PM-államtitkár: mozgósítani kell a magyar munkaerő-tartalékot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaerő-tartalék aktivizálásának fontosságáról beszélt egyebek mellett Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára, aki egy keddi konferencián azt is hangsúlyozta, hogy a versenyszférában több munkavállalóra van szükség, mint amennyi állás nélküli, foglalkoztatható ember van Magyarországon.

Bodó Sándor a gödöllői foglalkoztatáspolitikai konferencián kifejtette: az álláskeresőkön kívül a munkaerő-tartalék részét képezik a kisgyermeket nevelő szülők, akik gyermeküket bölcsődébe járathatják, és azok, akik részmunkaidős foglalkoztatást tudnának vállalni, ha nagyobb lenne a kínálat. Jelentős a számuk azoknak is, akik nem jelennek meg álláskeresőként a munkaügyi rendszerben, „valahogy, valamiből megélnek, de a rendszer számára láthatatlanok”. Az ő bevonásukra is eszközöket kellene találni – fűzte hozzá Bodó Sándor.

Az államtitkár a Pest Megyei Kormányhivatal által szervezett konferencián arról is beszélt, hogy a versenyszférában különösen feszítő a cégek által keresett, adott képzettségű munkavállalók hiánya, igaz, a cégek ezt részben ellensúlyozzák saját képzéssel, ha alkalmas jelentkezőket találnak.

Karakó László miniszteri biztos kiemelte: a munkaerő-tartalék 54 százaléka 6 megyében található (Borsod-Abauj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Somogy, Baranya megye). Aktivizálásukat szolgálja a munkerőpiaci reformprogram is, amely azok munkához jutását segíti a munkaügyi szervezetek és a munkaadók hatékonyabb együttműködésével, akiket kevesebb képzéssel, hatékony munkaszervezéssel ki lehet helyezni a munkaerőpiacra.

A konferencia házigazdája Tarnai Richárd Pest megye kormánymegbízottja felidézte, hogy 2010-ben az összeomlás szélén állt a magyar gazdaság, ekkor ígérte meg a kormány, hogy egymillió új munkahelyet fog létesíteni 10 év alatt. Ebből másfél év van még hátra és már 800 ezer munkahely jött létre – fűzte hozzá.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).