A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségeinek folyamatos javítását célzó intézkedések, valamint a munkaerőhiány együttes hatására a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája a 2011-ben mért 18 százalékról mára 35 százalék körüli szintre emelkedett a Trenkwalder becslése szerint.
A megváltozott munkaképességűek többsége a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorban, elsősorban humán és szociális területen dolgozik, 40 százalékuk részmunkaidőben látja el feladatait. Alkalmazási lehetőségeiket erősen korlátozza, hogy csupán 6 százalékuk rendelkezik diplomával, további 55 százalékuknak van középfokú képesítése.
A 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok mintegy 80 százaléka foglalkoztat már megváltozott munkaképességű kollégát, a legmagasabb arányban Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében (93, illetve 86%), a legalacsonyabb arányban pedig Nógrád megyében (55%). Korábban alig tapasztalt jelenség, hogy a megváltozott munkaképességűek körében is megerősödött a mobilitás: a gazdaságilag fejlettebb régiókba vándorló rokkantaknak is gyakran szállást vagy arra vonatkozó támogatást, illetve esetenként speciális egészségügyi szolgáltatásokat kínálnak a munkáltatók.
A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségeit érezhetően növelte a szociális hozzájárulás befizetésétől mentesítő rehabilitációs kártya kiterjesztése: idéntől ez már mind a 400 ezer komplex szakvéleménnyel rendelkező megváltozott munkaképességű személy után járhat. 2018-ban mindössze mintegy 32 ezer ilyen kártya volt aktív. A munkáltatók számára még nagyobb anyagi ösztönzést jelent a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása megfelelő számú megváltozott munkaképességű munkatárs alkalmazásával. Ez az összeg idén minden hiányzó munkavállaló után évi 1 341 000 forintos kiadást jelent, 8 százalékkal többet, mint tavaly.
„További ösztönzést jelenthetne a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett végzett munka 223 500 forintos jövedelemkorlátjának rugalmasabbá tétele – magyarázza Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. – Ha ezt a kereseti korlátot a munkavállaló három egymást követő hónapban túllépi, a jelenlegi szabályozás szerint teljes mértékben elesik az átlagosan 73 ezer forintot kitevő ellátástól. E problémát orvosolhatná egy sávosan bevezetett kereseti korlát, amely egy, a jelenlegi korlát feletti sávban csupán az ellátás egy részét vonná el, növelve a megváltozott munkaképességűek munkavállalási kedvét.”
További ösztönzőkre azért is szükség van, mert bár az elmúlt nyolc évben látványosan, 18-ról 35 százalék körüli szintre nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya, ez az érték még mindig az egyik legalacsonyabb az Európai Unión belül, melynek átlaga 50 százalék körül mozog.
Kapcsolódó cikkek:
Agrárminisztérium: a mezőgazdaságban a járvány ellenére is van munka
2020. április 3.
Munkaszüret néven indít mezőgazdasági álláslehetőségeket kínáló internetes oldalt az Agrárminisztérium (AM). Az online felülettel a tárca arra hívja fel figyelmet, hogy a magyar agráriumban a koronavírus-járvány ellenére is van munkalehetőség - közölte a szaktárca.
Gigantikus mentőcsomagról döntött az Európai Bizottság
2020. április 2.
Az Európai Unió 100 milliárd eurót biztosít a munkahelyek és vállalkozások fenntartása érdekében, a támogatást a tagállamok kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában vehetik igénybe.
Visentini: Példátlan, ahogy a kormány magára hagyta a magyar munkavállalókat
2020. április 2.
Nincs még egy olyan ország Európában, ahol ebben a veszélyhelyzetben a kormány annyira magára hagyja a munkavállalókat és egyes ágazatokat, mint Magyarország Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára szerint.
Vezető állású munkavállaló kártérítési felelőssége
2020. április 2.
Az Mt. 208.§ (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalókra nézve az általános munkavállalói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok az irányadóak, ezért a munkáltatót terhelte annak bizonyítása, hogy a vezető állású alperes nem úgy járt el, ahogy az az adott esetben általában elvárható.
Az EU államilag támogatott, rövidített munkaidős rendszert javasol
2020. április 1.
Az Európai Bizottság államilag támogatott, rövidített munkaidejű rendszer bevezetését javasolja, amely a munkahelymegőrzést célozza, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés alatt.