Bérelszámolók év eleji feladatai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bérelszámolókra év elején különösen sok többletfeladat hárul a folyamatosan végzendő munkájuk mellett, hiszen az év indításával, és az előző év lezárásával kapcsolatosan is vannak teendők. Emellett év elejétől a bérelszámolást érintően több, kisebb-nagyobb mértékű változás, módosítás lép életbe, melyeket munkájuk során érvényesíteni kell.  A cikk a bérelszámolók legfontosabb év eleji feladatait foglalja össze.

A minimálbér és a garantált bérminimum változásával összefüggő feladatok

Az elmúlt évekhez hasonlóan, 2014. január 1-jétől is emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, melyet a 483/2013.(XII.17.) Korm. rendelet tartalmaz.  A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra, alkalmazása kötelező.  A rendelet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 101 500 forint, hetibérnél 23 360 forint, napibérnél 4 670 forint, órabérnél 584 forint. Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 118 000 forint, hetibérnél 27 160 forint, napibérnél 5430 forint, órabérnél 679 forint. Részmunkaidő esetén a bértételeket arányosan csökkenteni kell.

A minimálbér és a garantált bérminimum változásakor a munkáltatónak kötelessége a munkavállalók bérének kötelező szintre történő felemelése.  A bérelszámoló feladata annak biztosítása, hogy a minimálbér és garantált bérminimum 2014. évi mértéke minden munkavállalóra vonatkozóan érvényesítésre kerüljön, vagyis a gondoskodni kell az érintett munkavállalók alapbérének emeléséről. Az emelt alapbért már a januári bérelszámolásnál ennek megfelelően kell kifizetni, vagyis minden munkavállalónak legalább a kötelező legkisebb munkabért, illetve – ha a feltételeknek megfelel – a garantált bérminimumot meg kell kapnia. Mivel a minimálbér és a garantált bérminimum kötelező biztosítását jogszabály írja elő, elegendő erről a munkavállaló tájékoztatása, nem igényel kétoldalú munkaszerződés módosítást. 

Igazolások kiadása

A bérelszámolóknak év elején komoly feladatot jelent a jogszabályok által előírt igazolások kiadása a munkavállalók részére.  Ebbe a körbe tartozik a munkáltatói jövedelemigazolás (M30-as nyomtatvány), a kifizetői jövedelemigazolás és a járulékigazolás.

Az igazolások kiadásának határideje január 31-e.

a) Munkáltatói jövedelemigazolás kiadása (M30-as nyomtatvány)

A munkáltató köteles az adóbevallás teljesítéséhez a jövedelem igazolása céljából összesített jövedelemigazolást kiadni minden munkavállaló részére az adóévben teljesített adóköteles kifizetésekről, juttatásokról. A munkáltatói jövedelemgazolásra az M30-as „A munkáltató (társas vállalkozás, polgári jogi társaság) által kiadott igazolás a személyi jövedelemadó bevalláshoz” című nyomtatvány szolgál, amely letölthető a NAV honlapról. A munkáltatónak az adóhatóság által elkészített nyomtatvánnyal egyezően kell a jövedelemigazolást kiállítani. Az egyezőség azt jelenti, hogy az igazolás a munkáltató által használt programmal is előállítható, de a közzétett nyomtatvány adattartalmától és az egyes sorok számozásától nem lehet eltérni. Ennek azért van jelentősége, mert a közzétett nyomtatványon feltüntetett sorok adattartalma és sorszáma megegyezik a személyi jövedelemadó bevallás, vagyis az 53-as számú bevallás soraival, ezzel segítve a magánszemély önadózását.

Az M30-as igazolás kiadásának határideje az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerint legkésőbb az adóévet követő év január 31-e. Az igazolás átadását igazolni kell. Ha az igazolást nem postai úton küldik meg a magánszemélynek, akkor a munkáltató példányán az átvételt a magánszeméllyel aláírásával kell igazoltatni. Az állami adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat – törvényben meghatározott – formai és tartalmi követelményeinek, ezért a munkáltató által kiadott igazoláson szükséges a cégszerű aláírás.

Azoknál a munkavállalóknál, akik munkahely változtatás miatt év közben létesítettek az adott munkáltatóval munkaviszonyt és az Adatlapot átadták a munkáltató részére, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó – a munkaviszony megszűnésekor kiállított Adatlapon szereplő – jövedelmeket is. A korábbi munkáltató (társas vállalkozás) által kiállított Adatlapon szereplő összeget a jelenlegi munkáltató az év során „hozott bérként” kezeli, az M30-as igazoláson pedig „halmozott” adatként vesz figyelembe. Ha a kiállított igazolás „halmozott adatot” tartalmaz, vagyis a korábbi munkáltató által kiállított „Adatlap” jövedelme is szerepel az igazoláson, a megfelelő kódkockában ezt jelölni kell.

