Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gyermek gondozása hosszabb tartamú távollétre jogosítja a munkavállalót, amelyek közül egyes időszakokra jár az időarányos szabadság is. Hogyan kell kiadni ezeket a „bent ragadt” napokat, amikor a munkavállaló visszatér dolgozni?
Az anyát megillető 24 hét szülési szabadságot követően a gyermek gondozása céljából a törvény alapján akár az anya, akár az apa a gyermek harmadik életéve betöltéséig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ezt meghaladóan a gyermek személyes gondozása céljából a gyermek tizedik életéve betöltéséig is fizetés nélküli szabadságon maradhat a munkavállaló, addig, amíg gyermekgondozási segélyt, illetve 2016. január 1-jétől az ezt felváltó gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak részére. Ez az ellátás a gyermek tizedik életévének betöltéséig akkor jár, ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos.
A szülő a törvény alapján tehát akár meglehetősen hosszú ideig jogosult otthon maradni gyermekével, amely időtartam alatt munkaviszonya változatlanul fennáll. A tartós távollét alatt munkabérben nem részesül, és szabadságra jogosító időként is csak korlátozott időtartam, a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja vehető számításba. Mivel nem kizárt, hogy a gyermekét otthon személyesen gondozó szülő még a 2012. június 30-ig hatályos régi Munka Törvénykönyve szerint ment el fizetés nélküli szabadságra, és akár gyermeke tizedik életéve betöltéséig is távol lehet munkahelyétől, ezért ki kell térnünk a korábban hatályos szabályokra is, mivel a hatályba léptető szabályok szerint a 2012. július 1. előtt igénybe vett fizetés nélküli szabadságra a régi Munka Törvénykönyvének az igénybevételkor hatályos szabályait kell alkalmazni. Ha például a munkavállaló 2010. február 1-jétől van fizetés nélküli szabadságon akként, hogy tartósan beteg gyermekét személyesen gondozza, azonban 2016. február 1-jétől újra munkába kíván állni, esetében a régi Munka Törvénykönyve 2010. február 1-ján hatályos szabályait kell alkalmazni, amely akkor még úgy rendelkezett, hogy a gyermekgondozási szabadság első évére jár szabadság. Kimondta azt is a régi Munka Törvénykönyve, hogy a hat hónapra csökkentett szabadságra jogosító idő csak a 2011. augusztus 1-je után kezdődött fizetés nélküli szabadság esetében alkalmazandó.
Munkajogi Klub Online Extra |
|---|
|
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre
|
Miután megállapításra került a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló távollét alatt összegyűlt, illetve a távolléte megkezdése előtt az adott tárgyévben járó, de még ki nem adott szabadságainak száma, a munkavállaló munkába állásával időszerűvé válik ezen szabadságok kiadása. Ennek során a munkáltatónak figyelemmel kell lennie egy különleges munkajogi rendelkezésre, miszerint ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékessége évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül azt ki kell adni. Felmerül a kérdés, hogy eleget tesz-e a munkáltató ezen előírásnak azzal, ha a munkavállaló munkába állását követően a hatvanadik napon megkezdi a gyermekgondozási szabadság alatt ki nem adott szabadság kiadását, vagy hatvan napon belül azt teljes mértékben ki is kell adnia. Álláspontunk szerint a törvény megfogalmazásából, valamint azon főszabályból, hogy a szabadságot az esedékessége évében kell kiadni, és az ettől eltérő esetek csak kivételesek, az következik, hogy a munkáltató nem várakozhat az összegyűlt szabadság kiadásával, hanem azt hatvan napon belül ki kell adnia. Ezt az értelmezést indokolja a munkavállaló érdeke, továbbá az a gyakorlat is, hogy a szülőnek a munkahelyre történő visszatérésekor még néhány hétig általában feladata a gyermek bölcsődébe, óvodába történő beszoktatása, amelyhez többnyire szabadságot kíván igénybe venni.
A jelenleg hatályos szabályok szerint a gyermekgondozási szabadság miatt ki nem adott szabadságot pénzben megváltani nem lehet, azt a munkáltató köteles kiadni. Más alternatíva tehát nincs. A régi Munka Törvénykönyve még lehetővé tette, hogy a 2011. augusztus 1-je után lejáró fizetés nélküli szabadság esetén a felek megállapodjanak, hogy amennyiben a munkavállaló a gyermekgondozási szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a munkáltató pénzben megváltsa. A Munka Törvénykönyvének hatályba lépéséről rendelkező szabályok azonban ilyen esetben is csak 2012. december 31. napjáig tették lehetővé a gyermekgondozási szabadság első hat hónapjára járó szabadság megváltását a felek megállapodásában.
