Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyugdíj összegét meghatározó tényezők, így a valorizációs szorzószámok, és az ún. degressziós sávhatárok évről-évre változnak, nagy mértékben képesek befolyásolni a nyugdíj összegét mind pozitív, mind negatív irányban.
Nyugdíjrögzítés
Nem közömbös, hogy a nyugdíjjogosultság megnyílását követően, azaz az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a nyugellátást mikortól igényeljük.
Előrelátni csak korlátozott mértékben lehet. Azt pontosan megítélni, tudni, hogy a következő időben milyenek lesznek a nyugdíjszámítást befolyásoló mutatók (valorizációs szorzószámok, egyéb tényezők) nem lehetséges.
Ha az a cél, hogy rosszabbul ne járjon a személy, mint ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal nyugdíjba vonult volna, a nyugdíjrögzítés lehetőségét tanácsos igénybe venni.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 82. §-a szerint az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj).
Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik, úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésekor rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.
Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.
|
Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
|
 |
Fontos tudni, hogy a nyugdíj rögzítése iránti kérelemnél nem kell megszüntetni a jogviszonyt.
Ezzel a lehetőséggel azt tudjuk biztosítani, hogy a tényleges nyugdíjba vonuláskor, amikor már a nyugdíj folyósításra is kerül, legalább azt az összegű ellátást kaphassuk, amely a nyugdíjkorhatár betöltésekor megállapítható volt, nevezettet a változó szabályok ellenére sem éri hátrány.
Ha szerencsénk van, magasabb összegű nyugellátáshoz azonban hozzájuthatunk, ha a folyósítás megkezdésének időpontjában hatályos szabályok szerinti számítás előnyösebb a nyugdíj rögzítésekor számított összegnél.
Azt azonban ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy nyugdíj rögzítés csak elméleti nyugdíj, a rögzített nyugellátás idején az érintett személy nem minősül öregségi nyugdíjasnak, a járulékfizetés szempontjából ez fontos körülmény.
Nem élhet a nyugdíjrögzítéshez kötődő választási lehetőséggel az, akinek a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig betöltött időszak legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.
Alacsony összegű özvegyi nyugdíj esetén érdemes megfontolni az özvegyi nyugdíj szüneteltetésének kérdését, hogy a rögzített és a ténylegesen folyósított nyugdíj közötti választási lehetőséggel élhessünk.
A nyugdíjrögzítést követően végzett keresőtevékenységgel tehát további szolgálati időt szerezhetünk, szemben a nyugdíj folyósítása melletti keresőtevékenységgel, amely szolgálati időt már nem eredményez, hanem a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű növelésére ad jogosultságot.
Nyugdíjnövelés I.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
A nyugdíj összegének nagyságrendje meghatározó szempont annak eldöntésénél, hogy mikor vonuljunk nyugdíjba.
Ha van választási lehetőség az időpont meghatározásához, mert egészségünk és munkalehetőségünk megengedi a munka folytatását a nyugdíjkorhatár felett is, a megalapozott döntést többféleképpen elérhetjük.
Nyugdíjnövelés II.
A saját jogú nyugellátás mellett keresőtevékenységet folytatók 2007. óta nyugdíj mellett elért jövedelmükből nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni.
2007. január 1-től március 31-ig ez a járulékfizetés önkéntesen választható volt, 2007. április 1-től kötelezővé vált.
Bár általános esetben a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszak szolgálati időnek minősül, a nyugdíjasként elért kereset után fizetett nyugdíjjárulék nem keletkeztet szolgálati időt.
A járulékfizetés fejében nem további szolgálati idő kerül elismerésre, hanem egy speciális juttatás, a nyugdíj összegének 0,5 százalékkal történő megnövelése.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A §-a szerint a saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása a szünetel – nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. A növelést megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.
Korábban a 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést legalább 365 nap nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszakot követően lehetett kérelmezni, jelenleg azonban ez az időkövetelmény már nem áll fenn, bármilyen rövid növelésre jogot adó időtartam után benyújtható a növelés megállapítása iránti igény.
A munka törvénykönyve három nyelven |
|---|
|
Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben. |
Ennek a változásnak igen sokan örültek, mert nagyon sok esetben a nyugdíj melletti foglalkoztatás nem folyamatosan, megszakítás nélkül történt, hanem időszakosan.
Így a 365 nap járulékfizetéssel fedezett időszakot nagyon nehéz volt összegyűjteni.
Sokszor előfordult, hogy megbízási szerződés alapján rövid időre, esetleg egy napra nagy összegű megbízási díj kifizetése után történt nyugdíjjárulék fizetés, a 0,5 százalékos mértékű emeléshez azonban csak ez a rövid jogosultsági idő keletkezett.
A kérelmek benyújtásának csak legkorábbi időpontja volt szabályozott, legvégső ideje nem, így azok időbeli korlátozás nélkül, bármikor benyújthatók.
Gyakran előfordul, hogy egy személy több évre visszamenőleg nyújtja be a nyugdíjnövelés iránti igényt, ilyenkor időszakonként számítják ki az aktuális növelést.
A Tny. 22/A.§ (3) bekezdése szerint, ha a növelés iránti kérelem több naptári évben megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik, a növelés összegét naptári évenként kell meghatározni.
Mikor lehet a 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelést kérni?
A növelés iránti kérelmet évente egy alkalommal, a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani.
Az igénylés módja
A kérelmet írásban, formanyomtatványon lehet benyújtani a lakóhely szerinti megyei, fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságára.
Ez a szabály érvényesül akkor is, ha a növelendő nyugellátást korábban a szolgálati nyugellátásokat megállapító intézmények állapították meg.
A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető ügyfélazonosító birtokában, az ügyfélkapun keresztül.
Megváltozott munkaképességű személyek helyzete
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 30.§ (6) bekezdése szerint aki rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát a megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.
Korhatár előtti ellátások
A korhatár előtti ellátásban (korábbi előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korengedményes nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányász- művész-, szolgálati nyugdíj) részesülők nem minősülnek öregségi nyugdíjasnak, így a saját jogú nyugdíj melletti nyugdíjnövelésben nem részesülhetnek.
