Baleseti táppénz üzemi baleset után
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikkünkben a munkavállalót ért üzemi baleset esetén járó baleseti táppénzt mutatjuk be. A munkavállalónak az üzemi baleset esetén a megélhetése veszélybe kerül, hiszen munkavégző képességét elveszti, és ebből kifolyólag a kieső időtartamra társadalombiztosítási ellátás igénybevétele válik szükségessé részéről. A baleseti táppénz szabályait a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) baleseti ellátásokról rendelkező VI. fejezete tartalmazza. Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.
Mikor beszélünk társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetről?
A baleset fogalmáról a munkavédelemről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 1/A. pont). Foglalkozási megbetegedésnek pedig a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodást érti, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 1/D. pont).
|
Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
- díjmentes cikk és szaklap értesítő
- kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
- egyedi szaklap ajánlatok
|
 |
Társadalombiztosítási szempontból ehhez képest egy szűkebb fogalmi meghatározással találkozunk, amely szerint üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri, illetve üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset társadalombiztosítási szempontból az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. További pontosítás a törvényben, hogy kimondja, a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell (Ebtv. 52. §).
Milyen eljárási szabályokra kell figyelemmel lenni a baleset üzemiségének megállapítása során?
Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt huszonegy napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre jogosult, az igénylő részére végzésben előlegként kell a táppénzt megállapítani. Abban az esetben, ha a baleset üzemiségének elismerését követően az igénylő részére határozattal baleseti táppénzt állapítanak meg, a baleseti táppénz összegébe a folyósított táppénzelőleg összegét be kell számítani. Ha az igénylő ugyanakkor a baleset üzemiségének elismerésére irányuló kérelmét visszavonja, a folyósított táppénzelőleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni [Ebtv. 52/A. § (1)–(3) bekezdés].
HR & Munkajog
|
|
A havonta megjelenő szaklap segíti a munkajoggal foglalkozó, munkaügyi és HR szakembereket a gyorsan változó jogszabályok követésében és értelmezésében.
Szaklapunkra előfizethethet nyomtatott és online formában, de akár külön-külön is megvásárolhatja az egyes lapszámokat.
|
Előfordulhat, hogy a baleset a kivizsgálása során a rendelkezésre álló adatok alapján nem minősül üzemi balesetnek, ilyenkor táppénzre való jogosultság esetén hivatalból táppénzt kell megállapítani. A baleset üzemiségének elutasítása esetén a baleseti táppénz iránti kérelmet táppénz iránti kérelemnek kell tekinteni. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénzelőleg összegét be kell számítani. Amennyiben az ellátást folyósító szerv a táppénzelőleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő részére a baleseti táppénz vagy az előzőekben leírt táppénzellátás a folyósított táppénzelőleg összegnél alacsonyabb összegben jár, és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni [Ebtv. 52/A. § (4)–(5) bekezdés].
Mely esetekben nem minősül üzemi balesetnek a baleset?
Nem üzemi baleset az a baleset, amely kizárólag a sérült ittassága miatt történt [Ebtv. 53. § (1) bekezdés a) pont]. Fontos, hogy csak a sérült kizárólagos ittassága miatt bekövetkezett baleset nem üzemi baleset, ha azonban a munkáltató közrehatása is megállapítható, úgy az üzemi jellege a balesetnek megállapítható lesz. Szintén nem üzemi baleset a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó munka, az engedély nélkül végzett munka, az engedély nélküli járműhasználat vagy a munkahelyi rendbontás során bekövetkezett baleset [Ebtv. 53. § (1) bekezdés b) pont]. Az úti baleset tekintetében pedig nem üzemi baleset a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt baleset [Ebtv. 53. § (1) bekezdés c) pont]. Abban az esetben pedig, ha a munkavállaló sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, úgy az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem támaszthat jogosultságot [Ebtv. 53. § (2) bekezdés].
Dr. Homicskó Árpád Olivér, a HR&Munkajog szaklap 2015/4. számában megjelent cikkéből többek közt azt is megtudhatja, hogy milyen összegű ellátást kaphat a baleseti táppénzre jogosult munkavállaló.
