EUB: a karanténba helyezés nem hasonlítható betegséghez Koronavírus

Az uniós jog nem követeli meg, hogy a fizetett éves szabadsága alatt karanténba helyezett alkalmazott a szabadságát átvihesse későbbi időszakra – így döntött az Európai Unió Bírósága.

Egy alkalmazott megállapodott munkáltatójával, a Südpfalz takarékpénztárral (Németország), hogy 2020. december 3. és 11. között fizetett éves szabadságot vesz ki. Mivel ez az alkalmazott kapcsolatba került egy Covid-19 tesztelés során pozitívnak bizonyult személlyel, az illetékes német hatóság őt karanténba helyezte ugyanarra az időszakra – olvasható az esetről kiadott bírósági közleményben.

Az alkalmazott ekkor kérte a takarékpénztártól a szabadság e napjainak egy későbbi időszakra való átvitelét.

Miután ezt a takarékpénztár ezt megtagadta, a dolgozó az illetékes munkaügyi bírósághoz fordult arra való hivatkozással, hogy a munkáltató döntése ellentétes a munkaidőről szóló irányelvvel.

A bíróság álláspontja szerint a nemzeti jog kizárólag abban az esetben kötelezi a munkáltatót a kiadott szabadság napjainak átvitelére, ha a munkavállaló igazolni tudja, hogy a szabadság időtartama alatt munkaképtelenné vált. Márpedig a német bíróságok kimondták, hogy önmagában a karanténba helyezés nem egyenértékű a munkaképtelenséggel.

A munkaügyi bíróság tehát arra keresett választ az Európai Unió Bíróságtól (EUB), hogy az uniós jog megköveteli-e, hogy a szabadság karanténnal egybeeső napjainak átvihetőknek kell lenniük.

Az EUB megállapította, hogy az uniós jog nem követeli meg, hogy át kell vinni a fizetett éves szabadság azon napjait, amelyek alatt a munkavállaló nem beteg, de őt karanténba helyezték. A fizetett éves szabadság célja, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen kipihenni a munkaszerződése alapján őt terhelő feladatok elvégzését, továbbá hogy a rendelkezésére álljon a kikapcsolódásra és szabad időtöltésre alkalmas idő. A karantén időszaka – egy betegségtől eltérően – önmagában nem képezi akadályát e célok megvalósításának, így a munkáltató nem köteles az olyan előre nem látható eseményekből következő hátrányok kompenzálására, mint amilyen a karanténba helyezés, amely megakadályozhatja, hogy munkavállalója maradéktalanul és az általa kívánt módon élhessen a fizetett éves szabadsághoz való jogával.

---