Biztonságos munkavégzés körülményei és a covid elleni védekezés Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkahelyek koronavírus elleni védettségéről szóló 598/2021. (X.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatályon kívül helyezésével a munkáltatók a továbbiakban nem tehetik kötelezővé munkavállalóik számára a koronavírus elleni oltás felvételét. A pandémia azonban még nem ért véget, így a vírus elleni védekezés és a munkahely biztonságának fenntartása továbbra is fontos feladata a munkáltatóknak.

A Rendelet alapján a munkáltatóknak lehetősége volt arra, hogy a védőoltás felvételét a munkavégzés feltételeként állapítsák meg, ha azt az egészség védelme szempontjából szükségesnek látták. A munkáltatói döntéseknek természetesen meg kellett felelnie a szükségesség és arányosság követelményének, így például távmunkában dolgozóknál vagy egyéb körülmények fennállása esetén a munkáltató nem írhatta elő kötelezően az oltás felvételét. A Rendelet hatályon kívül helyezésével a lehetőség megszűnt, így a munkáltatóknak más eszközöket kell alkalmazniuk a vírus elleni védekezés és a biztonságos munkakörülmények megteremtése érdekében.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (4) bekezdése kimondja, hogy a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Munkavéd tv.) pedig azt is rögzíti, hogy ezen követelmények megvalósításáért és a megvalósítás módjáért a munkáltató a felelős [Munkavéd tv. 2. § (2) és (3) bekezdés].

biztonságos munkavégzés koronavírusA vonatkozó szabályok alapján látható, hogy a munkáltatónak járványhelyzettől függetlenül mindig úgy kell kialakítania a munkavégzési körülményeket, hogy az megfeleljen az ahhoz kapcsolódó követelményeknek. Az, hogy a biztonságos munkavégzés követelményei fennállnak-e mindig az adott munkahely és a munkáltató által tett intézkedések alapján határozható meg. Míg az irodai munkavégzés során megoldható, hogy egyes alkalmazottak otthonról dolgozzanak, mások pedig az irodában, addig egy gyártósoron jóval nehezebb elkülöníteni a munkavállalókat, hiszen szükség van fizikai jelenlétükre. Így irodai dolgozóknál például nem feltétlenül indokolt a folyamatos maszkviselés, mivel a távolságtartással is elérhető a kívánt hatás, azonban gyári dolgozók esetében már lehet ésszerű alapja a maszkviselés előírásának.

Amennyiben tehát a munkáltató a munkahely speciális adottságaira, a munkavállalók számára, munkakörre és egyéb körülményekre tekintettel úgy ítéli meg, hogy a munkavégzés biztonságának garantálása érdekében intézkedéseket vezet be vagy óvintézkedéseket tart fenn (pl. maszkviselés, távolságtartás, folyamatos fertőtlenítés stb.), akkor azt jogosan teheti meg függetlenül attól, hogy egyébként oltásra már nem kötelezhet.

A munkáltató feladata az is, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályait [Munkavéd tv. 2. § (4) bekezdés].

Az óvintézkedések meghozatala és/vagy fenntartása mellett a munkáltató továbbra is élhet az oltásra való ösztönzés eszközével. Az ösztönzés – legyen az pozitív vagy negatív – mindenképpen felveti az önkéntesség kérdését, hiszen a munkavállaló adott esetben a saját meggyőződésével ellentétesen dönt az oltakozás mellett. A munkavállaló személyiségi jogai sérülésének és korlátozásának kérdése is megfogalmazódik, amire csak abban az esetben van lehetőség, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos [Mt. 9. § (2) bek.]. Ezt a munkáltatónak esetről esetre kell vizsgálnia és mérlegelnie azzal a szemmel, hogy az intézkedése valóban alkalmas-e a kívánt cél elérésére, vagyis a járvány kockázatainak és terjedésének csökkentésére, valamint az nem valósít-e meg hátrányos megkülönböztetést a munkavállalók között.

Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló úgy ítéli meg, hogy munkáltatója nem tesz meg mindent a koronavírus elleni védekezés és így a biztonsági munkavégzési körülmények kialakítása kapcsán. A Munkavéd tv. 63. § alapján a munkavállaló ez esetben jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Fontos megjegyezni azonban, hogy a munkáltató a munkavégzési kötelezettség megtagadásáért azonnali hatállyal felmondhat a munkavállalónak, ha álláspontja szerint az alaptalan volt. Célszerű azonban ehelyett előzetesen egyeztetni a munkáltatónak a munkavállalókkal arról, hogy milyen intézkedéseket tartanak elfogadhatónak és ezt a szempontot is figyelembe véve kialakítani a védekezés körében szükséges intézkedéseket.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 30.

85 százalékra emelné a kormány a foglalkoztatási rátát

A kormány a mostani 80 százalék körüli szintről 85 százalékra kívánja növelni a foglalkoztatási rátát 2030-ra, a cél elérése érdekében az inaktívak számát kell csökkenteni – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági minis

2024. május 29.

Értesítést küld a NAV-Mobil a jogviszonyváltozásokról

A foglalkoztatási adatok bármikor ellenőrizhetők a NAV-Mobilban, májustól pedig már push üzenetet is küld az alkalmazás a biztosítotti jogviszony változásairól – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.

2024. május 28.

Távmunka és költségtérítése szabályai 2024-ben

A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalók részére a munkaviszony teljesítésével összefüggésben felmerült költségeket megtérítsék. Ez az állítás a távmunkában dolgozók esetében is igaz, a hatályos jogszabályi környezet pedig adómentes juttatási lehetőséget is biztosít az ilyen munkavállalók számára.