A megváltozott munkaképességűek több mint harmadának van állása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségeinek folyamatos javítását célzó intézkedések, valamint a munkaerőhiány együttes hatására a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája a 2011-ben mért 18 százalékról mára 35 százalék körüli szintre emelkedett a Trenkwalder becslése szerint.

A megváltozott munkaképességűek többsége a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorban, elsősorban humán és szociális területen dolgozik, 40 százalékuk részmunkaidőben látja el feladatait. Alkalmazási lehetőségeiket erősen korlátozza, hogy csupán 6 százalékuk rendelkezik diplomával, további 55 százalékuknak van középfokú képesítése.

A 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok mintegy 80 százaléka foglalkoztat már megváltozott munkaképességű kollégát, a legmagasabb arányban Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében (93, illetve 86%), a legalacsonyabb arányban pedig Nógrád megyében (55%). Korábban alig tapasztalt jelenség, hogy a megváltozott munkaképességűek körében is megerősödött a mobilitás: a gazdaságilag fejlettebb régiókba vándorló rokkantaknak is gyakran szállást vagy arra vonatkozó támogatást, illetve esetenként speciális egészségügyi szolgáltatásokat kínálnak a munkáltatók.

A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségeit érezhetően növelte a szociális hozzájárulás befizetésétől mentesítő rehabilitációs kártya kiterjesztése: idéntől ez már mind a 400 ezer komplex szakvéleménnyel rendelkező megváltozott munkaképességű személy után járhat. 2018-ban mindössze mintegy 32 ezer ilyen kártya volt aktív. A munkáltatók számára még nagyobb anyagi ösztönzést jelent a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása megfelelő számú megváltozott munkaképességű munkatárs alkalmazásával. Ez az összeg idén minden hiányzó munkavállaló után évi 1 341 000 forintos kiadást jelent, 8 százalékkal többet, mint tavaly.

„További ösztönzést jelenthetne a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett végzett munka 223 500 forintos jövedelemkorlátjának rugalmasabbá tétele – magyarázza Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. – Ha ezt a kereseti korlátot a munkavállaló három egymást követő hónapban túllépi, a jelenlegi szabályozás szerint teljes mértékben elesik az átlagosan 73 ezer forintot kitevő ellátástól. E problémát orvosolhatná egy sávosan bevezetett kereseti korlát, amely egy, a jelenlegi korlát feletti sávban csupán az ellátás egy részét vonná el, növelve a megváltozott munkaképességűek munkavállalási kedvét.”

További ösztönzőkre azért is szükség van, mert bár az elmúlt nyolc évben látványosan, 18-ról 35 százalék körüli szintre nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya, ez az érték még mindig az egyik legalacsonyabb az Európai Unión belül, melynek átlaga 50 százalék körül mozog.

---