Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelentősen javultak a munkaerőpiaci mutatók 2006 és 2016 között Magyarországon: a foglalkoztatottak száma 10,7 százalékkal emelkedett, a munkanélkülieké 26,3 százalékkal csökkent, a gazdaságilag aktívak száma pedig csaknem 350 ezerrel nőtt a 15-74 éves korú népesség körében – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a honlapjára hétfőn kikerült friss elemzésében.
Az ÁSZ kiemelte: a gazdasági aktivitás növekedése közvetetten hozzájárult a GDP-arányos bruttó államadósság csökkenéséhez is, mivel mérsékelte az államháztartás kiadásait.
A gazdasági aktivitás 2006-2009-ig csökkent, majd 2011-től 2016-ig annak ellenére javult (55,2 százalékról 61,1 százalékra; 4,25 millióról 4,59 millióra), hogy a korosztályos népesség létszáma 2,7 százalékponttal csökkent az időszak végére – hívták fel a figyelmet az elemzésben. A 15-74 éves korú népesség tíz év alatt 7,72 millióról 7,5 millióra csökkent 2016-ra.
A munkanélküliek száma a 2006-os 318,2 ezerről 234,6 ezerre csökkent 2016-ra, a foglalkoztatottak száma 3,93 millióról 4,35 millióra nőtt – mutatott rá az ÁSZ.
Tíz év alatt a gazdaságilag inaktívak – nyugdíjasok, szociális ellátásban részesülők, valamint az eltartottak – száma 15,8 százalékkal lett kevesebb.
Az aktivitási ráta a férfiaknál a 60-64 éves korcsoport esetében, a nőknél pedig az 50-59 éves korcsoportban emelkedett a leginkább.
[htmlbox mt_kommentar]
Az ÁSZ elemzése a foglalkoztatási mutatók javulásának főbb okai közé sorolja a nyugdíjkorhatár emelkedését, az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetőségeinek korlátozását, a megváltozott munkaképességűek ellátó-rendszerének átalakítását, az aktívkorúak jövedelempótló ellátásainak szigorítását, továbbá a kötelező iskolába járás korhatárának csökkentését. Hatott az aktivitásra a közfoglalkoztatás kiterjesztése, a munkaképes korú lakosság kedvezőbb iskolai végzettség szerinti összetétele az aktívak körében, valamint 2013-tól kezdve a javuló foglalkoztatási helyzet – tették hozzá a tanulmányban.
A közfoglalkoztatottak száma a vizsgált időszakban folyamatos növekedést mutatott, 2016-ra számuk meghaladta a 220 ezret – emelték ki.
A közfoglalkoztatottak átlagos létszáma 2016-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb, a közfoglalkoztatottak csaknem egyharmada volt köthető ehhez a két megyéhez.
(MTI)
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