Az M30-as igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza

• azokat az összevonás alá eső adóköteles bevételeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére az adóévben kifizetett,
• a bevételt csökkentő tételeket, valamint
• az ezekből levont személyi jövedelemadó- és adóelőlegek összegét, illetve
• a személyi jövedelemadó előleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket.

b) Kifizetői jövedelemigazolás kiadása

A magánszemély részére nem munkaviszony keretében történő kifizetés esetén a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és kifizetéskor a magánszemélynek átadni, amely tartalmazza a magánszemély

• bevételének teljes összegét,
• a bevétel jogcímét,
• a személyi jövedelemadó előleg, illetve adó alapjául szolgáló összeget,
• a levont adóelőleg, adó összegét,
• a levonni elmulasztott adóelőleg, illetve adó összegét.

A kifizető már a kifizetés alkalmával köteles a bevételről szóló igazolást a magányszemélynek kiadni, de ha ez évközben bármilyen ok miatt nem történt meg, azt pótolni kell legkésőbb az adóévet követő január 31-ig. A kifizető által ugyanazon magánszemélynek történő többszöri kifizetésről január 31-ig összevont igazolást is ki kell állítani. A kifizetések jogcímeit az összevont igazoláson jövedelem fajtánként el kell különíteni.

c) Járulékigazolás kiadása

A foglalkoztatónak egyéni nyilvántartásának tartalmával egyezően járulékigazolást kell kiadnia a biztosított felé az adózáshoz szükséges jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31-éig. Ezt az igazolást a biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén is ki kell adni soron kívül. Tartalmazza mind a tárgyévre, mind a tárgyévtől eltérő időre levont járulékokat, és járulékalapokat, például, ha bírói ítélet alapján több évre visszamenőleg munkabért kell kifizetni.

A 2013. évi adóbevallással kapcsolatos bérelszámolói feladatok

A magánszemély bevallási kötelezettségét önadózással vagy munkáltatói adómegállapítással teljesítheti. A magánszemély – ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra vagy adójának megállapítását a munkáltató nem vállalja – önadózóként adónyilatkozatot, vagy az állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallást, illetve az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújthat be a feltételek teljesülése alapján.

a) A munkáltatói elszámoláshoz kötődő bérelszámolói feladatok

Ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély a munkáltatójához megtett nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. A hatályos szabályozás alapján a munkáltató nem köteles a munkáltatói adómegállapítást elkészíteni, annak végzése döntésétől függ. A munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű.

A munkáltatói adómegállapításról szóló nyilatkozat bekérésének határideje az adóévet követő év január 31-e. A munkavállalónak arról kell nyilatkoznia, hogy kéri-e a munkáltatói elszámolást, illetve arról is, ha nem kéri azt. Fel kell hívni a munkavállaló figyelmét arra, hogy ha a munkáltatói elszámolást kéri, akkor, ha később – akár a munkáltatói elszámolás feltételeinek hiánya miatt – bevallást nyújt be, a munkáltatót írásban tájékoztatnia kell erről. Ha a munkavállaló munkáltatói elszámolást kér, akkor az erre vonatkozó nyilatkozata mellett benyújtott 1353-as bevallást addig nem dolgozza fel az adóhatóság, amíg nem tisztázza a magánszemély a bevallás benyújtásának okát.

A nyilatkozatok bekérésén túl a munkáltatói elszámolást kérőkről a 1408-as bevallásban adatot kell szolgáltatni, amit február 12-ig kell benyújtani.

A munkáltató köteles vizsgálni, hogy fennállnak-e a munkáltatói adómegállapítás feltételei. A munkavállaló a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha az adóévben

• kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be;
• az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek a munkáltatója fizette be; Ennek feltétele, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak;
• a költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető fizette be;
• az adóévben a munkáltató(k)tól szerzett bevétel(ek) mellett kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevételt;

Ennek feltétele, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak.

