Az ombudsman szerint szolgáltatni kell a pedagógussztrájk alatt is


A sztrájkhoz való alkotmányos jogukkal a pedagógusok is csak akkor élhetnek, ha az elégséges szolgáltatások körét jogszabály, a felek megállapodása, ennek hiányában a bíróság jogerős végzése egyértelműen meghatározta – közölte az alapvető jogok biztosa.

A gyermekek oktatáshoz való jogának a pedagógus sztrájk alatti érvényesülése érdekében megfogalmazott dokumentum szerint elégséges szolgáltatás nyújtásának hiányában nem garantálható, hogy a gyermekek oktatáshoz való joga a sztrájk időtartama alatt is érvényesüljön.

Alapvető követelmény továbbá – folytatta-, hogy a gyermekek a sztrájk következtében ne szenvedjenek hátrányt, vagyis az elmaradt oktatást utólag pótolni kell, ideértve azt a helyzetet is, ha ez szükségképpen csak többlet iskolai jelenléttel, a szabadidő rovására lesz megvalósítható.

A biztos kitért arra is, hogy az elmúlt két tanévben a járvány miatti online oktatás nagy terheket rótt a pedagógusokra, gyermekekre, szülőkre egyaránt. Különösen fontos ezért, hogy a mostani tanévet ne terheljék további olyan konfliktusok, amelyeknek elszenvedői végső soron a gyermekek lehetnek.

Hangsúlyozta, a pedagógussztrájk miatt felszínre került feszültségek megoldása kizárólag a gyermekek legjobb érdekeit szolgáló módon, a gyermekek oktatáshoz való alkotmányos jogának sérelme nélkül történhet.

Kiemelte: az alaptörvény rendelkezése szerint a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását, ezért különösen aggályos minden olyan, érdekképviseleti szervezetek vagy pedagógusok részéről történő megnyilvánulás, amelyben arra kérik a szülőket, hogy tevőlegesen szegjék meg alaptörvényi kötelezettségüket és ne küldjék iskolába tanköteles gyermeküket. Hangsúlyozottan kérte mind az érintett szakszervezeteket, pedagógusokat, mind pedig a szülőket, hogy tartsák szem előtt az alaptörvényből fakadó kötelezettségeiket és a gyermekek legfontosabb érdekeit.

Rámutatott: jelen helyzetben a leginkább kiemelt szempont a tanuló gyermekek szellemi fejlődésének “oltalmazása”, ugyanis a sztrájk és ebből következően az oktatás bizonytalan ideig tartó szüneteltetése esetén az ő helyzetük válna a legkiszolgáltatottabbá. Kiemelte, hogy az oktatásból való kiesés súlyosan negatív hatása nem feltétlenül azonnal, hanem közép vagy hosszú távon jelentkezik.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

Béremelést követelnek a közszolgálati dolgozók szakszervezetei

Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek – jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett hétfői, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten.

2023. január 31.

Trenkwalder: versenyeznek a munkáltatók a megváltozott munkaképességűekért

A tavalyi 1,8 millió forintról idén 2 088 000 forintra nőtt a rehabilitációs hozzájárulás, melynek hatására várhatóan tovább nő a munkáltatók igénye a megváltozott munkaképességű (MMK) dolgozók iránt. A munkaerőpiacon azonban egyre nehezebb ilyen alkalmazottat találni. A hiányt erősíti, hogy sok munkavállaló tart attól, hogy felvállalja, vagy egyáltalán megszerezze az MMK-minősítést, pedig a Trenkwalder tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzetben az jelentősen meg is könnyítheti az elhelyezkedést.

2023. január 27.

87 ezer forintnál kevesebbhez jut havonta a fiatalok fele

A K&H felmérése szerint éves összevetésben 16 százalékkal nőtt a 19-29 évesek személyes jövedelme, így a múlt év utolsó negyedévében átlagosan havi 143 ezer forintot tett ki. A fiatalok ötödének nincs semmilyen jövedelme, további 20 százaléknak 100-199 ezer forint jut, 11 százalékuk pedig 300 ezer forint feletti bevételről beszélt. Árnyaltabb a kép a mediánértékeket nézve: a fiatalok fele kevesebb mint 87 ezer forintot kap, a többiek ennél magasabb jövedelemmel rendelkeznek.