Drágul az öngondoskodás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakat és az egészségkasszákat is érinti a cafeteria közterheinek emelése.


A Stabilitás Pénztárszövetség azt javasolja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségkasszák a cafeteria-rendszerben tervezett változtatások során mentesüljenek az adóemelés alól.  A Stabilitás javaslata az, hogy az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói támogatás a Fidesz-KDNP által javasolt évi 200 ezer forintos cafeteria-kereten felül is változatlan feltételek mellett választható béren kívüli juttatás legyen. 

Az egészségpénztárak esetében az esetleges szigorítás a pénztárszövetség szerint akár meg is felezheti a munkáltatói befizetéseket, ez pedig az egészségügyben legalább 15-25 milliárd forintos forráskivonást eredményezne. 

Magyarországon az egészségügyi kiadások 35 százalékát magánforrásokból biztosítják, ez pedig Európában egyedülállóan magas arány. A magas egyéni hozzájárulás terheit mérsékli, hogy a munkáltatók kedvezményesen, egészségpénztáron keresztül segíthetik munkavállalóikat. Jelenleg az egészségpénztárak bevételeinek 80 százalékát ezek a munkáltatói támogatások teszik ki – emelte ki a Stabilitás elnöke.

További érvként hozta fel, hogy saját felmérésük szerint a juttatás az egészségpénztári ellenőrzött, számla alapján történő elszámolás miatt akár a hálapénz kiváltását is elősegítheti. Az egészségkasszák élénkítik a gazdaságot és a rajtuk keresztül finanszírozott magán-egészségügyi szolgáltatások révén hozzájárulhatnak az orvos-kivándorlás mérsékléséhez is. 

Az önkéntes pénztáraknak szeptember végén közel 1,1 millió tagjuk volt, számuk éves szinten minimálisan csökkent. Az egyéni befizetések összege 17 százalékkal nőtt, így átlépte a 12 milliárd forintos határt. A munkáltatói befizetések összege 1,3 százalékkal, 9 milliárd forint fölé emelkedett. 
(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.