Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az uniós irányelv nem ír elő konkrét minimálbérszintet, de eljárásokat állapít meg a minimálbérek megfelelőségére vonatkozóan, és előmozdítja a bérmegállapításra vonatkozó kollektív tárgyalásokat.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a megfelelő minimálbérekről szóló jogszabályt az európai munkavállalók tisztességes munka- és életkörülmények biztosítására; az irányelv nem ír elő konkrét minimálbérszintet, amelyet a tagállamoknak el kell érniük – közölte az uniós tanács kedden.
A jogszabály eljárásokat állapít meg a minimálbérek megfelelőségére vonatkozóan, előmozdítja a bérmegállapításra vonatkozó kollektív tárgyalásokat, és elősegíti, hogy a nemzeti jog alapján minimálbérre jogosult munkavállalók ténylegesen élvezhessék a minimálbér nyújtotta védelmet – írták.
A részleteket ismertetve az uniós tanács közölte: a jogszabályban meghatározott minimálbéreket alkalmazó tagállamoknak eljárási keretet kell létrehozniuk a minimálbérek megállapítására és aktualizálására egyértelmű kritériumok alapján. A jogszabályban meghatározott minimálbéreket szükséges időközönként, de legalább kétévente felül kell vizsgálni.
Közölték: a jogszabály egyik célja a bérmegállapításra irányuló kollektív tárgyalások hatókörébe tartozó munkavállalók számának növelése. E cél elérésére az országoknak elő kell segíteniük, hogy a szociális partnerek részt tudjanak venni a kollektív tárgyalásokban. Amennyiben például a kollektív tárgyalások általi lefedettség nem éri el a 80 százalékos küszöbértéket, a tagállamoknak cselekvési tervet kell kidolgozniuk a kollektív tárgyalások előmozdítására. A cselekvési tervnek egyértelmű ütemtervet és konkrét intézkedéseket kell meghatároznia a kollektív tárgyalások általi lefedettség fokozatos növelésére – írták.
A szöveg kimondja továbbá: a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk, hogy a munkavállalók nagyobb arányban élvezhessék ténylegesen a minimálbér nyújtotta védelmet. Az intézkedések közé tartozhatnak a munkaügyi felügyelőségek által végzett ellenőrzések, a minimálbérek nyújtotta védelemmel kapcsolatos könnyen hozzáférhető információk biztosítása, valamint a jogalkalmazó hatóságok felkészítése arra, hogy a szabályokat be nem tartó munkáltatókat felelősségre vonják.
A jogszabályt az unió hivatalos közlönyében teszik közzé, kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A tagállamoknak két év áll rendelkezésére, hogy az irányelvet saját jogrendszerükbe átültessék.
(MTI)
Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.
A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
