „home office” lehetőségére vágynak.

A cégeknek ezért érdemes minél hamarabb felülvizsgálniuk működési modelljüket és környezetüket, a szervezeti kultúrát, valamint az alkalmazott szabályzatokat és folyamatokat. Továbbá felmérni, hogy milyen munkavállalói csoportokra lehet még kiterjeszteni egyéb alternatív foglalkoztatási formákat. A jog, a HR, az adózás és az IT-biztonság szempontjainak összehangolását követően lehet kialakítani egy olyan agilis szervezetet, amely képes dinamikusan reagálni a változó gazdasági körülményekre, valamint a munkavállalók folyamatosan formálódó igényeire, szem előtt tartva az üzleti érdeket is.


Kapcsolódó cikkek:


Fuvarozás: új EU-s szabályok a sofőrök kiküldetésére
2020. április 7.

Az Európai Unió tagállamai elfogadták az uniós közúti szállítási ágazat reformját jelentő új szabályokat, amelyek a nemzetközi szállítást végző járművezetők kiküldetését, munkakörülményeit is meghatározzák - közölte az uniós tanács kedden. A jogszabályt még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia ahhoz, hogy hatályba léphessen.

Felmérés: a válság után megváltozik a foglalkoztatás szerkezete
2020. április 7.

A koronavírus-járvány okozta válságot követően jelentősen megváltozik a foglalkoztatás szerkezete, felerősödnek az alternatív foglalkoztatási módok és a munkaerő-kölcsönzés, a home office pedig sokkal kidolgozottabbá és elfogadottabbá válik - erre számít a munkavállalók jelentős része egy felmérés szerint.

Nem számítható fel díj a SZÉP-kártyák után
2020. április 6.

Megjelent az április 5-i Magyar Közlönyben a kormány rendelete a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) felhasználásának veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályairól.