Bérváltozás? – A munkaszerződés módosításának esetei

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felek számára nem mindig egyértelmű, mikor lehet szükség a munkaszerződés módosítására, és milyen formában lehet ezt megtenni. A nemrég közzétett jövő évi minimálbér- és garantáltbérminimum-változások kapcsán érdemes áttekinteni a munkaszerződés módosításra vonatkozó szabályokat – írja az RSM blogja.

A munkaszerződésnek a munkabért tartalmaznia kell

A munkaszerződés elengedhetetlen tartalmi elemei: a munkakör és a munkabér, ezekről mindenképpen meg kell állapodniuk a feleknek ahhoz, hogy a munkaviszony létrejöjjön. A Munka Törvénykönyve azt is előírja, hogy a munkavégzés helyét is meg kell határozni a munkaszerződésben, azonban ennek hiánya esetén is létrejön a munkaviszony. Szerződéses rendelkezés hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. A munkaszerződést írásba kell foglalni, az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő 30 napon belül – hivatkozhat.

Munkabér-módosulás

A munkabérrel kapcsolatos szerződésmódosítások leggyakoribb oka a fizetésemelés. A gyakorlatban ugyan nem általános, hogy a munkabér-emeléseket is folyamatosan munkaszerződés-módosításban rögzítsék, inkább csak tájékoztatókat kap róla a munkavállaló, ám jogviták előzhetők meg a béremeléseknek megfelelő szerződésmódosítással. A minimálbér és a garantált bérminimum összegének évenkénti emelése többszázezer munkavállalót érint. A minimálbér és a garantált bérminimum megemelt, 2017-ben irányadó összegét jogszabály írja elő, ezért akiknek a munkabére 2016-ban nem érte el ezt az összeget, azoknak 2017. január 1-jétől munkaszerződés módosítás nélkül is – a jogszabály erejénél fogva automatikusan – ez az új magasabb összeg lesz az irányadó munkabére. Természetesen a béremelés ebben az esetben is szerződésmódosításba foglalható. 

 

A munkabérrel kapcsolatos szerződésmódosításnak nem csak béremelés lehet az oka, további lehetséges ok lehet, hogy az alapbér típusa módosul, például amikor a teljesítménybérről időbéres díjazásra térne át a munkáltató, vagy amikor heti bérről havi bérre térnek át a felek.

Munkaszerződés módosítása

Ahogy a munkaszerződés létesítése, úgy annak módosítása is csak közös megegyezéssel történhet, tehát egyoldalúan sem a munkáltató sem a munkavállaló nem módosíthatja a munkaszerződés tartalmát. Természetesen annak nincs akadálya, hogy a felek bármelyike kezdeményezze a módosítást és ajánlatot tegyen a másik félnek a szerződés módosítására. A módosítási ajánlat el nem fogadása nem szolgálhat felmondási indokként, elfogadott módosítás hiányában a munkaszerződés változatlan tartalommal marad fenn. 

A Munka Törvénykönyve egyes helyzetekre viszont kifejezetten előírja a munkáltató számára a munkaszerződés módosításának kezdeményezését, vagy éppen kötelezővé teszi, hogy a munkavállaló módosítás iránti kérelmét elfogadja.

a. A munkáltató a szülési szabadságról, gyermek gondozása, hozzátartozó tartós, személyes ápolása, vagy tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalónak köteles ajánlatot tenni a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére időközben adott átlagos éves béremelés mértékét – ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértékét – kell alapul venni. Ez összhangba hozza a méltányolható okból távol maradt munkavállaló munkabérét a többi munkavállaló megváltozott bérével. Ha ezen idő alatt a bérek csökkentek, akkor is kötelező a módosításra ajánlatot tenni, a munkavállaló azonban nem köteles azt elfogadni:

b. Mivel a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amire egészségileg alkalmas, ezért a várandós és kisgyermekes munkavállalók védelmét biztosítja az a szabály, mely szerint a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha a munkavégzés alól fel kell menteni, akkor a felmentés idejére az alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül utasítja el.

