Döntés született: elhalasztják a Brexitet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kétlépcsős megközelítésről született megállapodás az európai uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján az Egyesült Királyság kilépési dátumának elhalasztása ügyében, attól függően, hogy jóváhagyja-e a brit parlament jövő héten a kiválási szerződést.

A találkozón elfogadott zárónyilatkozat értelmében a jelenlegi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lenne az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a távozás feltételeit rögzítő, kétszer már leszavazott megállapodást.

Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

Szakemberek szerint ez lényegében azt jelenti, hogy eddig döntenie kellene, hajlandó-e részt venni a május végi európai parlamenti választásokon. Ha igen, akkor jöhetne egy hosszabb kiterjesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor megállapodás híján rendezetlenül válna ki az Egyesült Királyság.
Ezzel a kéthetes, feltétel nélküli halasztással valamelyest enyhült a nyomás, a britek némi levegőhöz jutottak – mutatott rá egy uniós diplomata.

Theresa May brit miniszterelnök ugyanakkor a brit EU-tagság március 29-én esedékes megszűnésének június 30-ig terjedő elhalasztását kezdeményezte szerdán.

A csúcson jóváhagyták emellett azokat a jogilag kötelező erejű biztosítékokat, amelyeket a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében fogadott el márciusban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May.

A huszonhetek leszögezték, hogy nem tárgyalható újra a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezség. Kiemelték, minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt.

Végezetül felszólítottak a felkészülési munka folytatására minden forgatókönyv, köztük az úgynevezett kemény, vagyis a megállapodás hiányában bekövetkező Brexit esetére is.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy a javaslatról egyhangúlag egyeztek meg szűk körű, éjszakába nyúló ülésükön a huszonhetek vezetői, és ezt később Theresa May is elfogadta. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében a tagországok – beleértve Nagy-Britanniát – egyhangú döntéssel állapodhatnak meg a hosszabbításról.

„Április 12-ig minden lehetőség nyitva marad: a rendezett és a rendezetlen kiválás, a hosszú halasztás, illetve a kilépési szándék visszavonása” – mondta.
Hozzátette, a hosszú halasztáshoz a szigetországnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.

Továbbá elmondta, sokkal jobb volt az ülés hangulata, mint várta, konstruktív tárgyalást folytattak a jó szándék és az elkötelezettség szellemében.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az általa februárban említett pokolbéli külön helyet ki kellene-e terjeszteni azon brit parlamenti képviselők számára is, akik nem szavazzák meg jövő héten a kiválási szerződést, az Európai Tanács elnöke tréfásan azt válaszolta, hogy „Ferenc pápa szerint a pokol még üres, tehát sok ott a hely”.

Jean-Claude Juncker kijelentette, az Európai Unió mindent megtett, amit csak lehetett, hogy segítse a londoni ratifikációt, mást már nem tud felajánlani.

„Reméljük, hogy az egyezményt jóváhagyja majd a brit parlament, de akármi is történik, az EU készen áll minden eshetőségre, a legrosszabbra is” – emelte ki.
„Az első naptól kezdve egységesek vagyunk. Mindent megtettünk, ami módunkban állt” – húzta alá.

Leszögezte: meghozták a szükséghelyzeti intézkedéseket az úgynevezett kemény Brexit esetére, így ez sem okozhat fennakadásokat.

(MTI)

---