Fontos évközi változások történtek a bérszámfejtés területén

Több jelentős változásra készülhetnek Magyarországon jövőre a munkaadók és a munkavállalók egyaránt. A minimálbér és a garantált bérminimum mértékével összefüggő szabályok egy részét azonban a korábbi évekkel ellentétben már idén alkalmazni kell. Továbbá érdemes figyelni arra is, hogy egyes kedvezmények jövőre nem folytatódnak már, és egy új nyomtatvány is érkezik. A legfontosabb módosításokat Gyányi Tamás adószakértő, a WTS Klient senior partnere foglalta össze.

Minimálbér

A megszokottól eltérően ebben az évben már novemberben megszületett a döntés a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. Az összegeket és a részletszabályokat a 508/2023. (XI. 20.) számú rendeletben hirdette ki Magyarország Kormánya.

„Fontos tudni, hogy a változást ezúttal két lépcsőben szükséges alkalmazni. Első alkalommal a december hónapra járó munkabérek megállapításánál kell az új minimálbért, illetve a garantált bérminimumot figyelembe venni” – emelte ki Gyányi Tamás, a WTS Klient senior partnere.

A kormányrendelet szerint ezek összegszerűen az alábbiak:

A minimálbér bruttó 266 800 forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 326 000 forintra emelkedett.

Ehhez kapcsolódóan változott többek között az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher, mivel ennek mértékét a minimálbér alapján határozzák meg. Változott továbbá a munkaviszonyban foglalkoztatottak járulékfizetési alsó határa, amelynek mértéke a minimálbér 30%-a, így december 1-jétől 80 040 forint után szükséges megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A megbízásos jogviszonyban a biztosítás elbírálása szempontjából szintén a december 1-jétől hatályos megemelkedett minimálbér alapján kell majd megállapítani, hogy a magánszemély biztosítottá válik-e. Amennyiben a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra lebontva annak harmincad részét, vagyis 2 668 forintot, akkor a megbízónak bejelentési, bevallási, levonási és befizetési kötelezettsége keletkezik.

Egyéb tekintetben – mint például a társadalombiztosítási ellátások, a rehabilitációs hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó kedvezmény, a személyi adókedvezmény vagy a távmunkavégzés költségtérítése szempontjából, amelyek a minimálbérhez kötöttek –, a változás alkalmazása legelőször csak 2024 januárjában esedékes.

Szociális hozzájárulási adó

A munkáltatói szociális hozzájárulási adó kedvezményekhez kapcsolódóan szintén történt évközben egy fontos változás: 2023. augusztus 14-től nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló. E szerint nem lehet alkalmazni a munkaerő piacra lépők kedvezményét azoknál a munkavállalóknál, akik az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam állampolgárai.

SZÉP-kártya juttatások

Egy, a nyáron született kormányrendelet alapján a munkáltatóknak lehetősége nyílt arra, hogy munkavállalóinak 2023. augusztus 1. és december 31. között egyszeri alkalommal, legfeljebb 200 000 forint juttatást utaljon béren kívüli juttatásként. Mindezt a SZÉP-kártya-juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlára folyósítva, az évi 450 000 forint rekreációs kereten felül tehette meg. Ezt a fajta egyszeri juttatást azoknál a munkavállalóknál sem szükséges arányosítani, akiknek nem áll fenn a munkaviszonyuk teljes évben. Ugyanez a 237/2023. számú kormányrendelet tette lehetővé azt is, hogy a munkavállalók szintén december 31-ig a SZÉP-kártyán lévő összeget hidegélelmiszer vásárlására is fordíthatják.

„Fontos azonban megjegyezni, hogy ha a munkavállaló az elvégzett munkája ellenértékeként, vagy épp bónusz helyett kapja a SZÉP-kártya támogatást, akkor a béren kívüli juttatásra, egyes meghatározott juttatásra vonatkozó kedvező szabályok nem alkalmazhatók. Éppen ezért a támogatás munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles” – emelte ki az adószakértő.

Foglalkoztatási igazolás

2024. január 1-jétől a munkaviszony megszűnésekor a munkaadó foglalkoztatási igazolást köteles kiállítani a kilépő munkavállaló részére, amely egyetlen nyomtatványba foglalja a korábbi, a kilépéskor kiadandó igazolásokat. A foglalkoztatási igazolás kiállítható elektronikus formában, de a munkavállaló kérheti papír alapon is. A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondása esetén az utolsó munkában töltött napon, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül köteles kiadni a munkadó a munkavállaló részére.