Az Országgyűlés új szolgálati jogviszonyt hozott létre a NAV-dolgozóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozói számára új szolgálati jogviszony jön létre: az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony. Az erről szóló törvényt 113 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 53 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

A törvény megkülönbözteti a NAV teljes állományát a közszféra egyéb állományától, új jogszabályt alkotva rájuk. A változtatás érinti a hivatásos, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat egyaránt. Ezzel a NAV jogelőd szervezeteinek teljes szervezeti, funkcionális és személyi jogállási integrációja lezárul.

Mások az fegyveresek

A 18 ezer fős, feladatában igen heterogén állományban jelenleg civil kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók és hivatásos állományú pénzügyőrök egyaránt vannak, akiknek a jogállását jelenleg több törvény szabályozza. Ezt szünteti meg a törvény egy kizárólag a NAV személyi állományára irányadó jogviszony megalkotásával. A jogalkotó emellett a munkaköröket is áttekintette, számukat csökkentette.

A jelenlegi pénzügyőri állományon belül a jövőben kizárólag a tényleges napi szintű egyenruha- és fegyverviselésre kötelezett állomány lát el olyan feladatokat, amelyek indokolják a pénzügyőri státuszt. Így egy jól behatárolt munkakörre terjed ki a fegyver- és kényszerítő eszköz használatának lehetősége. Ez számukra többletkötelezettséggel jár, amit a jogszabály plusz juttatással kompenzál.

Mivel a fegyveres szolgálatot el nem látó pénzügyőri állomány felelőssége más jellegű, ezért esetükben megszűnik a fegyver- és kényszerítőeszköz-viselési, valamint intézkedési kötelezettség. A pénzügyőri státuszuk lényeges elemei, például az egyenruha vagy a rendfokozat, az előmenetel módja azonban fennmarad.

Egyszerűsödik az illetményrendszer

A szervezet egyes területeinek ellátásához szükséges speciális és a versenyszférában is piacképes szaktudás honorálása érdekében lehetőség lesz teljesítményalapú bérezésre az eddig teljesen kötött bérezési rendszer lazábbá tételével.

Egyszerűsödik az illetményrendszer: csökken a rendszeres pótlékok szerepe, a nyelvvizsgapótlék például beépül az illetménybe, a munkaköri pótlék pedig átalakul. A jövőben egy kör kap munkaköri pótlékot, azok, akik megterhelőbb és több kockázatvállalást igénylő munkát végeznek. Az új törvény ugyanakkor fenntartja a szolgálati idő hosszához igazodó időpótlék jogintézményét.

Jelentősen csökken a besorolási kategóriák és a fizetési fokozatok száma. Megjelenik ugyanakkor a teljesítményértékelésen alapuló illetményeltérítés. Megszűnik a köztisztviselői illetményalaphoz szorzószámokkal kötött illetményszámítás. Az illetmény összege egy sávban mozoghat majd, a sávokat a besorolási kategóriától és a szolgálati időtől függően alakítják ki.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Vasutas Szakszervezet: El a kezekkel a home office-tól!

Végtelenül barátságtalan lépésnek tartja a Vasutasok Szakszervezete Lázár János legújabb népszerűtlen döntését, a home office betiltását. A VSZ a vasutasok tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében is felszólítja a minisztert, vonja vissza ez a családellenesnek is számító intézkedést.

2024. július 1.

Szomszédainknál erősít a piacvezető magyar HR-szolgáltató: felveszi a Prohuman nevet a szerb leánycég

Prohuman néven folytatja tevékenységét Szerbiában a CityScope HR-szolgáltató, amely tavaly került az immár 7 országban működő magyar tulajdonú cégcsoport irányítása alá. Tovább erősödik a Prohuman Szlovéniában is, ahol a két évtizedes szakmai tapasztalattal bíró Slavica Jerebet nevezték ki az ügyvezető igazgatói posztra. A 20 éves, több mint ezer ügyfelet kiszolgáló és mintegy 25 ezer embernek munkát adó Prohuman Group nem titkolt célja, hogy a hazai piacvezető és meghatározó régiós szerep után egész Kelet-Közép-Európa első számú HR-szolgáltatójává váljon.

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).