Az új Pp. kihívásai a munkaügyi perekben elsőfokon


A 2022. október 11. és 13. között tartandó visegrádi Magyar Munkajogi Konferencián (az alábbiakban: Munkajogi Konferencia) idén külön szeminárium foglalkozik majd a munkaügyi peres eljárások kérdéseivel. Az előadók ügyvédi és bírói szemszögből is számba veszik a munkaügyi jogviták eljárásjogi kihívásait az eddig kialakult gyakorlat és a forró kérdések megvilágításával. Cikkünkben a szeminárium egyik előadója, dr. Halmos Szilvia, a Fővárosi Törvényszék munkaügyi ügyszakos bírájának előadásából adunk ízelítőt.

A 2018. január 1-én hatályba lépett, a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) még mindig „új Pp.” néven fut szakmai körökben. Bár a törvényt négy és fél éve alkalmazzák – felmenő rendszerben – a munkaügyi (és polgári) jogviták eljárásjogi kereteként, a gyakorlatban még számos értelmezési és alkalmazási bizonytalanság tapasztalható. Ez azonban természetes, hiszen az alkalmazással kapcsolatos jogegység megszilárdulásához számos olyan eljárásra van szükség, melyben a vitás kérdések eljuthatnak a Kúriáig, ami pedig sokéves folyamat. Továbbá a Pp.-t időközben – 2021. január 1-i hatállyal – egy novelláris módosítás is érintette, mely a törvény számos alapvető rendelkezését (pl. a keresetlevél kötelező tartalma, a keresetváltoztatás szabályai, ennek speciális munkaügyi peres vonatkozásai stb.) gyökeresen módosította, így e körben ismét új gyakorlatot kell kialakítani. Minderre figyelemmel ma is, s még várhatóan évekig rengeteg kérdőjel fog mutatkozni a Pp. gyakorlatával kapcsolatban. Nem elhanyagolható ugyanakkor, hogy az elmúlt években már számos felsőbírósági döntés is született, amelyet viszont fontos ismerni, hiszen egyes kérdésekben már kialakulóban van a jogszabály mértékadó értelmezési gyakorlata. Aki tehát munkaügyi perekben való részvételre vállalkozik – akármilyen eljárási szerepben –, egyfelől meg kell barátkoznia a ténnyel, hogy számos ponton bizonytalansággal (s ezzel együtt hibalehetőséggel) fog találkozni az alkalmazás során, másfelől viszont a jogszabály alapos tanulmányozása mellett már az elmúlt években keletkezett bírói gyakorlatban is el kell igazodnia. Ebben kívánnak segítséget nyújtani a visegrádi Magyar Munkajogi Konferencián elhangzó, a munkaügyi peres eljárások kérdéseit elemző előadások.

1. A Pp. fontos rendezőelve: a perkoncentráció

A Pp. egész intézményrendszerét áthatja egy, a korábbi perrendtartáshoz képest új rendezőelv: a perkoncentráció elve. A perkoncentráció a törvény preambulumán kívül a Pp. tételesen megfogalmazott alapelvei között is helyet kap mint mind a bíróságra, mind a felekre irányadó követelmény. Ennek felekre vonatkozó aspektusát fejti tovább a felek eljárástámogatásának alapelvi szintű kötelezettsége, továbbá a bíróság – szintén alapelvi rangra emelt – közrehatási kötelezettsége. Ezenkívül még számos, részletes rendelkezés mögött tetten érhető a hatékonyságra törekvés jogalkotói motívuma. A bíróság anyagi pervezetési, hiánypótoltatási, a közhiteles nyilvántartások közvetlen felhasználásával kapcsolatos kötelezettsége az említett közrehatási kötelezettség „aprópénzre váltása”. A felektől elvárt eljárástámogatás is számos konkrét rendelkezésben kifejezésre jut: ide kapcsolódnak a nyilatkozatok megfelelő időben való megtételét motiváló szankciók, a mulasztás következményeinek szigorítása, a keresetlevéllel és az írásbeli ellenkérelemmel kapcsolatos, a korábbiaknál magasabb követelményeket támasztó előírások. A Pp. fő újításának számító osztott perszerkezet fő értelme sem más, mint a per kereteit adó hivatkozások koncentrált összeállításának elősegítése. Összességében látható, hogy a Pp. a hatékonyan eljáró félre és az aktívan pervezető bíróra van optimalizálva. Nagy valószínűséggel kudarcra vannak ítélve azok a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény („régi Pp.”) hatálya alatt gyakran alkalmazott pertaktikai megfontolások, melyek a perek elhúzására, az ütőkártyák kijátszásának halogatására épültek. Aki sikeresen kíván a Pp. hatálya alatt pereskedni, annak fontos a hatékonyság szemléletében megterveznie lépéseit, s ha így tesz, előnyre tehet szert azzal szemben, aki a régi Pp. által meghatározott komfortzónában gondolkodik. A Pp. természetesen nemcsak a felek, hanem a bíró munkáját is átalakítja: sokkal nagyobb hangsúly kerül az aktív pervezető tevékenységre, a gondos írásbeli előkészítés előmozdítására.

