Fel lehet-e mondani e-mailben? – elektronikus írásbeliség a munkajogban


A munkáltatók, különösen a multinacionális cégek részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy a munkajogi relevanciájú irataikat – munkaszerződés, tájékoztató, felmondások, közös megegyezés – elektronikus formában hozzák létre, illetve tárolják – írja a HR Portal.hu cikkében Fodor T. Gábor munkajogász.

Szűk tíz éve, az akkor „új” Munka törvénykönyve megalkotásakor sok olyan hang hallatszott a munkajogászok részéről, amely alapján „már nincs akadálya” az elektronikus írásbeliségnek, illetve olyan vélemények is elhangoztak, hogy akár sms-ben is van mód felmondást közölni. Ugyanakkor erre a véleményre gyorsan rátrompfolt egy másik, amely szerint „ezt csak a munkajogászok gondolják”, de a „polgári jogászok” szerint szigorú feltételei vannak az elektronikus írásbeliségnek – derül ki a HR Portal cikkéből.

Hogyan szól a törvényi szabály?

Mint azt Fodor T. Gábor írja: a fentiek óta eltelt csaknem tíz év, és még mindig nem látunk világosan a helyzet kapcsán. Kétségtelen, hogy az eltelt időben született néhány, a munkáltatókra kedvező bírósági ítélet az elektronikus nyilatkozatok témájában, de egyrészt az adott tényállások mellett nem volt vita a peres felek között abban, hogy a jognyilatkozat-tévő jognyilatkozatát a címzett változatlan formában megkapta, másrészt az ítéleti tényállások alapján világos és egyértelmű, minden esetre vonatkoztatható kialakult bírói gyakorlatról nem beszélhetünk.

Ráadásul azt is meg kell jegyeznünk, hogy a Munka törvénykönyve vonatkozó 22. §, illetve a Ptk. vonatkozó 6: 7.§-a szó szerint megegyezik. Logikai képtelenség tehát amellett érvelni, hogy az elektronikus írásbeliség máshogy alakulna a munkajogban mint a polgári jogban.

A munkajogász szerint érdemes megnézni ehhez hogyan szól a vonatkozó törvényi szabály:

„Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor.”

A törvény szerint tehát (I) az információnak változatlanul visszaidézhetőnek, továbbá (ii) a nyilatkozattevőnek és a (iii) jognyilatkozat időpontjának azonosíthatónak kell lennie, mégpedig magából az elektronikus dokumentumból.

Bizonyításra lehet szükség

A szerző felhívja a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy az elektronikus formában tett jognyilatkozatot is közölni kell, amely elektronikus dokumentum esetén akkor következik be, amikor az a címzett számára „hozzáférhetővé válik”. Ennek a bizonyítása – vita esetén – a nyilatkozattévőt terheli.

A fentiek alapján Fodor T. Gábor véleménye szerint az e-mailek mellé „scannelt” felmondást vagy más iratot nem biztos, hogy a bíróság elfogadja írásbelinek, különösen akkor nem, ha az email feladója nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, hiszen az alapján a nyilatkozattevő személye magából az elektronikus dokumentumból (az e-mailből) nem azonosítható. Egyszerű e-mailnél ugyanakkor felmerülhet, hogy írásbelinek kell tekinteni. Vita esetén azonban be kell azt is bizonyítani, hogy az emailt az és azzal a tartalommal, illetve akkor küldte, ami benne szerepel, valamint a címzett számára hozzáférhetővé vált.

A fentiek éppúgy igazak a munkáltatók által üzemeltetett elektronikus rendszerekre – a fenti törvényi feltételeknek meg kell felelni.

Annak a vizsgálata, hogy egy elektronikus dokumentum megfelel-e a fenti jogszabályi követelményeknek, mindenképpen jogász bevonását igényli – olvasható HR Portal cikkében.

(HR Portal, Adó Online)



Kapcsolódó cikkek

2021. december 1.

Figyelni kell a pénzmosás elleni szabályozásnak megfelelésre

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéskötelezettségüknek és megbízhatatlan minősítést kapnak, tiltó listára kerülnek az adott pénzintézetnél. Ez azért nagyon aggasztó, mert ebben az esetben a pénzintézet mindaddig megtagadja a 4, 5 M Ft felett a kifizetéseket, amíg az ügyfél nem kerül át a megbízható kockázati besorolásba. Kiemelte, a módosítás minden olyan területet hatványozottan érint, ahol nagyobb a kockázata annak, hogy legalizálniéről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében már 2017 óta kötelező a vállalkozásoknak minősített adatokat szolgáltatni magukról, de hamarosan mindenki számára elérhetővé válik a nyilvántartási rendszer, ami hatással lesz a cégek mindennapjaira, olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben. Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász elmondta, azok a tényleges tulajdonosok, akiknek hiányosak lesznek az adatai, tiltólistára kerülhetnek a pénzintézeteknél. Ez azt jelenti, hogy azok a cégvezetők, akik nem tesznek eleget adatszolgáltatási tudják a fekete pénzeket: példaként említette az ingatlan adás-vétellel foglalkozó cégeket és a generálkivitelezőket is.

2021. december 1.

1,5 százalékkal nagyobb a GDP, mint két éve

A bruttó hazai termék (GDP)  6,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest 0,7 százalékos volt a növekedés. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye 7,1 százalékkal – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,8 százalékkal – meghaladta az előző év azonos időszakában mért szintet – erősítette meg második becslésében szerdán a Központi statisztikai Hivatal (KSH).

2021. november 30.

Szárnyalnak a vállalati aukciók

A törlesztési moratórium lejártával sok cég kényszerülhet megválni a hitelre vásárolt korszerű gépeitől, eszközeitől, amelyek így a másodpiacra kerülhetnek.