Csökken az öngondoskodás adókedvezménye


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakat és az egészségkasszákat is érinti a cafeteria közterheinek emelése.


A Stabilitás Pénztárszövetség azt javasolja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségkasszák a cafeteria-rendszerben tervezett változtatások során mentesüljenek az adóemelés alól.  A Stabilitás javaslata az, hogy az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói támogatás a Fidesz-KDNP által javasolt évi 200 ezer forintos cafeteria-kereten felül is változatlan feltételek mellett választható béren kívüli juttatás legyen. 

Az egészségpénztárak esetében az esetleges szigorítás a pénztárszövetség szerint akár meg is felezheti a munkáltatói befizetéseket, ez pedig az egészségügyben legalább 15-25 milliárd forintos forráskivonást eredményezne. 

Magyarországon az egészségügyi kiadások 35 százalékát magánforrásokból biztosítják, ez pedig Európában egyedülállóan magas arány. A magas egyéni hozzájárulás terheit mérsékli, hogy a munkáltatók kedvezményesen, egészségpénztáron keresztül segíthetik munkavállalóikat. Jelenleg az egészségpénztárak bevételeinek 80 százalékát ezek a munkáltatói támogatások teszik ki – emelte ki a Stabilitás elnöke.

További érvként hozta fel, hogy saját felmérésük szerint a juttatás az egészségpénztári ellenőrzött, számla alapján történő elszámolás miatt akár a hálapénz kiváltását is elősegítheti. Az egészségkasszák élénkítik a gazdaságot és a rajtuk keresztül finanszírozott magán-egészségügyi szolgáltatások révén hozzájárulhatnak az orvos-kivándorlás mérsékléséhez is. 

Az önkéntes pénztáraknak szeptember végén közel 1,1 millió tagjuk volt, számuk éves szinten minimálisan csökkent. Az egyéni befizetések összege 17 százalékkal nőtt, így átlépte a 12 milliárd forintos határt. A munkáltatói befizetések összege 1,3 százalékkal, 9 milliárd forint fölé emelkedett. 
(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Szomszédainknál erősít a piacvezető magyar HR-szolgáltató: felveszi a Prohuman nevet a szerb leánycég

Prohuman néven folytatja tevékenységét Szerbiában a CityScope HR-szolgáltató, amely tavaly került az immár 7 országban működő magyar tulajdonú cégcsoport irányítása alá. Tovább erősödik a Prohuman Szlovéniában is, ahol a két évtizedes szakmai tapasztalattal bíró Slavica Jerebet nevezték ki az ügyvezető igazgatói posztra. A 20 éves, több mint ezer ügyfelet kiszolgáló és mintegy 25 ezer embernek munkát adó Prohuman Group nem titkolt célja, hogy a hazai piacvezető és meghatározó régiós szerep után egész Kelet-Közép-Európa első számú HR-szolgáltatójává váljon.

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.