Csúcson a kivándorlást fontolgatók aránya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az országot munkavállalási célból időlegesen elhagyni szándékozók, illetve a kivándorolást fontolgatók aránya egyaránt emelkedett az elmúlt egy évben. Immár minden tizedik magyarban felmerült, hogy végleg külföldre költözik. Az InfoTandem heti infografikája.


Rendre Ausztria és Németország dereng fel legvonzóbb potenciális célpontként, amikor a magyarok elgondolkodnak azon, hogy hosszabb vagy rövidebb időre külföldön keressenek megélhetést. A német nyelvterület e két reprezentánsa mellé hagyományosan az Egyesült Királyság fut be harmadiknak.

A Tárki adatfelvételei szerint ez ugyanúgy igaz volt öt éve, mint 2015 áprilisában. A különbség az, hogy a három domináns célország összsúlya időközben érdemben mérséklődött. Például a rövid távú külföldi munkavállalást tervezőknek 2010-ben még az 57 százaléka, az idén viszont már csak a 37 százaléka szemelte ki e trió valamelyikét. Hasonlóak az arányok és trend a hosszú távú munkavállalást fontolgatóknál is. (A kivándorlási célpontok között kisebb e három ország súlya, de némi csökkenés itt is megfigyelhető: 35-ről 33 százalékra.) Ez annyit tesz, hogy a potenciális migránsok egyre nyitottabbakká válnak az új, korábban kevésbé népszerű célpontok, a világ más részei iránt.

A friss felmérés adatsoraiból azonban a szóba jöhető országok körének módosulásánál markánsabb fejlemény is kiolvasható. Az tudniillik, hogy a fent említett három migrációs szándék mindegyikénél növekedést mértek az előző évhez képest. Ez a munkavállalási tervek esetében csupán egy-két százalékpontos, ám a kivándorlási elképzeléseknél az arány egy év alatt megduplázódott, s a maga 10 százalékával a valaha mért legmagasabb értéket vette fel!

A teljes képet tekintve a korábbi csúcsév 2012 volt, amikor a hosszú távú munkavállalási célú migrációs szándékról a megkérdezettek 16 százaléka, rövid távúról a 13 százaléka számolt be, az ország végleges elhagyása pedig az emberek 7 százalékának a fejében fordult meg. Előbbi két mutató az idei emelkedéssel is még csak közelíti a korábbi csúcsot, a kivándorlási viszont 3 százalékponttal már meghaladta azt – nem is beszélve az új évezred elejéről, amikor még csupán 3 százalék körüli arányt mértek.

A Tárki elemzése szerint a migráció gondolatával az átlagosnál nagyobb mértékben fogalakoznak a férfiak, a fiatalok, a munkanélküliek, a bérelt lakásban élők és a roma származásúak.



Kapcsolódó cikkek

2022. július 4.

Munkavédelmi és munkaügyi kampányt indított a Technológiai és Ipari Minisztérium

Kommunikációs kampány indult a munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi és munkaügyi tudatosságának növelése érdekében, a Technológiai és Ipari Minisztérium Iparért és Munkaerőpiacért Felelős Államtitkárságon megvalósuló GINOP-5.3.7–VEKOP-17-2017-00001 „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” című kiemelt projekt keretében. A Random Trip, Wolfie és Miki357 közreműködésével zajló kampány ősz végéig fut.

2022. július 4.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése és a munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége

Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként járó kártérítés összegének számításánál figyelembe kell venni, ha a munkáltató sikeresen bizonyítja azt, hogy a károsult munkavállaló a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően nem tett eleget az adott helyzetben elvárható kárenyhítési kötelezettségének. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.

2022. július 1.

Kósa Lajos az atipikus foglalkoztatási formákat méltatta

Egy modern gazdaság nem nélkülözheti az olyan atipikus és rendkívül rugalmas foglalkoztatási formákat, amelyeket a szövetkezetek kínálnak – mondta az Országos Szövetkezeti Tanács újraválasztott elnökeként a fideszes politikus.