c. A kisgyermekes munkavállaló a gyermeke 3 éves koráig (illetve 3 vagy több gyermeket nevel, akkor a gyermek 5 éves koráig) bármikor kérheti a munkáltatótól, hogy a napi 8 órás munkaszerződését napi 4 órás részmunkaidősszerződésre módosítsa. Ezt a kérést a munkáltató nem utasíthatja el, ennek köteles eleget tenni, feltéve, hogy a munkavállaló gyermeke még nincs 3 (ill. 5) éves, és hogy a kérés 4 órás részmunkaidőre irányul. Amennyiben a munkavállaló az eddigi 8 óra helyett pl. 6 órás részmunkaidőben szeretne dolgozni, ennek a kérésnek a munkáltató nem köteles eleget tenni, ezt a munkáltató szabadon elutasíthatja, vagy elfogadhatja. Ennek a kérésnek nem kizáró oka, ha a másik szülő is élt ezzel a kéréssel. A munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

A jogszabály csak a fenti módosítási eseteket nevesíti, de gyakorlatban van még jó néhány olyan eset, ami gyakran indokolja a munkaszerződés módosítását.

Munkakör átmeneti módosítása

A munkakör átmeneti módosítása lehetséges a munkáltató egyoldalú utasításával is, ebben az esetben azonban az ilyen megváltozott munkakörben való foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg az évi 44 beosztás szerinti munkanapot vagy az évi 352 órát. A munkavállaló ilyen esetben a ténylegesen ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Ezt meghaladó időtartamban, tartósan más munkakörben kizárólag munkaszerződés módosítással foglalkoztatható a munkavállaló.

A munkakör megváltozásának oka lehet a munkavállaló előléptetése, cégen belül meghirdetett másik munkakör sikeres megpályázása, de előfordulhat, hogy a munkáltató átszervezés miatt felmondás helyett kínál alacsonyabb pozíciót a munkavállalónak, munkája megtartása érdekében. Amennyiben a munkavállaló a cég egy másik üzletágára, vagy másik részlegére kerül, de ott azonos munkaköri feladatokat lát el, akkor még abban az esetben sincs szükség a munkaszerződés módosítására, ha ez egyébként kisebb, de nem lényegi változásokkal jár az elvégzendő feladatok terén. Amennyiben a munkavállaló munkaköri feladatai bővülnek vagy csökkennek, ez csak abban az esetben jár munkaszerződés módosítással, ha ezzel az ellátandó munkakör jellege is tartósan megváltozik. Amennyiben a munkakör nem, csak annak elnevezése változik, nem szükséges a módosítás.

Munkaviszony időtartama

Munkaszerződés módosítás szükséges abban az esetben is, a munkavállalót részmunkaidős tevékenységből teljes munkaidőbe – vagy fordítva – kívánják továbbfoglalkoztatni, illetve amennyiben egy határozott idejű munkaszerződést kívánnak a felek határozatlan idejű szerződéssé átalakítani. A határozatlan idejű munkaszerződés határozott idejűvé módosítása csak akkor érvényes, ha fennáll bármilyen jogos munkáltatói érdek, ami a módosítást indokolja, és ha a szerződésmódosítás nem irányult a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.

Munkahely módosítása

Munkavégzés helye a hatályos Mt. alapján akár konkrét címmel, de akár már egészen tág földrajzi keretek megadásával is meghatározható. A munkavégzés helye tehát akár úgy is meghatározható a munkaszerződésben, hogy egy – vagy akár több – konkrét címet jelölnek meg a felek, de az is megfelelö, hogy „a munkáltató mindenkori budapesti székhelye” vagy akár „Magyarország”. Amennyiben a munkáltató át kívánja helyezni a munkavállalót egy másik munkavégzési helyre, vagy ha a munkáltatónak megváltozik a székhelye és emiatt a munkavállalók munkavégzési helye, az dönti el a munkaszerződés módosítás szükségességét, hogy hogyan tartalmazza a munkaszerződés a munkavégzés helyét. Itt is ökölszabályként érvényesül, hogy a tényleges változás nem okozhat a munkavállaló körülményeire tekintettel aránytalan sérelmet, ezt még akkor is figyelembe kell venni, ha a munkaszerződés szerint a munkavégzés helye a „Föld”.

Szintén munkaszerződésben rögzítendők az olyan esetek is, amikor a felek a Munka Törvénykönyvében rögzített általános feltételektől kívánnak eltérni, például a szabadság kiadásának szabályaitól térnek el, vagy ha a kötött munkaidő-beosztást kötetlenre módosítják.

