Hurrá nyaralunk! – céges kalandok szerte a világban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Végre itt a nyár és ez mindenkit jó érzéssel tölt el, különösen, ha a munkahelyi fáradalmakat kis pihenés követheti – akár céges költségen. Még ennél is üdítőbb talán, ha valamilyen munka jutalmaként, ösztönzőjeként vehetünk részt egy-egy kiruccanáson…

A foglalkoztatók többféle formában segítik a munkavállalóik nyaralását: még most is akadnak olyan cégek, amelyek saját nyaralójukban látják vendégül dolgozóikat, mások nyaralókat, apartmanokat bérelnek számukra, de előfordul az is, hogy incentive utat kapnak a legjobb teljesítményt nyújtók, netán ez egyes beosztásokhoz kötődő járandóság. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy cég kifejezetten motivációs céllal szervez nyaralást vezetői, illetve más munkatársai számára. Az út helyszínének kiválasztása és a biztosított szolgáltatások tartalma, élménytelisége kizárólag pénz kérdése: a Balaton melletti kerékpáros kalandnyaralástól egy karibi luxushajóúton át a mexikói piramisok felkereséséig. A komolyabb út miatt igazi hajtás indulhat a jó teljesítményért, s a lelkesen dolgozó kollégák sokszor átlépik saját személyiségük korlátait is; s kihozzák azt a teljesítményt magukból, amelyet megfelelő motiváció nélkül nem feltétlenül értek volna el.

Ezeknek az utaknak, nyaralásoknak vannak költségei. Elszámolhatjuk-e ezeket azonban részben, vagy egészben céges költségként? Véleményem szerint adómentesen semmiképpen, de sokan mégis megteszik. A burkolt nyaralásokat többféle adómentesnek vagy kedvező adózású jogcímnek gondolt adójogi kategória mögé rejtik: csapatépítő tréningnek, üzleti útnak, kiküldetésnek álcázva azokat, vagy egyszerűen adómentes jutalomként elszámolva… Az üdültetés pedig nem adómentes.

2019. január 1-jétől még annak a lehetősége is megszűnt, hogy a munkáltató a belső szabályzata alapján, vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon adhasson egyes meghatározott juttatásként gyakorlatilag bármilyen szolgáltatást (utazást) kedvező közteher mellett. Jutalmazni lehet, de csak adófizetés mellett. A kérdés csupán az, hogy ki és mennyi közterhet tartozik megfizetni ehhez kapcsolódóan. Még tovább bonyolítja ráadásul a helyzetet, ha a juttató külföldi.

Nézzünk azért néhány, a dolgozók nyaralását, vagy azt is elősegítő juttatást!

Családi kirándulás céges autóval

Egy magánszemély, esetleg családja, baráti köre utazásához nagy segítséget jelenthet a céges autó ingyenes használatának lehetősége, amelynek a közvetlen költsége ráadásul mindenki számára adómentes. Ezen az értendő, hogy a magánszemélynek nem keletkezik adóköteles bevétele, de kifejezetten erre tekintettel a munkáltatójának sem, hiszen éppen ezért fizeti a cégautóadót. Személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és egyéni járulékok fizetésének kötelezettségével tehát nem kell kalkulálni. A Tao. tv. 3. számú mellékletének B) fejezete alapján (így a Kat. tv. szerint is) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás, ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is, függetlenül attól, hogy megvalósul-e a magáncélú használat. Annak nincs jelentősége a költségelszámolás szempontjából, hogy belföldön, vagy külföldön merül-e fel az üzemeltetés költsége. Az üzemanyag-tankolás költsége akkor számolható el költségként, ha az erről szóló számla a társaság nevére szól. Vígan kirándulhatunk hát a céges autóval, ha a cég egyéb belső szabályai ezt lehetővé teszik.

A céges tulajdonú és a bérelt üdülő

Sok munkáltató rendelkezik saját tulajdonú üdülővel, akinek ilyen nincs, az akár bérelni szokott. Adózás szempontjából közömbös, hogy az üdülő belföldön, Európában vagy távoli tájakon található. A közös pont ugyanaz. A munkavállaló ingyenes természetbeni juttatást kap, amely a munkabér közterheit viseli.

Ne feledkezzünk meg az általános forgalmi adóról se! A tulajdonosok és dolgozók üdülőhasználatának vonatkozásában is áfafizetésére kötelezett a foglalkoztató még akkor is, ha nem kért térítést az igénybevevőktől (dolgozóktól, a cégben tulajdonosoktól) az üdülő használatáért.

Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha mondjuk a munkáltató a tulajdonában lévő hajón biztosított ingyenes használatot a dolgozóinak.

Más a megítélés, ha a nyaraló, hajó tulajdonosa, bérlője üzleti partnereinek biztosít pihenési, kikapcsolódási lehetőséget. Ebben az esetben a felmerülő költség üzleti ajándéknak minősül, amely az Szja tv. 70. §-a alá tartozik.

A cég által finanszírozott nyaralás

Ha olyan utazásról van szó, amely adóköteles, akkor a magánszemély munkaviszony keretében nem pénzbeni juttatást kap – vagyis mondjuk a cég befizeti őt a görög tengerpartra –, akkor ezt úgy kell kezelni, mintha munkaviszonyból származó pénzjövedelmet kapott volna. A közterhek tehát ugyanazok, mintha bérként kifizették volna az erre fordított összeget. Ráadásul a nyaralási költség nettó bérként kezelendő, vagyis 0,665-tel elosztva fel kell bruttósítani azt, majd a bruttó összeg után szükséges a közterheket megállapítani.

Az üzleti partnereknek biztosított utazás üzleti ajándéknak minősül és ennek közterheit viseli.

Az akár nyaralásnak is tekinthető céges tréningekről és az MLM-rendszerek tagjainak szervezett incentive utakról itt olvashat.

A cikk szerzője Sándorné Új Éva okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója. Az MKVKOK az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 19.

A kötetlen munkarend szabályai

Bizonyos munkakörök esetén mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára előnyösebb, ha a munkaidő-beosztás meghatározásának jogát nem a munkáltató gyakorolja, hanem átengedi azt a munkavállalónak. A munkavállaló ezáltal ugyanis adott esetben eredményesebben tudja a munkáját végezni, a munkáltató pedig mentesül bizonyos költségek és adminisztratív terhek alól.

2024. március 14.

Semmisség és jogellenes munkaviszony-megszüntetés

Ha a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony) megszüntetése munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, az Mt. nem a semmisség, hanem a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményét rendeli alkalmazni – a Kúria eseti döntése.