Ha a munkavállaló nyugdíjba vonul


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legtöbb munkavállaló számára a munkaviszony végét jelenti, ha nyugdíjba mehet. Jogi szempontból azonban ez nem automatikus, a nyugdíjazás érdekében a feleknek külön intézkedniük kell a munkaviszony megszüntetése végett.


Abból kell kiindulni, hogy a munkaviszony nem szűnik meg önmagában azért, mert a munkavállaló betölti a nyugdíjkorhatárt, vagy általában valamilyen nyugellátásra válik jogosulttá. Ezért ha a nyugdíjjogosultságára tekintettel a munkavállaló nem kíván tovább dolgozni, akkor minden esetben külön nyilatkozat szükséges a munkaviszony megszüntetéséhez.

Ennek első és legkézenfekvőbb módja, ha a munkavállaló maga mondja fel a munkaviszonyt. Határozatlan időre létesített munkaviszonyban a munkavállalónak nem kell indokolnia felmondását, ezért csak annyi teendője van, hogy a felmondást írásba foglalva közli a munkáltatóval, és a felmondási időt még munkaviszonyban tölti. Ez utóbbi a törvény szerint 30 napot jelent, de a munkaszerződés (kollektív szerződés) ennél hosszabb felmondási időt is előírhat. A felmondás közlését célszerű úgy időzíteni, hogy a munkavállaló a felmondási idő lejártát követő napon már igénybe tudja fenni a nyugellátást. Nincs akadálya, hogy maga a felmondó nyilatkozat határozza meg, hogy mely naptól kezdődik a felmondási idő. Ez tehát lehet a felmondás közlését követő napnál későbbi időpont is. Például, ha a nyugdíjjogosultság december 1-jén nyílik meg, a felmondási idő pedig 30 nap, a munkavállaló közölheti a felmondást már szeptemberben is, azzal, hogy a felmondási idő kezdeteként november 1-jét jelöli meg.

A határozott idejű munkaviszony felmondását a munkavállalónak indokolnia kell. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Megítélésem szerint a nyugdíjazás lehetősége önmagában nem ilyen, különösen nem akkor, ha a határozott idejű munkaszerződést a munkavállaló annak tudatában írja alá, hogy annak tartalma alatt fog jogosulttá válni a nyugdíjra.

 

Elvileg lehetséges, hogy a munkáltató éljen felmondással, és így érjen véget a nyugdíjazás előtt a munkaviszony. Ez azonban valószínűtlen, mivel a nyugdíjkorhatára betöltése előtt legfeljebb öt évvel álló munkavállalót felmondási korlátozás védi. Eszerint felmondásra a munkavállaló képességeire, vagy a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozással csak akkor kerülhet sor, ha a munkahelyen a munkavállalónak felajánlható üres munkakör nincs. Ha a felmondás indoka a munkavállaló magatartása, akkor pedig csak a rendkívüli felmondást is megalapozó ok fogadható el. Ráadásul, ebben a védett időszakban a munkavállalót magasabb összegű végkielégítés illeti meg. Ugyanakkor, ha a munkavállaló már nyugdíjasnak minősül, akkor viszont egyáltalán nem jár végkielégítés, a munkáltató pedig nem köteles megindokolni a felmondását. Ezért, ha a munkáltató részéről merül fel az igény a jogviszony megszüntetésére, érdemes kivárni, hogy a munkavállaló nyugellátásban részesüljön, illetve az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeit teljesítse.

Jóval gyakoribb, hogy a felek a nyugdíjba vonulás előtt közös megegyezéssel zárják le a jogviszonyt. Ennek előnye, hogy ilyenkor a megszüntetés körülményeit a felek szabadon állapíthatják meg. Így a még letöltendő idő hossza, vagy a munkavállalót megillető járandóságok (végkielégítés, felmentési időre eső díjazás) is közös megegyezéssel határozhatóak meg, a törvényben a (munkáltatói) felmondás esetére előírtakhoz képest akár magasabb, akár alacsonyabb összegben. A hosszabb ideig a munkáltatónál dolgozó, nyugdíjba vonuló munkavállaló érdemei elismeréseként gyakori, hogy a munkáltatók biztosítanak egy bizonyos „búcsúpénzt” a közös megegyezésben. Jóllehet, ha a munkavállaló a saját felmondásával távozna, akkor ilyenre sem végkielégítés, sem felmentési időre járó távolléti díj jogcímén nem lenne jogosult.

[htmlbox Tb_Kommentár]

 

Összességében tehát, ha a munkavállaló a nyugdíjazás lehetőségére tekintettel nem kíván tovább dolgozni, akkor neki kell felmondania a munkaviszonyát, vagy a megszüntetésről közös megegyezést kötni a munkáltatóval. Ha a munkavállaló a korhatár betöltése, illetve a nyugdíj igénybevétele mellett is tovább dolgozna, akkor is köteles bejelenteni a munkáltatónak, hogy immár nyugdíjasnak minősül. A törvény szerint ugyanis a felek kötelesek egymást minden olyan körülményről tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Mivel a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére jóval rugalmasabb szabályok vonatkoznak, a nyugdíjasnak minősülés mindenképpen olyan lényeges körülmény, amelyről a munkáltatót tájékoztatni kell.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 5.

Álláskeresés nyáron? – Itt az idő a nézelődésre!

Bár nem ebben az időszakban a legszélesebb a kínálat a munkáltatói oldalon és lassul a kiválasztás folyamata is, de jellemzően nem húzzák le a rolót a vállalkozások. Igenis van esély álláskeresőként, bár szükség van egy kicsit több türelemre.

2024. július 3.

Profession.hu: beindult az alkalmi munkák szezonja

Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.