Összegezve tehát számtalan oka lehet a munkaszerződés módosításának, hiszen egy tartós jogviszonyban az évek során többször is változnak a körülmények. Érdemes és gyakran kötelező is ezeket a változásokat írásban, szerződésmódosítás formájában rögzíteni, mert így elkerülhetők az esetleges jogviták a szerződés tartamát illetően.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM  blog az Adó Online szakmai partnere.

A munkaszerződésnek a munkabért tartalmaznia kell

A munkaszerződés elengedhetetlen tartalmi elemei: a munkakör és a munkabér, ezekről mindenképpen meg kell állapodniuk a feleknek ahhoz, hogy a munkaviszony létrejöjjön. A Munka Törvénykönyve azt is előírja, hogy a munkavégzés helyét is meg kell határozni a munkaszerződésben, azonban ennek hiánya esetén is létrejön a munkaviszony. Szerződéses rendelkezés hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. A munkaszerződést írásba kell foglalni, az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő 30 napon belül – hivatkozhat.

Munkabér-módosulás

A munkabérrel kapcsolatos szerződésmódosítások leggyakoribb oka a fizetésemelés. A gyakorlatban ugyan nem általános, hogy a munkabér-emeléseket is folyamatosan munkaszerződés-módosításban rögzítsék, inkább csak tájékoztatókat kap róla a munkavállaló, ám jogviták előzhetők meg a béremeléseknek megfelelő szerződésmódosítással. A minimálbér és a garantált bérminimum összegének évenkénti emelése többszázezer munkavállalót érint. A minimálbér és a garantált bérminimum megemelt, 2017-ben irányadó összegét jogszabály írja elő, ezért akiknek a munkabére 2016-ban nem érte el ezt az összeget, azoknak 2017. január 1-jétől munkaszerződés módosítás nélkül is – a jogszabály erejénél fogva automatikusan – ez az új magasabb összeg lesz az irányadó munkabére. Természetesen a béremelés ebben az esetben is szerződésmódosításba foglalható. 

 

A munkabérrel kapcsolatos szerződésmódosításnak nem csak béremelés lehet az oka, további lehetséges ok lehet, hogy az alapbér típusa módosul, például amikor a teljesítménybérről időbéres díjazásra térne át a munkáltató, vagy amikor heti bérről havi bérre térnek át a felek.

Munkaszerződés módosítása

Ahogy a munkaszerződés létesítése, úgy annak módosítása is csak közös megegyezéssel történhet, tehát egyoldalúan sem a munkáltató sem a munkavállaló nem módosíthatja a munkaszerződés tartalmát. Természetesen annak nincs akadálya, hogy a felek bármelyike kezdeményezze a módosítást és ajánlatot tegyen a másik félnek a szerződés módosítására. A módosítási ajánlat el nem fogadása nem szolgálhat felmondási indokként, elfogadott módosítás hiányában a munkaszerződés változatlan tartalommal marad fenn. 

A Munka Törvénykönyve egyes helyzetekre viszont kifejezetten előírja a munkáltató számára a munkaszerződés módosításának kezdeményezését, vagy éppen kötelezővé teszi, hogy a munkavállaló módosítás iránti kérelmét elfogadja.

a. A munkáltató a szülési szabadságról, gyermek gondozása, hozzátartozó tartós, személyes ápolása, vagy tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalónak köteles ajánlatot tenni a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére időközben adott átlagos éves béremelés mértékét – ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértékét – kell alapul venni. Ez összhangba hozza a méltányolható okból távol maradt munkavállaló munkabérét a többi munkavállaló megváltozott bérével. Ha ezen idő alatt a bérek csökkentek, akkor is kötelező a módosításra ajánlatot tenni, a munkavállaló azonban nem köteles azt elfogadni:

b. Mivel a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amire egészségileg alkalmas, ezért a várandós és kisgyermekes munkavállalók védelmét biztosítja az a szabály, mely szerint a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha a munkavégzés alól fel kell menteni, akkor a felmentés idejére az alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül utasítja el.

c. A kisgyermekes munkavállaló a gyermeke 3 éves koráig (illetve 3 vagy több gyermeket nevel, akkor a gyermek 5 éves koráig) bármikor kérheti a munkáltatótól, hogy a napi 8 órás munkaszerződését napi 4 órás részmunkaidősszerződésre módosítsa. Ezt a kérést a munkáltató nem utasíthatja el, ennek köteles eleget tenni, feltéve, hogy a munkavállaló gyermeke még nincs 3 (ill. 5) éves, és hogy a kérés 4 órás részmunkaidőre irányul. Amennyiben a munkavállaló az eddigi 8 óra helyett pl. 6 órás részmunkaidőben szeretne dolgozni, ennek a kérésnek a munkáltató nem köteles eleget tenni, ezt a munkáltató szabadon elutasíthatja, vagy elfogadhatja. Ennek a kérésnek nem kizáró oka, ha a másik szülő is élt ezzel a kéréssel. A munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

A jogszabály csak a fenti módosítási eseteket nevesíti, de gyakorlatban van még jó néhány olyan eset, ami gyakran indokolja a munkaszerződés módosítását.

