Így fizetik a munkába járást

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hivatali és üzleti utazás, valamint a munkába járás törvényben rögzített elkülönítéséről, illetve a munkába járás költségtérítésének változásairól tartott előadást Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte adóosztályának igazgatója a Wolters Kluwer Adónap 2017 című rendezvényén. 

Az elmúlt évi törvénymódosításoknál egyértelmű volt az a szándék, hogy a pénzügyi kormányzat, illetve az Országgyűlés megszavazott törvény által szeretette volna rendbe tenni a hivatali és üzleti utazásokkal kapcsolatos elszámolásokat – mondta Horváthné Szabó Beáta. Továbbra is egyértelmű szándéka a jogalkotónak, hogy amikor valamely munkavállala a munkahelyére jár be dolgozni, akkor azt ne lehessen hivatali üzleti utazás formájában elszámolni. Az előadó szerint érdemes ugyanakkor elgondolkodni azon, hogy vajon a munkavállalónak mi a munkahelye, illetve mi a szokásos munkavégzési helye? Ez azért fontos, mert a Munka Törvénykönyve laza szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy mit kell rögzíteni a munkaszerződésben. 

Az Mt. néhány évvel ezelötti változásakor sokan megváltoztatták a munkaszerződést is, és például azt rögzítették, hogy a munkavégzés helye Magyarország területe. Ez rögtön csapdahelyzetet teremtett, hiszen ha a munkavállaló köteles mindig Magyarország területén megjelenni, akkor ez gyakorlatilag nem hivatali és üzleti utazás, hanem munkába járásnak minősül. Ezzel viszont a munkavállaló jogai sérülnek a költségelszámolást tekintve, mivel a hivatali, üzleti utazás és a munkába járás között a benzinköltség jelenti számára a különbséget, ami akár számottevő is lehet.

Ha a jogszabály azt mondja, hogy a munkavállaló munkahelyén való megjelenés nem minősülhet hivatali, üzleti utazásnak, akkor a korábbi kilométerenkénti 9 forintos elszámolható költsége helyett január 1-jétől 15 forintot lehet elszámolni adómentesen. Az előadó felhívta a figyelmet arra is: az egyértelműbb elszámolás érdekében érdemes beletenni a munkaszerződésbe, hogy hol van a szokásos munkavégzés helye, mivel bár ez a tétel egy munkavállalóra levetítve kicsi összegnek tűnik, több száz dolgozó esetében már komoly adóhiány keletkezhet. 

Újdonság: a munkahely fogalma

A hibák elkerülése érdekében került bele a törvénybe újdonságként a munkahely fogalma. A munkáltatónak az a telephelye a munkahely, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi. Ilyen telephely hiányában, vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.  

Saját gépkocsi használata

Tavaly alapvetően az autóiparban merült fel kérdésként, hogy miként lehet a 9 forintos elszámolási küszöböt felemelni. A minisztérium első gondolata az volt, hogy ez nem valósítható meg, mivel a 15 forintra való emelés többletköltséget okozna a cégeknek a gépkocsielszámolásokban. Ennek ellenére már a tavalyi törvénymódosításnál belekerült a jogszabályba, de sok munkáltatónál továbbra is gond lehet ez. Ha ugyanis a munkáltató minden munkavállalójának köteles ezt biztosítani, akkor nem mindegy, hogy 9, vagy 15 forintot köteles elszámolni. Megoldásként mutatkozik Horváthné Szabó Beáta szerint, hogy az szja-törvény 25. paragrafusába egyértelműen bekerült a 15 forint, mint adómentesen elszámolható autófenntartási költség. 

 

A változtatás ugyanakkor több más paragrafusra is hatást gyakorol. Ha a munkavállaló a munkáltató érdekében használja a saját autóját, akkor útnyilvántartás, vagy kiküldetési rendelvény alapján számolja el az ezzel kapcsolatos költségeket. A munkáltatók jelentős része a kiküldetési rendelvényt preferálja. Ennek elsődleges oka az előadó szerint, hogy így gyakorlatilag nem is kerülnek az adóhatóság látókörébe, hiszen egy olyan juttatásról van szó, ami igazolás nélkül elszámolható költség. Ha a munkáltató ezen keresztül 15 forintot, plusz az üzemanyagköltséget fizeti ki a munkavállalójának, akkor ez a 08-as adatszolgáltatásban nem is kell lejelenteni, mint költségtérítést. Az útnyilvántartás esetében szintén ez a 15 forint számolható el, de ez a munkavállaló bizonylata, tehát le kell jelenteni, mint munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítést. 