A Pp. által bevezetett osztott perszerkezetben az elsőfokú eljárás három szakra oszlik: a perindítási, a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakra. Az osztott perszerkezet már önmagában komoly fegyelmet és odafigyelést igényel az eljárás szereplőiből, hiszen mindhárom szak más-más követelményeket támaszt a bírósággal és a felekkel szemben, s ha az adott szakban valamilyen fontos eljárásjogi teendő, nyilatkozat elmarad, egyes esetekben az később már korlátozottan pótolható. Ez önmagában a koncentrált, tudatos pervezetésre illetve pervitelre szorítja a bíróságot illetve a feleket. A továbbiakban az egyes szakok szerint haladva tekintünk át néhány fontos gyakorlati tudnivalót a Pp. gyakorlati alkalmazásához.

2. Egy jó indítás: a keresetlevél kellékei

A Pp. szerinti elsőfokú eljárásról gyakran hallani, hogy az két eljárási szakra oszlik: perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Ez azonban így nem teljesen korrekt: a perfelvételt egy attól elkülönülő fázis, a perindítási szak előzi meg. A perindítás önmagában igen meghatározó jelentőségű lehet a per későbbi kimenetele szempontjából, továbbá jellegében és alapvető szabályaiban jelentősen elkülönül a perfelvételi szaktól, vagyis semmiképp nem tekinthető a perfelvétel részének.

A keresetlevél tartalmi és formai kellékeinek részletekbe menő, és a régi Pp.-nél jóval magasabb igényeket támasztó meghatározása volt a Pp. egyik legjelentősebb újdonsága. Mivel a Pp. alkalmazásának kezdeti szakaszában közismerten igen nagy számban utasították vissza a bíróságok a kellékhiányos keresetleveleket, a Pp. első novellája e tapasztalatokra alapítva racionális könnyítéseket vezetett be a keresetlevél kötelező tartalmával, formájával kapcsolatban.

A Munkajogi Konferencián tartandó előadáson egyebek mellett szó lesz arról, hogy:

  • hogyan kell megfogalmazni egy jó (a bíróság által perfelvételre alkalmasnak található) kereseti kérelmet;
  • milyen szinten kell előadni a keresetlevélben a kereseti kérelem alapjául szolgáló tény- és jogállításokat valamint bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat;
  • mi az, ami nem szükséges egy hiánytalan keresetlevélhez;
  • milyen speciális tartalmi elemei vannak a keresetlevélnek munkaügyi perekben.

3. Itt még szabad taktikázni? – a perfelvételi szak lehetőségei és korlátai

Amennyiben a perindítás sikeres volt, vagyis a bíróság a keresetlevelet perfelvételre alkalmasnak találta, azt az alperessel közli, egyúttal felhívva őt védekezésének előterjesztésére. Ezzel megkezdődik a perfelvételi szak, amelynek célja a jogvita kereteinek, vagyis a felek tény- és jogállításainak, továbbá a kérelmének és ellenkérelmének tisztázása, a bizonyítékok és bizonyítási indítványok előterjesztése, valamint ezek kapcsolatának (jogi érvelés) pontosítása.

