Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idénymunka és az alkalmi munka kivételes foglalkoztatási formának tekinthetők az Mt. szabályai szerint megvalósuló foglalkoztatáshoz képest. Most részletesen ismertetjük szabályozásukat.

Az egyszerűsített foglalkoztatást az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) szabályozza. Az Efo tv. számos könnyítést tartalmaz a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján történő munkavégzéshez képest. Az Efo tv. célja az átmeneti, idényjellegű és alkalomszerű foglalkoztatás elősegítése, illetve az, hogy a munka esedékességéhez és a szezonális igényekhez igazítva kerülhessen sor a munkaviszony létesítésére. Az Efo tv. hatálya alatt idénymunka (mezőgazdasági, turisztikai) és alkalmi munka végezhetők a törvény által meghatározott tartamban (120 nap vagy 90 nap/év). Az idénymunka és az alkalmi munka kivételes foglalkoztatási formának tekinthetők az Mt. szabályai szerint megvalósuló foglalkoztatáshoz képest.

Az Efo tv. hatálya alá tartozó turisztikai idénymunkának csak a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Ker. tv.) meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka tekinthető, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. A Ker. tv. 2. § 8. pont alapján kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek minősül: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.

Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Filmipari statiszta az a természetes személy, aki a 3711 FEOR-számmal azonosított foglalkozású, – feltéve, hogy a tevékenysége a filmalkotás elkészítésében kisegítő – pótolható – jellegű, és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg a 18 000 forintot.

Bevallás és közteher

A törvény hatálya alá tartozó munkáltatónak a mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára, alkalmi munkára foglalkoztatott munkavállalókat – a munkavégzés megkezdése előtt – be kell jelentenie, és utánuk a tárgyhónapot követő hónap 12-ig bevallást kell benyújtania és adót kell fizetnie.

Az adó – melyet a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell megfizetni:

• mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunkánál minden naptári napra munkavállalónként 500 forint,
• alkalmi munkánál a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1 000 forint,
• a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatásakor a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 4 000 forint.

Az egyszerűsített foglalkoztatást illető bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

• a munkavállaló nevét,
• a munkáltató adószámát,
• a munkavállaló adóazonosító jelét és tajszámát,
• az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, alkalmi munka, filmipari statiszta),
• a munkaviszony napjainak számát,
• azt a körülményt, ha a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta.

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatást

• elektronikusan a 22T1042E jelű adatlapon,

• telefonon az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül vagy

• az erre szolgáló mobilalkalmazással is bejelentheti a NAV-hoz.

A bejelentéshez KAÜ-azonosítás szükséges.

Nem lehet bejelentést benyújtani papíron, postán vagy személyesen.

2022. július 01-től hatályos szabályok

Az extraprofitadókról szóló 197/2022. (VI.4.) Korm.rendelet módosítást eszközölt az Efo tv. szabályaiban is 2022. július 01. napjától. A filmipari statisztáknak fizethető nettó napi jövedelem a jelenlegi 18 ezer forintról a hónap első napján érvényes minimálbér 12%-ának megfelelő összegre, jelenleg havi 24 ezer forint összegre nő, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.

A hónap első napján érvényes minimálbérhez került meghatározásra az egyes egyszerűsített foglalkoztatási típusok esetén fizetendő napi adómértékek és a nyugellátás számítási alapja is.

Az Efo tv. szerinti foglalkoztatási jogviszonyokat illetően

• a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a havi minimálbér 0,5%-a,
• az alkalmi munkára vonatkozóan a havi minimálbér 1%,
• a filmipari statiszta alkalmi munka esetében a havi minimálbér 3%-a

a napi adó mértéke, azzal, hogy a mértéket itt is száz forintra kerekítve kell meghatározni. A 2022. évben érvényes 200 ezer forint havi minimálbérrel kalkulálva az adóterhek napi 1 000 Ft; 2 000 Ft és 6 000 Ft-ra nőnek.

A közteher kiváltja

• a munkáltatónál szociális hozzájárulási adót, a rehabilitációs hozzájárulást, valamint az Szja tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettséget,
• a munkavállalónál pedig a társadalombiztosítási járulékot és szja-előleg-fizetési kötelezettséget.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg

• az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos minimálbér
• vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (mentesített keretösszeg).

A munkáltatónak olyan bizonylatot kell kiállítania és a kifizetéskor átadnia az egyszerűsített foglalkoztatott magánszemélynek, amiből kitűnik a munkavállaló bevételének teljes összege és jogcíme. A munkáltató ugyanakkor nem köteles az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást adni a munkavállalónak.

A munkáltató által természetben biztosított juttatások (szállás, étkezés) nem minősülnek kifizetett nettó munkabérnek, így az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalónak nyújtott egyéb juttatásokat nem lehet az Efo tv. szerinti jövedelemnek tekinteni, azokat a mentesített keretösszeg meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni és a vonatkozó általános szabályok szerint kell megítélni e juttatások után fizetendő közterheket.

Az egyszerűsített foglalkoztatás rugalmas szabályai ellenére számos visszaélés tapasztalható. Az Mt. 202. § (2) bekezdése és az Efo tv. 3. § (1) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek megállapodása alapján a munkáltató Efo tv. 11. § szerinti meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A felek tudattartalmának ki kell terjednie arra, hogy egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesítettek munkaviszonyt, függetlenül attól, hogy azt az adóhatóságnak bejelentették-e.

Több vizsgált ügyben is megállapítható volt az Efo tv. szabályainak megsértése. A munkavégzés állított időtartamából levont következtetése szerint a munkavállaló munkavégzésének tartama naptári évre vetítve meghaladta az Efo tv. 2. § (3) bekezdésében írt 90 naptári napos időkorlátot, ezért a felek között fennálló jogviszonyt munkaviszonyként került értékelésre. Egy másik ügyben a felek „egyszerűsített munkaszerződés” elnevezésű okiratot írtak alá, azonban a munkáltató nem tett eleget az Efo tv. 11. §-ban foglalt bejelentési kötelezettségének.

Az egyik vizsgált ügyben a munkáltató a munkavállalót egymást követő 2 napra egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentette, majd a két nappal későbbi ismételt munkavégzésének bejelentését elmulasztotta. A hatósági ellenőrzés a munkavállaló 3. napi foglalkoztatását munkaviszonynak minősítette és megállapította, hogy az atipikus munkaviszony létesítésére vonatkozó szerződéses akarat és nyilatkozat hiányzott.

Jogeset

Az alábbi jogesetben a munkaviszony létesítésével, illetve az ahhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályok értelmezése volt kérdéses (Kúria, Mfv.III.10.517/2017v). Az érintett két munkavállaló vonatkozásában a megjelölt napokra egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló bejelentést nem tett a munkáltató, arra azonban nem merült fel adat, hogy ezen munkavállalók vonatkozásában közteherfizetési kötelezettségét elmulasztotta volna. A munkavállalók munkavégzése, annak időpontja és a foglalkoztatás jellege nem volt vitatott.

A NAV tájékoztatása szerint az érintett két munkavállaló meghatározott napokon történő egyszerűsített foglalkoztatásának bejelentése a nyilvántartásban nem volt megtalálható, a benyújtott adatlapokon szereplő nevekhez nem a feltüntetett adóazonosítók tartoztak, így nem feleltek meg az Efo tv. által megkívánt bejelentésnek. A bejelentés elmulasztásának kimentésére az adminisztrációs hibára hivatkozás nem alkalmas. Bejelentésnek csak az a munkáltatói magatartás felel meg, amely az Efo tv. 3. §-a és 11. §-a által meghatározott munkáltatói és munkavállalói magatartásokat megfelelően (hiánytalanul és hibátlanul) tartalmazza, enélkül a bejelenteni kívánt munkavállaló nem beazonosítható. A munkaügyi hatóság a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt munkaügyi bírságot szabott ki a munkáltatóra, mivel álláspontja szerint a bejelentés csak akkor érvényes, ha hibátlan. Ezt azonban a munkáltató vitatta, mivel álláspontja szerint a bejelentés egyéb adataiból a munkavállalók azonosíthatóak voltak. Az elsőfokú bíróság a munkáltató keresetének helyt adott, mivel a jogszabályokból nem látta levezethetőnek, hogy csak a hibátlan bejelentés fogadható el teljesítettnek. A két munkavállaló (adataik alapján) beazonosítható volt, függetlenül attól, hogy az adóazonosító jelük nem helyesen került bejelentésre. A munkáltatónak joga volt az adatok korrekcióját kérni az adóhatóságtól. A bíróság álláspontja szerint a munkáltató bejelentési kötelezettségének ugyan részben helytelen adattartalommal, de eleget tett, így „magatartása sem csalárdnak, sem a költségvetés megkárosítására irányulónak nem tekinthető”.

Az ítélet ellen a munkaügyi hatóság élt felülvizsgálati kérelemmel, amelynek a Kúria helyt adott.

Osztotta az alperesi hatóság álláspontját, miszerint csak a helyes adatokkal történő bejelentés fogadható el, a téves adattal való bejelentés a bejelenteni kívánt személy beazonosítására nem alkalmas, ezért vonatkozásában a bejelentés megtörténte sem állapítható meg.

Az Efo tv. 3. §-a értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött jogviszony a 11. § szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésével keletkezik. Az Efo tv. 11. § (1) bekezdése a munkáltató bejelentési kötelezettségét, a (2) bekezdése a bejelentési kötelezettség teljesítésének módját, a közlendő adatokat határozta meg azzal, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra vonatkozó bejelentési kötelezettségének a munkáltató az adatok (így munkavállaló neve, munkáltató adószáma, munkavállaló adóazonosító és társadalombiztosítási jele, egyszerűsített foglalkoztatás jellege, munkaviszonyainak száma) közlésével tesz eleget. A bejelentési kötelezettségének a munkáltató akkor tesz eleget, ha az Efo tv. 11. §-a alapján kötelezően bejelentendő adatokat jól és határidőben megadja. A törvény lehetővé teszi a bejelentés módosítását az Efo tv. 11. § (8) bekezdésében írtak szerint és határidőn belül, amely egyidejűleg egy törvényi vélelmet jelent arra vonatkozóan, hogy módosítás vagy visszavonás hiányában az adatlapon közölt adatoknak megfelelően valósult meg a foglalkoztatás.

Az adóazonosító jel elírása (más adóazonosító jelének megadása) azt eredményezi, hogy a munkáltató nem beazonosítható személyt jelent be, így mivel a bejelentésben foglalt személy nem létezik, a bejelentéshez joghatás nem fűződik. Amennyiben a munkáltató a hibát határidőn túl észleli, akkor már csak az egyszerűsített foglalkoztatás normál munkaviszonnyá minősítésével teheti meg. Az Efo tv. 11. §-a megköveteli a fokozott odafigyelést a bejelentéskor, ugyanis a foglalkoztató elveszíti az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó kedvező szabályokat, ha a hibát a munkavégzés megkezdését követően tárja fel.

A fentiekből következően csak a helyes adatokkal történő bejelentés fogadható el, a téves adattal (adatokkal) való bejelentés és bejelenteni kívánt személy beazonosítására nem alkalmas, ezért vonatkozásában a bejelentés megtörténte sem állapítható meg.

A perbeli esetben – nem vitatottan – csak adminisztratív mulasztást követett el a munkáltató, a Kúria szerint ezzel elvesztette a jogát arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból eredő könnyített szabályokat alkalmazza. Ilyen esetben pedig a foglalkoztatásra a tipikus munkaviszony szabályait kell alkalmazni, ideértve a bejelentési kötelezettségre vonatkozó előírásokat is.

---