Ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód elvébe ütközött, a sérelemdíj iránti igény megalapozott


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkavállaló sérelemdíj iránti igénye megalapozott, ha a munkaviszonyát az egyenlő bánásmód elvének megsértésével szüntette meg munkáltatója. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.

Az ügyben (BH2021. 344.) a felperes (kölcsönzött munkavállaló) az alperes (kölcsönbeadó) munkavállalójaként a munkavégzési kötelezettségét az alperes kölcsönvevő partnerénél teljesítette. A munkaviszony létesítését követően – még a próbaidő tartama alatt – felperes várandós lett, amit közölt alperessel és kérte, hogy a napi 12 óra helyett a továbbiakban 8 órában kerüljön sor a foglalkoztatására.

A kölcsönvevő a kérést nem tudta teljesíteni, majd ezt követően a felperes keresőképtelen állományba került. A kölcsönvevő ezután úgy döntött, hogy felperes kölcsönzését szeretné megszüntetni, amit közölt is alperessel. Az alperes azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntette a felperes munkaviszonyát. A felperes ezt követően az alperes munkásszállóját kénytelen volt elhagyni, lakhatása bizonytalanná vált, rokonai segítségére szorult, később pedig az illetékes Járási Hivatal szociálisan rászorultnak minősítette. A felperes munkaviszonyának megszűnése miatt szülési táppénzben nem részesült, valamint mivel a szülés időpontjában nem volt biztosított, ennek megfelelően nem vált jogosulttá csecsemőgondozási díjra, később pedig gyermekgondozási díjra sem, pusztán alanyi jogon kapott gyermekgondozási segélyt.

sérelemdíjA felperes keresetében elsődlegesen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítását és emiatt annak helyreállítását, másodlagosan pedig távolléti díj, valamint kártérítés és sérelemdíj megfizetését igényelte. A felperes érvelése szerint munkaviszonyának megszüntetésére az egyenlő bánásmód elvének megsértésével, várandósságára tekintettel került sor.

Az elsőfokú bíróság a munkaviszony megszüntetése kapcsán kifejtette, hogy az azonnali hatályú felmondás közlése a próbaidő lejárta után történt, vagyis indokolást kellett volna tartalmaznia [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 66. § (1) bekezdés]. Ezen túlmenően alperesnek a felperes állapotát is figyelembe kellett volna vennie, hiszen az Mt. 65. § (3) bekezdés alapján várandósság alatt a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. Az egyenlő bánásmód megsértése kapcsán a bíróság megállapította, hogy alperes felperes keresőképtelenségére tekintettel szüntette meg a munkaviszonyát, a keresőképtelenségének oka pedig terhessége volt. A bíróság kiemelte, hogy a védett tulajdonság és az elszenvedett joghátrány közötti okozati összefüggés közvetlensége vagy közvetettsége az egyenlő bánásmód megsértése szempontjából nem releváns, az alperes megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A bíróság hivatkozott az Alkotmánybíróság 64/1991. (XII.17.) számú határozatára, miszerint a méltóság az emberi élettel eleve együtt járó minőség, amely oszthatatlan és korlátozhatatlan, ezért minden emberre nézve egyenlő. A bíróság arra következtetett, hogy a munkaviszony-megszüntetés következtében a felperes emberi méltósága is sérült. A törvényszék ítéletével az alperes próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásának jogellenességére tekintettel a felperes munkaviszonyát helyreállította, kártérítés és sérelemdíj megfizetésére kötelezte az alperest. Az elsőfokú bíróság a sérelemdíj összegszerűsége kapcsán az ügy összes körülményét mérlegelte, különös tekintettel arra a felperes védett tulajdonságára és kifejezetten nehéz körülményeire [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:52. § (1)-(3) bekezdés]. Így 2.500.000 Ft sérelemdíjat ítélet meg.

Az eljárás másodfokon az ítélőtábla előtt folytatódott, az alperes a felperes sérelemdíj iránt előterjesztett keresetének elutasítását kérte. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság érvelésével az egyenlő bánásmód követelményének megsértése kapcsán, azonban álláspontja szerint a felperes emberi méltóságának megsértését nem lehetett megállapítani. A másodfokú bíróság a sérelemdíj összegét ennek megfelelően 1.000.0000 Ft-ra csökkentette.

A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ahol a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új határozat meghozatalát kérte a sérelemdíj eredeti mértékének megfelelően. A felperes sérelemdíj iránti igényét alaposnak találta. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Kúria megállapította, hogy az alperes a felperes munkaviszonyának egyenlő bánásmód elvébe ütköző megszüntetésével a felperes emberi méltóságát is megsértette, hiszen a felperes az alperes által ismerten veszélyeztetett terhes volt és nemcsak saját, hanem gyermeke megélhetését biztosító jövedelmétől esett el. A Kúria az alperes jogsértését rendkívül súlyosnak és szándékosnak értékelte és ennek megfelelően a kiemelkedően jelentős hátrányt okozó súlyos személyiségi jogsértés kompenzálására az első fokon megállapított sérelemdíj összegét tartotta arányosnak. A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a sérelemdíj teljes összegének (2.500.000 Ft) megfizetésére kötelezte az alperest.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.