Vannak olyan munkáltatók, amelyeknél a munkába járás költségtérítése óriási összeget jelent. Ezért bekerült a munkába járásról szóló kormányrendeletbe egy változtatás, amely azt szabályozza, hogy a munkába járást kötelező biztosítani, vagy ez egy adható kedvezmény. A Munka Törvénykönyve egyértelmű iránymutatást ad: ennek értelmében a munkáltató köteles a munkavállaló munkába járását biztosítani. Ez történhet úgy, hogy minimum 86 százalékban finanszírozza a busszal, vonattal, vagy repülővel történő bejárást, vagy engedi a saját autó használatát, illetve munkásszállítást is biztosíthat. Ez utóbbi adómentes juttatásnak minősül. Adómentesen elszámolható a munkába járás is, ha ezt 100 százalékban biztosítja a munkáltató számára. Ennek a logikája az, hogy a 86 százalék megtérítése kötelező, de az szja-törvény alapján, ha a munkáltató ki tudja gazdálkodni a 100 százalékot, akkor ez is biztosítható, mivel a törvény magasabb rendű jogszabály. Külön megállapodás nem kell ehhez, de az Mt. szerinti diszkrimináció tilalmát nem szabad megsérteni – hívta fel a figyelmet a Deloitte adóosztályának igazgatója. Érdemes ugyanakkor a munkáltatónak szabályzatot alkotni a munkába járásra annak érdekében, hogy később ne legyen ebből probléma. Az olyan kérdéseket, hogy például a munkáltató kinek engedi meg a saját autó használatát és kinek nem, vagy mi történik akkor, ha négyen közösen használnak egy autót munkába járásra, mind-mind érdemes a szabályzatban rögzíteni. 

Az előadó szerint kétféle munkáltató létezik: aki megengedi a saját autó használatát és elszámolhatja a munkavállaló a munkába járásra a törvény szerinti összeget, illetve aki a sok visszaélés miatt senkinek sem engedélyezi ezt. Sok esetben a 9 forintos elszámolás engedélyezése jóval olcsóbb, mint mondjuk egy buszbérlet biztosítása, de fontos körülmény, hogy ez a kedvezmény nem csak egyes munkavállalóknak jár, hanem a vállalat minden dolgozójának. Ezt a kötelezettséget a szabályzat ügyes megalkotásával tudja kivédeni a munkáltató, úgy, hogy csak azok a munkavállalók kerüljenek be a kedvezményezettek közé, akiket a munkáltató preferál.  

Mi kötelező és mi nem az?

Érdekesség, hogy az szja-törvény szerint 15 forint kilométerenkénti összeg 60 százaléka – azaz pont 9 forint –  az a minimum, amit a munkáltatónak biztosítania kell. Tehát lehet 15 forintot fizetni, de ha egy a kisvállalkozásnak nehézséget okoz ennek kitermelése, akkor dönthet úgy, hogy a 9 forintot fizeti csak ki. 

Nem tiltható meg a kedvezmény a mozgáskorlátozott munkavállalóknak, illetve, ha a munkavállaló lakhelye és a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés, vagy az csak hosszú várakozással vehető igénybe. Szintén kötelező a minimum 9 forintos költségtérítés annak, aki bölcsődei ellátást igénybe vevő, vagy 10 év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermekét szállítja autóval.

Arra nem ad választ a jogszabály, hogy milyen távolságon belül kell lennie a bölcsődének, óvodának, vagy iskolának. A munkáltató jószándékán múlik, hogy ezt hogyan finanszírozza meg munkavállalójának – mondta Horváthné Szabó Beáta.  

---