Holtponton a bértárgyalások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Messze álltak az álláspontok az OÉT utódjaként felfogható VKF egyeztetésén.


A szakszervezetek csomagban – többek között a korkedvezményes nyugdíj ügyét és a Munka törvénykönyvét bevonva – tárgyalnának a jövő évi bérekről, a kormány azonban csak utóbbiról hajlandó egyeztetni – számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott csütörtöki egyeztetésről  Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt mondta a tárgyalásokról: továbbra is nagyon messze állnak a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontjai. A munkaadói oldal a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt 3 százalékos emelését hagyná jóvá, az átlagkeresetet pedig 3-4 százalékkal javasolják emelni nemzetgazdasági szinten. 

Pataky Péter jelezte: ez a szakszervezetek számára elfogadhatatlanul alacsony, és szeretnék azt is rögzíteni a majdani megállapodásban, hogy tárgyaljanak több „feszítő kérdésről”. Ezek között említette a jövőre megszűnő korkedvezményes nyugdíjat, a Munka törvénykönyve, valamint a sztrájktörvény módosítását, illetve a cafeteriát. Kiemelte: nem az ezekkel a témákkal kapcsolatos megoldásokat szeretnék beleírni a bérmegállapodásba, csupán azt, hogy ezekről a témákról kezdődjenek egyeztetések. 

A korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatban kifejtette: a szakszervezetek tárgyalni szeretnének a rendszerről, mert azzal ők is egyetértenek, hogy nem kell megtartani a korábbi elavult rendszert, de helyette szerintük egy új szisztémát kellene kidolgozni, amelyben a valóban nehéz, egészségkárosító munkakörökben dolgozók előbb elmehetnének nyugdíjba. 

Pataky Péter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány úgy szüntesse meg a korkedvezményes nyugdíjat, hogy azt nem váltja fel semmi. 

A bértárgyalásokkal kapcsolatban jelezte: eddig példátlan módon úgy ültek le tárgyalni, hogy a jövő évi adótörvényeket már elfogadta az Országgyűlés. A csütörtöki tárgyaláson a munkaadók elmozdultak az 1,8 százalékos – inflációkövető – emelési javaslattól, de az általuk ajánlott 3 százalékos emelés nagyon alacsony, a szakszervezetek számára nem elfogadható. 

Pataky Péter ezt azzal indokolta, hogy ha 3-4 lépésben, vagyis 3-4 év alatt legalább azt szeretnék elérni, hogy a minimálbér nettója elérje a létminimum 80 százalékát (jelenleg annak 76 százaléka), akkor is 4-4,5 százalékkal kellene emelni a minimálbért 2015 és 2017 között minden évben. Vagyis egy jövő évi 3 százalékos emeléssel ez a minimum cél sem érhető el, nincs bérfelzárkózás – húzta alá az elnök. 

Hozzátette, hogy a 3 százalékos emelés 1,2 százalékos reálkereset-növekedést jelentene, ami bruttó 2000, nettó 1300 forint a minimálbérnél. 

A bruttó minimálbér jelenleg 101 500, a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) 118 000 forint.

Pataky Péter kitért arra is, hogy az általuk javasolt „csomag” bérmegállapodásba foglalása nélkül 5 százalékos emelést tartanának elfogadhatónak, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének álláspontja szerint pedig a „csomag” elfogadása esetén egy, valamivel 5 százalék alatti emelést tartalmazó bármegállapodást is aláírnának. 

Társadalombiztosítás, járulékfizetés és családtámogatási szabályok

Előadók:

Farkasné Gondos Krisztina osztályvezető, OEP
Matlné Kisari Erika vezető tanácsos, NAV
Orbán Zsófia főosztályvezető-helyettes, Magyar Államkincstár

Időpont: 2014. december 16.

Részletes tematika és jelentkezés >>

Dávid Ferenc elmondta: a parlament által korábban elfogadott törvények nagymértékben nehezítik a kereskedelmi vállalkozások bérpozícióit. Nagyon szeretnének megállapodni, de kész helyzet elé állították őket, mivel az elmúlt két évben a kormány semmilyen, a munkáltatókat és munkavállalókat élesben érintő törvénytervezetet, adót, költségvetést nem tárgyalt meg az érintettekkel – mondta. „A munkaadók és a munkavállalók is kisemmizetteknek tartják magukat” – fogalmazott.

A főtitkár elmondta: a szakszervezetek négyes csomagja tovább nehezíti a bértárgyalást. A korkedvezményes nyugdíj rendszerének megszűnése „rendkívül nagy töréspont”, mivel egyértelmű kormánydöntés van arról, hogy a rendszer megszűnik december 31-én – jegyezte meg.

Dávid Ferenc elmondta: ha december végéig nincs megállapodás, az az alapeset, hogy a kormány egyedül hirdeti ki a jövő évi minimálbért. Nyilvánvaló, hogy ennek társadalmi üzenete lenne, azt jelenti, hogy a kormány nem figyel a szociális partnereire – mondta. Ezért is lenne rendkívül értékes a kormányoldalnak, ha a sok konfliktus ellenére sikerülne megállapodni – jegyezte meg, hozzátéve: ha a kormány egyedül hirdeti ki a minimálbért, akkor átlagkereset ajánlást nem is fog kihirdetni.

A VOSZ főtitkára úgy fogalmazott: elkötelezett a tárgyalások mellett, de elvtelen kompromisszumot, „a magyar vállalkozók tömegeit tönkretevő egyezséget” nem lehet kötni. Olyan feltételeket teremtettek, amelyben nagyon nehéz megállapodni, pedig a kormánynak lenne a feladata ennek a meccsnek a körülményeit megteremteni – mondta Dávid Ferenc.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

A versenyszférában dolgozók kétharmada munkahelyet váltana

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésével, 63 százalékuk pedig azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – közölte a Trenkwalder február első felében végzett kutatásának eredményét.

2024. február 23.

Példátlan béremelés jön Horvátországban

Horvátország történetének legnagyobb bérreformjáról döntött a kormány – jelentette be a miniszterelnök. A cél az volt, hogy a közszférában dolgozók egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást kapjanak, és a legalacsonyabb bérek nőjenek a legnagyobb mértékben, ugyanakkor mindenhol legyenek emelések.

2024. február 23.

4,5 százalékos a munkanélküliség

2024 januárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 699 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 222 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).