A munkáltatói elszámolással összefüggő határidők az alábbiak:

• január 31-ig a munkavállaló nyilatkozatot tehet a munkáltatójához, melyben adójának munkáltató általi megállapítását kéri
• az adóelszámoláshoz, illetve az adókedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolásokat a munkavállaló március 20-ig adja át munkáltatójának
• május 20-ig a munkáltató megállapítja a munkavállaló adóját és erről igazolást ad a magánszemélynek
• az adóévet követő június 10-ig a munkáltató a munkavállalója elkészített adó-megállapítását elektronikus úton továbbítja az adóhatósághoz.

b) Az adónyilatkozathoz kapcsolódó feladatok

Ha a munkáltatói elszámolás feltételei fennállnak, de a munkavállalónak lehetősége van adónyilatkozattal is teljesíteni adókötelezettségét, az adóelőleget megállapító munkáltatónak az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatnia kell a munkavállalót arról, hogy a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat, és így nem indokolt a magánszemélynek munkáltatói adómegállapítást kérnie vagy adóbevallást beadnia. A tájékoztatás mellett az összesített igazoláson szerepelteti, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen adatokat kell feltüntetnie. Az adóelőleget megállapító munkáltató arról is tájékoztatja a rendelkezésére álló adatok alapján a munkavállalót, ha nem választhatja az adónyilatkozatot.

A cafetériával kapcsolatos bérelszámolói feladatok

A fizetésen felül adott juttatási csomag, a munkavállaló igényei szerint felhasználható cafetéria keret igen elterjedt, főként mert növeli a munkavállalók motivációját, dolgozói elégedettséget vált ki, és hozzájárul a munkáltató iránti elkötelezettség kialakulásához. A cégek igyekeznek olyan juttatási csomagot összeállítani, amely a munkavállalói szükségleteknek megfelelő, valódi választást biztosít a kedvező adózási lehetőségek kihasználása mellett.

Foglalkoztatás a közszférában 2014-ben Szakmai fórum és képzés a változásokról: 2014. január 22. Előadó:  dr. Kártyás Gábor munkajogász Jelentkezzen most!

Minden évben feladatot jelent a cafetéria kereten belül választható elemek körének kialakítása, és mértékének meghatározása, amely során figyelembe kell venni, és alaposan tanulmányozni a szabályozásban bekövetkező módosításokat, illetve az új cafetéria elemeket.

2014-ben lényeges módosítások nem léptek ugyan életbe a béren kívüli juttatások szabályozásában, néhány változás azért most is akad, ezért érdemes újragondolni a cafetéria keretben kínált elemek körét, és mértékét. 
Az egyik ilyen változás, – amit mindenképpen érdemes megfontolni, és a juttatási elemek között szerepeltetni – hogy nemcsak közvetlenül lakásvásárláshoz, hanem a már fennálló lakáscélú hitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez is adhat adómentes támogatást a munkáltató munkavállalóinak. Azonban a juttatás választásánál a lakáscélú támogatás adómentességéhez speciális feltételeknek teljesülnie kell, például a méltányolható lakásigényre, vagy a lakás értékére vonatkozóan. Az adómentes juttatás mértéke a feltételek teljesülése esetén a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de a folyósítás évét megelőző négy évben erre a célra kapott összegekkel együtt maximum 5 millió forintig terjedhet. A cafetéria rendszer működtetését, elszámolását végző bérelszámolónak tehát a feltételek fennállása mellett vizsgálnia kell azt is, hogy az előző években más munkáltató adott-e már ilyen juttatást az érintett magánszemélynek. Ehhez nyilatkozatot kell bekérni a munkavállalótól.

Egy másik lényeges változás, hogy a munkáltató korlátlanul és adómentesen adhat sportrendezvényre belépőt a munkavállalóinak, ha az a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre szól.

A cafetéria rendszert alkalmazó cégeknél általában január hónapban történik a munkavállalók nyilatkoztatása arról, hogy a cafetéria keretüket milyen béren kívüli juttatásokra szeretnék felhasználni. A munkáltató a cafetéria juttatások adókötelezettségének megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben fogalt feltételek általa nem ismert fennállását a munkavállalónak az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján tudja figyelembe venni. Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek kell viselnie (Szja tv. 71. § (4)-(5) bekezdés).

Ebből adódóan a bérelszámolók kiemelt év eleji feladatai közé tartozik, hogy

• egyrészt nyilatkoztassák a munkavállalókat a cafetéria keretük felhasználásáról, a választott cafetéria elemekről,
• másrészt a választott cafetéria elemekre vonatkozóan beszerezzék a munkavállalóktól az adott juttatás adókötelezettségének megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben fogalt feltételek fennállását igazoló nyilatkozatokat.

Tekintettel arra, hogy a bérelszámolók feladatainak végzésére az adózás rendjéről szóló törvény konkrét határidőket szab, kiemelten kell azok betartására odafigyelni.

---