Új engedélytípus a harmadik országbeli digitális nomádok számára

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 2022. január 1-jével egy új engedélytípust vezetett be, amely a digitális nomádok Magyarországra való beutazását és tartózkodását teszi lehetővé. Ez az ún. Fehér Kártya, amit az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adhat ki az arra jogosultaknak.

A digitalizáció egyre szélesebb körben történő fejlődésével és a munka világában tapasztalt átalakulással egyidejűleg megjelentek a digitális nomádok, vagyis olyan munkavállalók, akik személyes jelenlétet nem igénylő munkakörökben dolgoznak a világ legkülönfélébb pontjairól, de semmiképp sem egy irodából. A jelenséget felismerve, az európai jogalkotással összhangban hazánkban is bevezetésre került a digitális nomádok életstílusához igazodó Fehér Kártya.

A Fehér Kártya olyan tartózkodási engedély, amelynek birtokosa Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és a munkáját vagy a vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi [Harmtv. 2. § x) pont].

Hirdetés

A Global Mobility Modul segítségével egy helyen megtalálhatja a sikeres nemzetközi jelenléthez szükséges információkat: jogi szabályok, folyamatábrák, online kurzus. Készüljön fel a külföldön való jelenlétre! >>

A Fehér Kártyára tehát a fenti kritériumot teljesítő harmadik országbeli állampolgár jogosult, azzal, hogy a 180 napon belül 90 napot meghaladó magyarországi tartózkodás általános feltételeinek megfelel, és vele szemben nem állnak fenn a törvényben foglalt kizáró okok, és nem folytat keresőtevékenységet Magyarországon, valamint magyarországi vállalkozásban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezik [Harmtv. 20/G. § (1) bekezdés].

Bár egyértelműnek tűnhet, mégis érdemes megjegyezni, hogy a Fehér Kártyára csak harmadik ország állampolgára jogosult, vagyis a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével a nem magyar állampolgárok és a hontalan személyek.

A digitális nomád lét intézménye önálló tartózkodási célként jelenik meg, így az a harmadik országbeli állampolgár, akinek tartózkodási célja, hogy keresőtevékenységet vagy tanulmányokat folytasson, menekültkénti elismerését kérte, EK letelepedési engedéllyel rendelkezik vagy egyéb más célból tartózkodik Magyarországon, az már nem kérheti a Fehér Kártyát [Harmtv. 20/G. § (2) bekezdés].

A Fehér Kártya érvényességi ideje legfeljebb egy év és meghosszabbítására csak egyszer van lehetőség, további egy évre [Harmtv. 20/G.§ (4) bekezdés]. Az érvényességi időből látható, hogy a Fehér Kártya célja az időszakos tartózkodás engedélyezése és ezt támasztja alá az is, hogy az engedély birtokában Magyarországon töltött idő nem számít be a letelepedési engedély kapcsán releváns jogszerű és megszakítás nélküli tartózkodás idejébe [Harmtv. 35. § (9) bekezdés].

Hazánkban az engedély kiadására az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság jogosult, az EU többi tagállamában pedig az adott tagállam hatósága. A Fehér Kártya kiadása a munkavégzés helye szerinti tagállamban kérhető annak a Magyarországon letelepedett munkáltatóval munkaviszonyban álló harmadik országbeli állampolgár munkavállalónak részére is, aki a magyar munkáltató részére más EU tagállamból fejlett digitális technológiai megoldással végzi munkáját.

A digitális nomád életstílust folytató munkavállalók számára csábító lehet a Fehér Kártya intézménye és a fogadó állam gazdaságára és technológiai fejlődésére is kedvezőleg hathat az új engedélytípus. A nomádokra vonatkozó munkajogi és tevékenységükkel kapcsolatban felmerülő adójogi szabályok alkalmazása és értelmezése a jövőben azonban további kérdéseket vethet fel.

---