Bérfejlesztést hozott a modellváltás a Debreceni Egyetemen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Debreceni Egyetemen (DE) a felsőoktatási alaptevékenységeket és azok kiszolgálását végző 4075 munkavállalónak nő a fizetése, egyes munkakörökben akár 80 százalékkal.

A működési modellváltásnak köszönhetően olyan új bérstratégiát fogadhattak el, amely az oktatási-kutatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó munkakörökben jelentős fizetésemelést jelent, ugyanakkor a teljesítményt is figyelembe veszi – közölte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma.

A kétlépcsős bérfejlesztési program során történelmi bértömegfejlesztés valósul meg az egyetemen. Ennek lehetőségét az augusztusban életbe lépett alapítványi működés és az azzal járó finanszírozás mellett a DE elmúlt években nyújtott teljesítménye teremtette meg – idézi a közlemény a kuratórium elnökét.

Mérhető teljesítmény az alap

Kossa György kiemelte: az új bérstratégia két fontos pillére a mérhető intézményi és egyéni teljesítmény. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványnak a magyar állammal szeptemberben megkötött szerződése öt évre biztosítja az egyetemi finanszírozás kereteit, amelynek fontos feltétele, hogy az intézmény elérje a megállapodásban rögzített képzési, tudományos, valamint az ágazati mennyiségi és minőségi indikátorokat.

Mivel az egyetem alaptevékenységét és a teljesítendő célokat az oktatók, kutatók, tanárok munkája alapozza meg, ezért az alapítvány kuratóriuma esetükben kiemelt bérintézkedést fogadott el.

bérfejlesztés

Minden oktatást-kutatást kiszolgáló munkavállalói csoportban kétkörös bérintézkedés lesz. Az első körben, szeptember 1-jétől a munkavállalói csoportoknál eltérő mértékű, alapbérbe épülő fizetésemelésről döntöttek, míg a második körben, 2022. január 1-jétől teljesítményalapú bérkiegészítést vezetnek be, amely egyéves határozott időre adható.

Legnagyobbat a legalacsonyabb bérek nőnek

Egy év után, 2023-tól ennek a bérelemnek a folytatása az elért egyetemi teljesítménytől és az azzal kapcsolatos egyetemi forrásoktól, egyéni mértéke pedig a teljesítményértékeléstől függ – jelezte Kossa György.

Bács Zoltán kancellár szerint a legnagyobb arányban az oktatói és kutatói munkakörök bértábláiban legalacsonyabb bruttó bérrel szereplő tanársegédek, adjunktusok, tudományos segédmunkatársak és tudományos munkatársak, valamint a felsőoktatási tanári munkakörben foglalkoztatottak fizetése nő az új egyetemi bértábla szerint.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.