Fizetésemelést kérnének a fiatalok, ha lejár az SZJA-mentesség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

25. életévük betöltése után is ragaszkodna az SZJA mentességgel járó magasabb nettó fizetéshez a fiatalok fele – derül ki a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Indexből.

Idén januártól a 25 év alattiaknak nem kell személyi jövedelemadót (SZJA) fizetniük a tavaly júliusi bruttó átlagkereset mértékéig. A változásról a fiatalok többségét tájékoztatta a munkáltatója, a Work Force által készíttetett Pályakezdő Index kutatásában 62,2 százalékuk jelezte ezt. A legtöbb fiatallal – több mint 45 százalékukkal – személyes megbeszélés során tudatta munkáltatója ezt a kedvező változást, 40 százalékuk pedig írásban kapott ismertetőt erről. A többségük természetesnek vette, hogy a munkaadója tud a módosításról, mégis közel 47 százalék külön is jelezte az SZJA mentesség bevezetését a munkáltató felé.

A brutto összeget is emelték

A Work Force HR szolgáltató megbízásából készült Pályakezdő Index kutatás arra a kérdésre is kereste a választ, hogy az adókedvezmény bejelentését követően történt-e változás a válaszadók bruttó munkabérében. A válaszadók alig több mint fele, 50,4 százaléka arról számolt be, hogy a fiatalok SZJA mentességének életbe lépését követően nőtt a fizetése; a megkérdezettek 47,8 százaléka viszont azt válaszolta, hogy a kedvezmény bejelentése után nem változott bruttó munkabére. Elenyésző (1,8%) azok aránya, akik a kérdésre úgy válaszoltak, hogy a bejelentést követően bruttó fizetésük csökkent.

„Jól mutatja a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet, hogy a válaszadók több mint felének (50,4%-ának) munkaadója az SZJA mentesség bevezetése mellett még a fizetés bruttó összegét is megemelte. Természetesen ez a növekedés munkahelyváltással is teljesülhetett, mindenesetre ezek a válaszok határozottan alátámasztják azt a bérversenyt, amit a mindennapokban mi is megtapasztalunk” – mondta Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője.

A kutatás során arra is rákérdeztek, hogyan hatott az emelkedő fizetés a munkahelyi viselkedésre, a munkához és a vállalathoz való hozzáállásra. A válaszok alapján a növekvő bér egyértelműen pozitívan befolyásolta a munkaadók megítélését, a fiatalok lojalitása nőtt a legnagyobb mértékben, de hasonló fejlődés volt tapasztalható a szakmai hozzáállás területén is. Ezektől kicsit elmaradva ugyan, de szintén javult az elvégzett munka minősége is.

Mivel járhat az elutasítás?

A megkérdezettek közel fele ragaszkodna a megemelkedett fizetéshez, a kutatás során a fiatalok 46,9 százaléka jelezte azt, hogy ha betölti a 25. életévét, akkor fizetésemelést kér munkaadójától, hogy ne csökkenjen a nettó keresete. További 32,2 százalék még nem tudott válaszolni erre a kérdésre, de valószínűleg köztük is szép számmal akadnak majd olyanok, akik emelést kérnek. Mindössze a válaszadók alig több mint ötöde jelentette ki, hogy nem kér majd nagyobb fizetést, ha betölti a 25-öt.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a munkaadóknak érdemes komolyan venniük a fiatalok béremelésre vonatkozó igényét. A válaszadók túlnyomó többsége, 83,4 százaléka ugyanis fontolóra venné a munkahelyváltást, ha nagyobb fizetést helyeznének kilátásba és csak valamivel 10 százalék alatt van azok aránya, akik még ilyen esetben is kitartanának aktuális munkaadójuk mellett.

„A magasabb fizetés egyértelműen komoly vonzerőt jelent a fiatalok számára, így nem meglepő, hogy az SZJA-mentesség elvesztése után is ragaszkodnának a már megszokott, nagyobb nettó fizetéshez. A cégeknek érdemes tehát felkészülniük arra, hogyan kezeljék majd azokat a helyzeteket, amikor a 25-öt betöltő fiatalok béremelést kérnek. Az egyszerű elutasítás ugyanis könnyen azt eredményezheti, hogy máshol helyezkednek el a vállalatot már megismerő, fejlődésre képes, a társaság jövőjét jelentő fiatalok” – hangsúlyozta Czellecz Zoltán.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.