EB-döntés a sofőrök pihenőidejéről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közúti közlekedés ágazatában a járművezetők a nekik járó csökkentett heti pihenőidőt bizonyos feltételek mellett igen, de a rendszeres heti pihenőidőt nem tölthetik járművükben – közölte az Európai Unió Bírósága szerdán ismertetett ítéletében.


A luxembourgi székhelyű uniós bíróság egy belgiumi törvényszék kérésére értelmezte a sofőrök pihenőidejére vonatkozó szabályozás szövegét.

A rendelet alapvető célja a közúti közlekedési ágazat személyzete munkafeltételeinek, illetve az általános közúti biztonság javítása – húzták alá. A jogalkotó ily módon arra törekedett, hogy a járművezetőknek lehetőségük legyen arra, hogy szokásos heti pihenőidejüket olyan helyen töltsék, amely alkalmas és megfelelő szálláskörülményeket biztosít, márpedig egy kamion vezetőfülkéje nem tűnik olyan pihenőhelynek, amely alkalmas lenne a napi pihenőidőnél és a csökkentett heti pihenőidőnél hosszabb pihenőidők eltöltésére – vélekedett a bíróság.

Ha ugyanis a rendszeres heti pihenőidők a járműben tölthetők lennének, abból az következne, hogy a járművezető összes pihenőidejét a vezetőfülkében tölthetné, ami nyilvánvalóan ellentétes lenne a rendelet által követett, a járművezetők munkakörülményeinek javítására irányuló célkitűzéssel.

A bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a közúti közlekedés területén a szociális szabályozást harmonizáló uniós rendelet egyértelműen tiltja, hogy a járművezetők szokásos heti pihenőidejüket a járműben töltsék, megsértését a tagállamok kötelesek szankcionálni. Hozzátették, a tagállamok feladata annak meghatározása, hogy mely szankciók alkalmasak a rendelet hatályának és hatékony érvényesülésének biztosítására.

A pünkösdi hosszú hétvége alatt a belga hatóságok 120 kamiont ellenőriztek és összesen mintegy 113 ezer euró bírságot szabtak ki azokra a sofőrökre, akik a pihenésre vonatkozó szabályt megszegve a kamionjukban éjszakáztak. A sofőrök a megszakítás nélküli pihenőidőre vonatkozó rendelet mellett megszegték azt a szabályt is, hogy ez idő alatt nem tölthetik az éjszakát a kamionjukban.

 

Magyarországon a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) egy Németországban hatályba lépett intézkedés ellen tiltakozik, amely szerint május 25-től bírsággal sújtják a gépjárművezetőt és az őt alkalmazó céget, ha a heti 45 órás pihenőidőt nem kereskedelmi szálláshelyen tölti.

Az egyesület szerint magyar vállalkozások százait, munkahelyek ezreit szüntetheti meg ez a protekcionista rendelkezés, amelyet Belgium és Franciaország után Németországban is bevezettek. A szabályt azért is kifogásolják, mert a gépjárművezetők nem hagyhatják el a járművet a pihenőidőre sem, vigyázniuk kell a szállított milliós értékekre. Álláspontjuk szerint a kamionok kabinja ma több komfortot biztosít a sofőrnek, mint egy átlagos szálloda.

Az MKFE májusi közleményében azt írta: a végrehajthatatlan intézkedés egyetlen célja a magyar vállalkozók kiszorítása a piacról, mivel az előírás betarthatatlan, és annak bevezetése ellentmond az Európai Unió az áruk és szolgáltatások szabad áramlásával kapcsolatos alapértékeinek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.