Biztonságos munkavégzés körülményei és a covid elleni védekezés Koronavírus


A munkahelyek koronavírus elleni védettségéről szóló 598/2021. (X.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatályon kívül helyezésével a munkáltatók a továbbiakban nem tehetik kötelezővé munkavállalóik számára a koronavírus elleni oltás felvételét. A pandémia azonban még nem ért véget, így a vírus elleni védekezés és a munkahely biztonságának fenntartása továbbra is fontos feladata a munkáltatóknak.

A Rendelet alapján a munkáltatóknak lehetősége volt arra, hogy a védőoltás felvételét a munkavégzés feltételeként állapítsák meg, ha azt az egészség védelme szempontjából szükségesnek látták. A munkáltatói döntéseknek természetesen meg kellett felelnie a szükségesség és arányosság követelményének, így például távmunkában dolgozóknál vagy egyéb körülmények fennállása esetén a munkáltató nem írhatta elő kötelezően az oltás felvételét. A Rendelet hatályon kívül helyezésével a lehetőség megszűnt, így a munkáltatóknak más eszközöket kell alkalmazniuk a vírus elleni védekezés és a biztonságos munkakörülmények megteremtése érdekében.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (4) bekezdése kimondja, hogy a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Munkavéd tv.) pedig azt is rögzíti, hogy ezen követelmények megvalósításáért és a megvalósítás módjáért a munkáltató a felelős [Munkavéd tv. 2. § (2) és (3) bekezdés].

A vonatkozó szabályok alapján látható, hogy a munkáltatónak járványhelyzettől függetlenül mindig úgy kell kialakítania a munkavégzési körülményeket, hogy az megfeleljen az ahhoz kapcsolódó követelményeknek. Az, hogy a biztonságos munkavégzés követelményei fennállnak-e mindig az adott munkahely és a munkáltató által tett intézkedések alapján határozható meg. Míg az irodai munkavégzés során megoldható, hogy egyes alkalmazottak otthonról dolgozzanak, mások pedig az irodában, addig egy gyártósoron jóval nehezebb elkülöníteni a munkavállalókat, hiszen szükség van fizikai jelenlétükre. Így irodai dolgozóknál például nem feltétlenül indokolt a folyamatos maszkviselés, mivel a távolságtartással is elérhető a kívánt hatás, azonban gyári dolgozók esetében már lehet ésszerű alapja a maszkviselés előírásának.

Amennyiben tehát a munkáltató a munkahely speciális adottságaira, a munkavállalók számára, munkakörre és egyéb körülményekre tekintettel úgy ítéli meg, hogy a munkavégzés biztonságának garantálása érdekében intézkedéseket vezet be vagy óvintézkedéseket tart fenn (pl. maszkviselés, távolságtartás, folyamatos fertőtlenítés stb.), akkor azt jogosan teheti meg függetlenül attól, hogy egyébként oltásra már nem kötelezhet.

A munkáltató feladata az is, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályait [Munkavéd tv. 2. § (4) bekezdés].

Az óvintézkedések meghozatala és/vagy fenntartása mellett a munkáltató továbbra is élhet az oltásra való ösztönzés eszközével. Az ösztönzés – legyen az pozitív vagy negatív – mindenképpen felveti az önkéntesség kérdését, hiszen a munkavállaló adott esetben a saját meggyőződésével ellentétesen dönt az oltakozás mellett. A munkavállaló személyiségi jogai sérülésének és korlátozásának kérdése is megfogalmazódik, amire csak abban az esetben van lehetőség, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos [Mt. 9. § (2) bek.]. Ezt a munkáltatónak esetről esetre kell vizsgálnia és mérlegelnie azzal a szemmel, hogy az intézkedése valóban alkalmas-e a kívánt cél elérésére, vagyis a járvány kockázatainak és terjedésének csökkentésére, valamint az nem valósít-e meg hátrányos megkülönböztetést a munkavállalók között.

Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló úgy ítéli meg, hogy munkáltatója nem tesz meg mindent a koronavírus elleni védekezés és így a biztonsági munkavégzési körülmények kialakítása kapcsán. A Munkavéd tv. 63. § alapján a munkavállaló ez esetben jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Fontos megjegyezni azonban, hogy a munkáltató a munkavégzési kötelezettség megtagadásáért azonnali hatállyal felmondhat a munkavállalónak, ha álláspontja szerint az alaptalan volt. Célszerű azonban ehelyett előzetesen egyeztetni a munkáltatónak a munkavállalókkal arról, hogy milyen intézkedéseket tartanak elfogadhatónak és ezt a szempontot is figyelembe véve kialakítani a védekezés körében szükséges intézkedéseket.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Mit tehet a munkaadó a munkahelyi ghosting ellen?

Számtalan esetet hallani arról, hogy a munkáltató a kiválasztási folyamat során visszajelzés nélkül tűnik el, vagy amikor a munkavállaló egyszerűen úgy vet véget a munkaviszonyának, hogy nem megy munkába többé – derül ki a Bán & Karika Ügyvédi Társulás elemzéséből.

2022. június 29.

A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkozó speciális korlátozások

Amennyiben megállapításra kerül, hogy a munkáltató köztulajdonban áll, akkor az általa létesített munkaviszonyokra néhány eltérő rendelkezést kell alkalmazni. Ezek az eltérések korlátozzák a felek szerződési szabadságát, megállapodásaik tartalmát annak érdekében, hogy megóvásra kerüljön a köztulajdonban álló vagyon, csökkenthető legyen az azzal való visszaélések száma.