Béremelés jön a MÁV-nál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kiemelt jelentőségű vasutas munkakörökben foglalkoztatottak bérét átlagosan 4 százalékkal emeli a MÁV munkakörtől függően 2017. július elsejéig, illetve 2017. január elsejéig visszamenőleg. Az intézkedés 1300 munkavállalót érint, a megemelt bért a szeptemberi fizetéssel október 10-én kapják meg a dolgozók – közölte a MÁV Zrt.


A MÁV tájékoztatása szerint a béremeléskor egyes munkaköröket magasabb besorolásba tettek. A vasúttársaság hangsúlyozta, az állami vállalatok közül az idén elsőként a MÁV alakított ki közös béremelési javaslatot a szakszervezetekkel, és 2017. március 13-án a tulajdonos Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jóváhagyásával és a kormány támogatásával 3 évre szóló, összesen 30 százalékos béremelésről kötött megállapodást a vasutas érdekképviseletekkel, amely  2017. és 2019. közötti időszakra átlagosan 13, 12, illetve 5 százalékos béremelést tartalmaz.

A megállapodás szerint a MÁV-csoport nem vezető beosztású munkavállalói 2017. január 1-től átlagosan 10 százalékos alapbéremelésben részesültek, a fennmaradó 3 százalékot a vasúttársaság vezetése az érdekképviseletekkel egyeztetett szempontok alapján az egyes munkakörök közötti bérfeszültségek kezelésére fordítja. Ez utóbbi mérték lett átlagosan 4 százalék az érintett munkakörök szűkítésével. 

A MÁV a felsőfokú állami végzettségű munkavállalóknál diplomás minimálbért is alkalmaz, amelynek összege főiskolai végzettségnél 270 000 forint, egyetemi végzettségnél 300 000 forint. A munkáltató által nyújtott önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés mértéke idén is tovább emelkedett: az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés mértéke 2017. január 1-től a munkavállaló alapbérének 3 százaléka, 2018. január 1-től pedig 3,5 százaléka – tájékoztatott a vasúttársaság.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.