A munkajogviszony megszüntetésének alakisága


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaviszony megszüntetésére irányuló akaratnyilatkozatok alaki kötöttsége egyfelől a jogbiztonságot szolgálja, másfelől a viták felmerülése esetén jelentősen megkönnyítheti a bizonyítást.

Az írásba foglalás kötelezettsége ugyanakkor napjainkban sem általános követelmény valamennyi állam munkajogában. Az angol jogban a munkavállalók például néhány kivételtől eltekintve csak abban az esetben kérhetik a munkáltatói felmondás (dismissal) írásbeli indokolását, ha a munkaviszonyuk a megszűnés időpontjában legalább már egy éve folytonosan fennáll.

A magyar munkajogban hosszú ideje fennálló követelmény, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozat, illetve megállapodás érvényességi kelléke annak írásba foglalása. Az írásba foglalás a jognyilatkozat tartalmának későbbi bizonyíthatóságát biztosítja, ennyiben a munkavállaló-védelmi garanciális szabálynak is tekinthető (függetlenül attól, hogy adott esetben a munkavállaló is köteles saját jognyilatkozatának írásba foglalására).

Az írásbeliség feltétlen betartására kötelezik mind a munkáltatót, mind a munkavállalót, nem is állapodhatnak meg úgy a felek, hogy a megszüntetéssel kapcsolatos nyilatkozatot szóban is meg lehessen tenni.

Bírói gyakorlatunk a szóbeli közös megegyezéssel kapcsolatosan azonban azt az álláspontot alakította ki, hogy ha a szóbeli közös megegyezés alapján a megszüntetést mindkét fél végrehajtotta, önmagában az írásba foglalás elmaradása miatt nem állapítható meg a megszüntetés jogellenessége, azonban ekkor sem a szóbeli megállapodás érvényességének elismeréséről volt szó, csak arról, hogy az érvénytelenség ebben a speciális esetben nem sért olyan érdeket, mely indokolttá tenné a munkajogviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek alkalmazását.

Ennek a Legfelsőbb Bírósági álláspontnak a lényegét tette magáévá a jogalkotás a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 22. § (4) bekezdésének kialakításakor, amely szerint az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat érvénytelen, azonban az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek akaratából teljesedésbe ment.


A részlet a Visegrád 18.0 – A XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia szerkesztett előadásai című kötetből származik. A szerző az MTA-PTE Foglalkoztatáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense, a Magyar Munkajogi Konferencia előadója.
Idén is lesz Munkajogi Konferencia. VisegRád vár!

XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia
Fókuszban a gondoskodó munkáltató
Időpont: 2021. október 12-14.
Helyszín: Thermal Hotel Visegrád****
A konferencián való részvétel 9 kreditpontot ér.
Részletes program itt >>
Regisztráció itt >>

Kapcsolódó cikkek

2024. július 5.

Álláskeresés nyáron? – Itt az idő a nézelődésre!

Bár nem ebben az időszakban a legszélesebb a kínálat a munkáltatói oldalon és lassul a kiválasztás folyamata is, de jellemzően nem húzzák le a rolót a vállalkozások. Igenis van esély álláskeresőként, bár szükség van egy kicsit több türelemre.

2024. július 3.

Profession.hu: beindult az alkalmi munkák szezonja

Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.