Béremelést követelnek a közszolgálati dolgozók szakszervezetei

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek – jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett hétfői, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Mint mondta, azt szeretnék, ha a kormány valamennyi közszolgálati dolgozónak biztosítana egy inflációt részben ellentételező – 13. havi juttatás formájában kifizetett – bérfejlesztést 2022-re visszamenőleg, 2023. január elsejétől pedig 25 százalékos béremelést valósítana meg az ágazatban. Emellett diplomás bérminimum bevezetését és a sztrájktörvény módosítását is követelik a szakszervezetek.

„Veszélyben van a megélhetésünk, veszélyben vannak a jogaink. A köz szolgálatában dolgozók harminc százaléka már bedobta a törölközőt. Ki fog holnap dolgozni?” – tette fel a kérdést Boros Péterné, aki szerint béremelés nélkül „éhezés, fázás, elárverezés és mélyszegénység réme fenyegeti a közszolgálati dolgozókat”. Hozzátette: a KSH adatai szerint a közszféra 2022-ben tízszázalékos reálkereset-veszteséget szenvedett el.

Az MKKSZ elnöke azt javasolta a közszolgálatban dolgozóknak, hogy csatlakozzanak a tanárok melletti szolidaritási akcióhoz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) január 31-ét korábban a „szolidaritás napjaként” hirdette meg, mert egy évvel ezelőtt ezen a napon tartották az első figyelmeztető sztrájkjukat.
Boros Péterné az önkormányzati köztisztviselők helyzetéről elmondta, esetükben nem elég a keresetnövelés, „koncepcióváltásra van szükség”. Szerinte a minimum cafeteria összegét, jogosultságát valamennyi közszolgálati dolgozóra ki kell terjeszteni, s amennyiben nem támogatja az állam az önkormányzatok működési költségeit, akkor jelentősen csökkenteni kellene a szolidaritási hozzájárulási adó összegét.

Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi elnöke azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy év során nem változtak a pedagógusok követelései: azonnali, 45 százalékos béremelést követelnek, valamint a heti kötelező óraszám 22-ben történő rögzítését és az efölötti munkavégzés túlóradíjjal való elismerését. Követelik továbbá a nem pedagógus dolgozók fizetésének emelését, az asszisztensek munkaidejének méltányos beosztását, a sztrájktörvény módosítását, és az azonnali hatályú felmondás alkalmazását kiterjesztő rendelet visszavonását.

A mai nap újdonsága az – emelte ki -, hogy a szakképzésben dolgozók is tudnak sztrájkolni, mivel egyéves „hercehurca” után a bíróság is kimondta, hogy a szakképzési intézményekben sincs akadálya a figyelmeztető sztrájknak. Komjáthy Anna úgy véle, a tantestületeket „szét fogja robbantani” a kormány által bevezetni kívánt új teljesítményértékelés, amely lehetővé teszi, hogy a béreket felfelé vagy lefelé eltérítse a munkáltató.

Pirint Gergő az Egységes Diákfront képviseletében azt hangoztatta, hogy szolidaritási akciójuk keretében a keddi napra szervezett ülősztrájkhoz országszerte több mint száz iskola csatlakozott. Bejelentette: következő tüntetésüket március 15-re tervezik.

A sajtótájékoztatón felszólalt még Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete elnöke, Meleg Sándor, az Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke, Szebeni Dóra, az MKKSZ Kulturális Országos Szakmai Tanácsa képviselője, Kuczman Anna, az MKKSZ Budapesti Védőnői Tagozat elnöke és Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke is. A résztvevők megemlékeztek a hétfő este váratlanul elhunyt Kordás László DK-s országgyűlési képviselőről, volt szakszervezeti vezetőről is.

(MTI)