Munkakör átmeneti módosítása

A munkakör átmeneti módosítása lehetséges a munkáltató egyoldalú utasításával is, ebben az esetben azonban az ilyen megváltozott munkakörben való foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg az évi 44 beosztás szerinti munkanapot vagy az évi 352 órát. A munkavállaló ilyen esetben a ténylegesen ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Ezt meghaladó időtartamban, tartósan más munkakörben kizárólag munkaszerződés módosítással foglalkoztatható a munkavállaló.

A munkakör megváltozásának oka lehet a munkavállaló előléptetése, cégen belül meghirdetett másik munkakör sikeres megpályázása, de előfordulhat, hogy a munkáltató átszervezés miatt felmondás helyett kínál alacsonyabb pozíciót a munkavállalónak, munkája megtartása érdekében. Amennyiben a munkavállaló a cég egy másik üzletágára, vagy másik részlegére kerül, de ott azonos munkaköri feladatokat lát el, akkor még abban az esetben sincs szükség a munkaszerződés módosítására, ha ez egyébként kisebb, de nem lényegi változásokkal jár az elvégzendő feladatok terén. Amennyiben a munkavállaló munkaköri feladatai bővülnek vagy csökkennek, ez csak abban az esetben jár munkaszerződés módosítással, ha ezzel az ellátandó munkakör jellege is tartósan megváltozik. Amennyiben a munkakör nem, csak annak elnevezése változik, nem szükséges a módosítás.

Munkaviszony időtartama

Munkaszerződés módosítás szükséges abban az esetben is, a munkavállalót részmunkaidős tevékenységből teljes munkaidőbe – vagy fordítva – kívánják továbbfoglalkoztatni, illetve amennyiben egy határozott idejű munkaszerződést kívánnak a felek határozatlan idejű szerződéssé átalakítani. A határozatlan idejű munkaszerződés határozott idejűvé módosítása csak akkor érvényes, ha fennáll bármilyen jogos munkáltatói érdek, ami a módosítást indokolja, és ha a szerződésmódosítás nem irányult a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.

Munkahely módosítása

Munkavégzés helye a hatályos Mt. alapján akár konkrét címmel, de akár már egészen tág földrajzi keretek megadásával is meghatározható. A munkavégzés helye tehát akár úgy is meghatározható a munkaszerződésben, hogy egy – vagy akár több – konkrét címet jelölnek meg a felek, de az is megfelelö, hogy „a munkáltató mindenkori budapesti székhelye” vagy akár „Magyarország”. Amennyiben a munkáltató át kívánja helyezni a munkavállalót egy másik munkavégzési helyre, vagy ha a munkáltatónak megváltozik a székhelye és emiatt a munkavállalók munkavégzési helye, az dönti el a munkaszerződés módosítás szükségességét, hogy hogyan tartalmazza a munkaszerződés a munkavégzés helyét. Itt is ökölszabályként érvényesül, hogy a tényleges változás nem okozhat a munkavállaló körülményeire tekintettel aránytalan sérelmet, ezt még akkor is figyelembe kell venni, ha a munkaszerződés szerint a munkavégzés helye a „Föld”.

Szintén munkaszerződésben rögzítendők az olyan esetek is, amikor a felek a Munka Törvénykönyvében rögzített általános feltételektől kívánnak eltérni, például a szabadság kiadásának szabályaitól térnek el, vagy ha a kötött munkaidő-beosztást kötetlenre módosítják.

Összegezve tehát számtalan oka lehet a munkaszerződés módosításának, hiszen egy tartós jogviszonyban az évek során többször is változnak a körülmények. Érdemes és gyakran kötelező is ezeket a változásokat írásban, szerződésmódosítás formájában rögzíteni, mert így elkerülhetők az esetleges jogviták a szerződés tartamát illetően.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM  blog az Adó Online szakmai partnere.

---