Augusztustól változott a Munka Törvénykönyve


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény (MK 103.) többek között módosítja a Munka Törvénykönyvét (8. §). A módosuló szabályok többsége 2013. augusztus 1-éjével lépett hatályba. A törvényi indokolás szerint a módosítást elsősorban a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések többféle értelmezése, ennek kapcsán kibontakozott szakmai vita indukálta.


A NEXON augusztus 14-én* és 15-én** szakmai konferenciát tart, amelyen szakértőink gyakorlati példákkal és magyarázatokkal ismertetik a megváltozott jogszabályi környezetet.

A munkabérre vonatkozó, valamint a távolléti díj számításának és megfizetésének új szabályai

A bérpótlék számítási alapja és a vasárnapi pótlék fizetésének új szabályai

A bérpótlék számításának alapja változatlanul az alapbér (természetesen a felek, vagy kollektív szerződés ettől eltérően is megállapodhatnak), és havibér esetén az egy órára járó alapbért a 174-es osztószámmal számítjuk ki.

Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy vasárnapi pótlékot kizárólag annak a munkavállalónak kell fizetni a vasárnapi beosztás szerinti munkavégzésért, akinek foglalkoztatását vasárnapon kizárólag azért lehet elrendelni, mert a munkáltató kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy többműszakos, illetve a munkakör készenléti jellegű.

Bővül azonban a pótlék megfizetésének időponthoz kötött esetköre. Augusztus hónaptól a vasárnapi pótlékot akkor is meg kell fizetni, ha a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló olyan heti pihenőnapján rendelik el, amely vasárnapra esik.

Elszámolás munkaidő-keretben foglalkoztatott havibéres és órabéres munkavállaló esetén

 

A havibéres és egyenlőtlen munkaidő-beosztású munkavállaló adott hónapban történt távolléte esetén (szabadság/betegszabadság) a díjazás attól függően alakul, hogy szabadságot órában vagy munkanapban tartjuk nyilván. Amennyiben munkanapban történik a nyilvántartás, akkor a távolléti díjat is lényegében munkanapra számoljuk.

Havibéres és egyenlőtlen munkaidő-beosztású munkavállaló esetében a munkaidő-keret végén kell a teljesítendő és teljesített órák számát összevetni. A kiegyenlített, azonos összegű bérezés érdekében a havibéres díjazása mindig azonos összegű, csak a keret végén kell „órában” elszámolni [Mt. 156. § (1) bek. a) pont].

Ha a távollét jogcíme munkaszüneti nap

Havibéres munkavállaló esetén – az adott hónapra irányadó általános munkarend szerinti óraszámokat tekintve – munkaszüneti napra külön díjazás nem jár, mivel a havibér maga tartalmazza az adott hónap teljesítményét.
A törvény úgy szól, hogy „óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállalónak távolléti díj jár a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő” [Mt. 146. § (3) bek. d) pont].

Óra- vagy teljesítménybéresnek a munkaszüneti napi keresőképtelenségre a távolléti díj 70 %-a jár [Mt. 146. § (4) bek.] Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállalónak nem volt munkaszüneti napon beosztása és utóbb kiderül, hogy keresőképtelensége a munkaszüneti naptól már fennáll, akkor a távolléti díj helyett csupán annak 70 %-a jár (feltéve, hogy táppénzre nem volt még jogosult).

A betegszabadság kiadásánál a szabadság kiadására vonatkozó 124. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez azt eredményezte, hogy a szabadság órában történő nyilvántartásának megfelelően a betegszabadság fennmaradó óraszámai adott esetben nem nyújtottak „fedezetet” az adott napi munkaidő betegszabadságként történő kiadására. Ezt a törvénymódosítás augusztus 1-jei hatállyal úgy oldja fel, hogy „ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni” [Mt. 126. § (4) bek.].

A távolléti díj megfizetésének szabályai

A távolléti díj kiszámításának már csak egyetlen szabálya van: összege már nem függ attól, hogy a munkavállalónak volt-e beosztása. A távolléti díj része az alapbér, a törvény által nevesített bérpótlékok 6 hónapos irányadó időszakban kifizetett átlaga (és a teljesítménybér, ha volt ilyen bérelem a munkaszerződésben).

A figyelembe veendő pótlékok köre bővült: az éjszakai, a műszakpótlékot, valamint az ügyelet-készenlét pótlékán kívül a vasárnapi pótlékot is figyelembe kell venni.

A törvénymódosítás meghatározza a távolléti díj esedékességének napját és rendelkezik arról, miképp kell a havibér időarányos részét, valamint ennek megfelelően a távollétre eső távolléti díj időarányos részét kiszámítani. Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja, a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja, vagy bizonyos esetekben a munkaviszony megszűnésének időpontja [Mt. 148. § (2) bek.].

A munkaidő és pihenőidőt érintő szabályok

A szabadság egybefüggő kiadásának munkáltatói kötelezettsége

A munkavállalónak évente egy alkalommal legalább 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzési kötelezettség alól. A 14 egybefüggő napba a pihenőnapokat és a szabadnapokat is be kell számítani. A felek eltérő megállapodására továbbra is lehetőség van.

A tárgyévi szabadság kiadásának elhalasztása megállapodás alapján

2014. január 1-jétől csak az életkor után járó pótszabadság átviteléről lehet és évente megállapodást kötni.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság órában történő kiadása és nyilvántartása

A módosítás választási lehetőséget biztosít a munkáltató számára szabadság kiadására vonatkozóan, mely szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett az általános szabályok szerint is kiadható a szabadság. Ezek szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A szabadságot ilyenkor munkanapban kell nyilvántartani.

Ismerje meg a részleteket a NEXON konferenciáin!

* Augusztus 14-ei konferenciánkat elsősorban NEXONbér ügyfeleknek ajánljuk. Jelentkezés
**Augusztus 15-ei konferenciánkon a táppénz és a pénzbeli ellátások változásait is megismerheti. Jelentkezés és bővebb információ

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.