Habár a távmunkavégzés intézménye már korábban is létezett, a koronavírus okozta járványügyi intézkedések bevezetése óta egyre több munkáltató él a jogintézmény lehetőségével, és rendel el munkavállalói számára otthoni munkavégzést. Ennek új jogi kereteket ad egy veszélyhelyzeti kormányrendelet és annak idén nyári módosítása.
Az Adó szaklap írása áttekinti, miként módosultak júliustól a távmunkának a veszélyhelyzetre figyelemmel tavaly novemberben hatályba lépett szabályai.
A járványügyi helyzetben jelentős szerep jut az otthoni munkavégzésnek, amelynek megfelelő jogi szabályozása sajnos a 393/2021. (VII.2.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezéseivel együtt sincsen. Az alábbi cikkeben azt mutatjuk be, hogy a cím utalásának megfelelően valóban két munkavégzési formáról van-e szó, s ha igen, akkor miben különböznek egymástól, illetve mik a buktatóik.
Az otthon dolgozókra vonatkozó szabályok átfogó, törvényi szintű rendezése még várat magára, és egyelőre átmeneti rendeletekkel igazítják a meglévő szabályokat a megnövekedett home office igényhez – elemezte a kormány nemrég megjelent újabb rendeletét a távmunka ideiglenes, tavaly év végén bevezetett rendszerének meghosszabbításáról a Niveus Consulting Group tanácsadó cég.
Ismét foglalkozott a jogalkotó az otthoni munka intézményével: a júliusban kihirdetett szabályok már konkrétabban szólnak a távmunka-home office mikéntjéről, a rezsiátalányról, munkavédelemről.
Már a teljes közoktatásban visszaáll az oktatási rend, ezzel párhuzamosan megszűnik a közigazgatásban az otthoni munkavégzés, és a gazdaság szereplőinek sem ajánlják már ezt.
Az elmúlt tíz év 2,9 százalékos átlagának háromszorosára, 8,6 százalékra nőtt a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya Magyarországon.
A koronavírus első hulláma alatt az is megismerte a távmunka és a home office kifejezéseket, aki eddig nem találkozott velük, és talán az is, aki nem akarta. A távmunkavégzés hirtelen népszerű lett, és robbanásszerűen terjed.
Milyen trendek voltak megfigyelhetők az otthoni munkavégzés (home office) terén hazánkban és uniós szinten? Vajon bevált ez a rohamos népszerűségre törő munkavégzési forma? Milyen jogszabályi keretei vannak, és milyen egyéb szempontokra érdemes figyelnie egy home office bevezetését fontolgató cégnek? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a cikkben.
A cégek még alig ocsúdtak fel a GDPR okozta „traumából”, máris azzal kellett szembenézniük, hogy a járvány miatt elterjedt távmunka miatt bizalmas céges iratok kerültek a munkavállalók háztartásába.
Az otthoni munka feltételeit szabályozó törvény megtárgyalását sürgeti a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mivel a hétfőn bejelentett újabb munkavégzési korlátozások miatt munkavállalók tízezrei fognak ismét otthonról dolgozni, de még mindig nincs egyértelmű szabályozás, amelyhez a munkáltatók és a munkavállalók igazodhatnának.
A tavaszi veszélyhelyzet rávilágított arra, hogy a távmunka hazai szabályozása még gyerekcipőben jár – írja az RSM blogja. Számos hiányosság nehezíti a távmunka gördülékeny alkalmazását és hosszú távon olyan jogszabályi kereteket kell kialakítani, amely a foglalkoztatás bővülését is elősegítheti.
A koronavírus terjedése miatt sok munkavállaló végzi munkáját otthonról, akár egyoldalú utasításra, akár saját választása alapján. Az otthoni munkavégzéshez azonban elektronikus eszközök szükségesek, hiszen mind a munkavégzés, mind a munka eredményének továbbítása ezeken keresztül zajlik. Fontos kérdés, hogy ki köteles biztosítani ezeket az eszközöket, a munkavállaló mikor jogosult azokat a munkavégzéstől eltérő, azaz magáncélra használni, és a munkáltató milyen mértékben jogosult ezt a használatot, továbbá az elektronikus eszközökön tárolt adatokat ellenőrizni.
A kormány tervei között szerepel a távmunka fogalmának kiterjesztése, a munkáltató és munkavállaló közötti megállapodás új alapokra helyezése.
A koronavírus-járvány miatt azok a vállalkozások is igyekeznek távmunkában foglalkoztatni a munkavállalóikat, amelyek ezt korábban elképzelhetetlennek tartották. Számukra a home office jogi kereteinek kidolgozása is kihívást jelent. Az alábbiakban a kérdés számviteli, adózási kérdéseit vesszük górcső alá.
Jár-e ebédszünet, kinek kell megjavítani az elromlott laptopot, ki fizeti a villanyszámlát otthoni munkavégzés esetén?
Bedönti-e a futó foglalkoztatási pályázatokat a vírus? Ki tájékoztasson és ki mérjen lázat a munkahelyeken? Mi az otthoni munka új szabályozásának lényege? Mekkora bér jár annak, aki otthon marad a gyerekével? Fontos kérdések, fontos válaszok.
