Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A PDSZ elnöke szerint a motaninál nagyobb volt a béremelés 2002-ben, a Medgyessy-kormány idején.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nincs ok elégedettségre a pedagógusok és a nevelést-oktatást segítő dolgozók béremelése ügyében – mondta Mendrey László, a PDSZ elnöke pénteki sajtótájékoztatóján.
A szakszervezeti vezető szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt 30 évben soha nem látott mértékű pedagógusbér-emelésről beszélt a csütörtöki kormányinfón, azonban ez az információ csak a kormány szemüvegén nézve állja meg a helyét, hiszen a mostaninál jelentősebb mértékű béremelés zajlott 2002-ben.
Úgy vélte, a kormány ugyanazt a hibát követi el, mint a Medgyessy-kormány, azzal, hogy nem biztosítja a béremelés inflációkövető voltát.
Szerinte a kormány az életpályamodell 2013-as bevezetésekor egy „ügyes trükkel” az egyszerre beígért béremelést négy felé osztotta, azonban gyorsan kiderült, hogy a 10 százalékos béremelések valójában 3,5 és a 5 százalék közötti aktuális nettó bérnövekedést, 5000-9000 forintot jelentenek havonta.
Emellett – folytatta – a kormány hallgat arról, hogy a béremelkedés jelentős mértékű, 30-40 százalékos munkateher-növekedéssel járt, 60 feletti lett a heti átlagos óraterhelés.
Elmondta azt is: a PDSZ helyesnek tartotta, hogy az életpályamodellben a mindenkori minimálbérhez kötötték a pedagógusbérek vetítési alapját, azonban a 2015-ös költségvetésben már nem szerepelt ez az összeg, holott erre kormányrendeletben vállaltak garanciát.
A most tervezett minimálbéremeléssel kapcsolatban úgy fogalmazott: egyik szeme sír, a másik nevet, hiszen jelentős lesz a növekedés, azonban a pedagógusok pénztárcájából január 1-jétől havi 25-30 ezer forint fog hiányozni.
Szerinte azért sincs ok az elégedettségre, mert a nevelést-oktatást segítő kollégáknak 2008 óta nem emelkedett a bére, és nekik ugyan 7-10 százalék közötti béremelést ígérnek, de béren kívüli juttatásaikat elveszíthetik. Megjegyezte: nincs ok az elégedettségre azért sem, mert a tavaly őszi, idén tavaszi „tanárlázadásnak” nincs eredménye.
(MT)
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
