Egyre kevesebben kapnak 13. havi bért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2011-es 14 százalékról 12 százalékra csökkent tavaly azon magyar munkavállalók aránya, akik 13. havi bért kaptak munkaadójuktól – derül ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből.


A 13. havi bérben részesülők minden évben többre számíthatnak: a munkavállalók bevallása alapján 2010-ben 200 ezer forint, 2011-ben pedig 240 ezer forint volt a 13. havi bérek átlagos nagysága, 2012-ben pedig már átlagosan 250 ezer forint.

A felmérés eredményei alapján tavaly is a nagyobb cégek munkatársai számíthattak leginkább év végén plusz bérre: a több mint 250 munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatoknál ugyanis a dolgozók ötöde kap 13. havi munkabért, átlagosan 260 ezer forint értékben. Az 50-250 dolgozót alkalmazó cégeknél 15 százalék számíthatott erre a juttatásra, a mértéke pedig 250 ezer forint volt. A kisvállalkozásoknál csupán a munkavállalók 8 százaléka kapott 13. bért, átlagosan 162 ezer forintot. A középvállalkozások esetében (21 és 50 dolgozó között) 11 százalék számíthatott áltagosan 220 ezer forintra év végén.

A külföldi magántulajdonú cégeknél a dolgozók negyede átlagosan 290 ezer forintot kapott 2012-ben. A hazai magáncégeknél dolgozók tizede számíthat 13. bérre 200 ezer forint értékben, míg az állami tulajdonú vállalatoknál 8 százalék átlagosan 181 ezer forintot kap.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Április 18-án rendezik meg a Logisztika Napját

A hazai ellátási lánc szakma egyik legnagyobb, országos eseménysorozata a Logisztika Napja, mely idén 2024. április 18-án rendezik meg. Az ingyenesen látogatható programok célja a logisztikai terület népszerűsítésén túl, a szektor aktuális trendjeinek, kihívásainak és lehetőségeinek bemutatása az érdeklődők számára – olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben.

2024. április 17.

Czomba Sándor: a vendégmunkások aránya alacsony

Magyarország a magyaroké, hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára – emelte ki szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.