Beleszámít-e a biztosításba a próbaidő?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A próbaidő, mint járulékfizetéssel szerzett biztosítási idő természetesen szolgálati időnek minősül a nyugdíj-jogosultságnál, az erre az időre kifizetett munkabér beszámít a nyugdíj összegébe.

Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára lényeges kérdés, hogy egy új munkaviszony létesítése beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Megtalálja-e a munkáltató azt a munkaerőt, akire szüksége van mind szakmai, mind emberi szempontból, és a munkatárs számára is hosszú távon megfelelő-e az új munkahely, a fizetés, a körülmények, a kollégák?

Ezért sokszor nem mernek kockáztatni a felek, ha egy kis bizonytalanságot éreznek ezekben a dolgokban. Pedig nem kell félni, van megoldás, de csak akkor lesz egyszerű a dolog, ha a munkaszerződésben van próbaidő.

A próbaidő rendeltetése az, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony elején megismerjék egymást. Ha elégedetlenek a másik féllel, könnyen, gyorsan befejezhessék a munkaviszonyt.

A próbaidő létéről vagy nemlétéről általában a munkáltató dönt, amikor elkészíti a munkaszerződés tervezetét. De a munkavállaló számára is előnyös lehet, ha probléma esetén egyszerűen és gyorsan szeretné megszüntetni a munkaviszonyt.

A munkajogi szabályok szerint a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetekor próbaidőt köthetnek ki. Ez ugyan csak egy lehetőség, nem kötelező, de a munkaszerződések jelentős részében van próbaidő.

A munkaszerződésnek azonban egyértelműen tartalmaznia kell, ha van próbaidő a munkaviszonyban.

Mind a határozott idejű, mind a határozatlan időtartamú munkaviszonynál lehetséges próbaidőt kikötni.

próbaidőA próbaidő hossza a Munka Törvénykönyve szerint legfeljebb három hónap lehet. Ha a felek három hónapnál rövidebb próbaidőt határoztak meg a munkaszerződésben, azt legfeljebb egy alkalommal közösen meghosszabbíthatják, természetesen írásban. A próbaidő azonban meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

Jó tudni, hogy kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama hosszabb is lehet a törvényi három hónapnál, legfeljebb hat hónap hosszúságú.

A leglényegesebb tudnivaló a próbaidővel kapcsolatban az, hogy a próbaidő alatt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt, természetesen írásban.

Próbaidő esetén tehát nem kell megnevezni az okot, ami miatt akár a munkáltató, akár a munkavállaló be akarja fejezni a közös munkát. Ez könnyebbség a felmondáshoz képest a munkáltató számára, mert a felmondást meg kell indokolnia.

Próbaidő alatti megszüntetésnél nincs felmondási idő, azonnal befejezhető így a munkaviszony bármelyik fél részéről.

A próbaidő sok esetben betanulási idő is, amikor még nem tud teljes értékű munkát végezni az új munkatárs. A bérezésben ez megmutatkozhat, lehet a véglegesítést követőnél alacsonyabb munkabért megállapítani, de a minimálbért (167.400 forint/hó), illetve ha a munkakörre középfokú végzettség vagy szakképesítés van előírva, a garantált bérminimumot (219.000 forint/hó) teljes munkaidőnél mindenképpen meg kell adni a próbaidő alatt is.

próbaidőTársadalombiztosítási helyzet

A munkaviszony annak kezdetétől befejeződéséig biztosítási kötelezettséggel jár, azaz a munkavállalót a munkaviszony kezdetétől, már a próbaidő alatt is be kell jelenteni. Erről ki kell adni részére a szükséges igazolást, és munkabére után meg kell fizetni már ebben az időszakban is a munkáltatói közterheket (szociális hozzájárulási adó 15,5%, szakképzési hozzájárulás 1,5%).

A munkavállalói társadalombiztosítási járulékot (18,5%) le kell vonni munkabéréből a személyi jövedelemadóval (15%) együtt.

Ha a munkavállaló egyéni járulékkedvezményre jogosult (például saját jogú nyugdíjasként dolgozik), vagy adókedvezménye van (például személyi jövedelemadó mentesség a négy vagy több gyermekes anyák részére) próbaidő alatt is járnak ezek a kedvezmények.

Ugyanígy a munkáltató is élhet a próbaidős munkavállaló után is az esetleges munkáltatói adókedvezményekkel.

A próbaidő, mint járulékfizetéssel szerzett biztosítási idő természetesen szolgálati időnek minősül a nyugdíj-jogosultságnál, az erre az időre kifizetett munkabér beszámít a nyugdíj összegébe, és ez az időtartam a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásánál keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági időnek számít.

Társadalombiztosítási szempontból tehát a próbaidő időtartama semmilyen eltéréssel, különbséggel nem rendelkezik a munkaviszony, mint biztosítási jogviszony próbaidőt követő szakaszához képest.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.