A Pp. novelláris módosítását követően a keresetlevél csak a per legszükségesebb sarokpontjait rögzíti kötelezően, ehhez igazodóan a perfelvételi szakban még elég széles körben van lehetőség arra, hogy a felek módosítsanak perfelvételi nyilatkozataikon. Ez felcsillanthatja a reményt azok számára, akik egyes lényeges nyilatkozatok későbbre tartalékolásával kívánnak taktikázni, hiszen ezeket még joghatályosan meg lehet tenni a perfelvétel lezárásáig. Ez azonban csak korlátozottan igaz. A Pp. ugyanis számos részletszabállyal igyekszik gondoskodni arról, hogy a perkoncentráció elve a perfelvétel során is megvalósuljon, és a felek lehetőség szerint ezen belül is minél hamarabb „kiterítsék a kártyáikat”, és a perfelvétel lezárható legyen.

A Magyar Munkajogi Konferencián feltérképezzük,

  • mikor számíthatnak bírságra a felek késedelmes nyilatkozattétel okán;
  • milyen egyéb – a per érdemére is ható – következményei lesznek a nyilatkozatok késedelmes megtételének vagy elmulasztásának;
  • mit takar a bíróság anyagi pervezetési kötelezettsége, miről ismerszik meg az anyagi pervezetés, és ez milyen lehetőségeket nyit meg a felek előtt

4. Ha a kapuk bezárulnak – újdonságok az érdemi tárgyalási szakban

A perfelvétel lezárásával kezdetét veszi az érdemi tárgyalási szak, amelyben az osztott perszerkezet rendszerében főszabály szerint már csak a bizonyítás és az érdemi határozat meghozatala zajlik a perfelvételi szakban rögzített keretek között. Azonban kivételesen az érdemi tárgyalási szakban is megtehetők a per kereteit alakító, új vagy módosított perfelvételi nyilatkozatok, különösen ha ezek a perfelvétel lezárását követően jutottak a fél tudomására, vagy váltak jelentőssé.

A gyakorlatban sok bizonytalanság tapasztalható abban, hogy új perfelvételi nyilatkozatot milyen esetben, hogyan lehet a per anyagává tenni. A Munkajogi Konferencián terítékre kerülnek a következő kérdések is:

  • milyen feltételek esetén lehet új tényeket, jogállításokat előadni, a kereseti kérelmen módosítani, továbbá utólagosan bizonyítást indítványozni az érdemi tárgyalási szakban;
  • milyen formában és időpontban lehet megtenni a fenti nyilatkozatokat;
  • „belefojthatja-e a szót” a bíró abba a félbe, aki meg nem engedett módon kíván újdonságokat előadni e szakban;
  • milyen lehetőségeket nyithat meg a felek előtt az érdemi tárgyalási szakban a bíróság anyagi pervezetése.

Az előadást követően dr. Kozma Anna és dr. Trenyisán Máté ügyvédi perspektívából közelítve boncolgatják majd a munkaügyi peres eljárások egyes sajátosságait.



Kapcsolódó cikkek

2022. december 7.

Változik a Munka törvénykönyve, sok új szabály jön a szabadságokról

Szerdán szavaznak a képviselők a Munka törvénykönyve módosításáról, így jön a kibővített apasági- és szülői szabadság meglehetősen kevés pénzért, bővül a munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége, és kiegészül a joggal való visszaélés szabályozása. Rendkívüli helyzetekben a dolgozók szabadságuk kis részével sem rendelkezhetnek szabadon. A változások 2023-tól lépnek hatályba.

2022. december 2.

Kutatás indul a kollektív szerződésekről

Hogyan szolgálhatná jobban a munkajog a kollektív tárgyalásokat? Egy online kérdőív kitöltésével most Ön is elmondhatja véleményét a kollektív szerződések jogi szabályozásáról.

2022. december 2.

Amikor a munkaviszony-megszüntetés módja nem egyértelmű

A nehezen értelmezhető helyzetekből kialakuló jogvitákban sok esetben hosszú és bonyodalmas bizonyítási kérdés, hogy valójában hogyan történt a munkaviszony megszüntetése. Az eset egyedi körülményei, a felek valódi szándékait, nyilatkozatait feltáró magatartásuk rekonstruálása alapján lehet csak döntést hozni. Néhány fontos tudnivalót azonban már kikristályosított a bírói gyakorlat.