Így nőhetnek a reálbérek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint 2 százalékos reálbér növekedéssel számol az idén Magyarországon a Hay Group nemzetközi menedzsment tanácsadó cég legfrissebb felmérése.


A felmérés szerint az idén 2,8 százalékos átlagos béremelés várható Magyarországon, a bérek reálértéke pedig – 0,7 százalékos inflációs előrejelzés mellett – átlagosan több mint 2 százalékkal nő.

Az idén a cégek 15 százaléka fagyasztotta be a béreket, ami számottevő csökkenés a tavalyi 22 százalékhoz képes – írja a Hay Group. Leginkább a pénzügyi ágazatban tevékenykedő cégekre volt jellemző, hogy nem emelték munkavállalóik bérét, ennek ellenére még mindig a pénzügyi cégek fizetnek a legjobban Magyarországon.

Ezeket szorosan követik az információtechnológiai és telekommunikációs, továbbá a gáz- és olajipari cégek, amelyek átlagosan több mint 10 százalékkal fizetnek jobban az országos átlagnál – derül ki az elemzésből.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

Sok év után először csökkent valamelyest a különbség a vidéki és a budapesti bérek között: a fővárosiak csupán 5 százalékkal keresnek többet, mint az országos átlag – ez 2009-ben még 8 százalék volt, Nyugat-Magyarország pedig 7 százalékkal van elmaradva ettől – 2009-ben a különbség még 11 százalék volt. E folyamat hátterében a munkavállalók növekvő mobilitása, illetve kifejezetten Győr környékének elsősorban az autóiparral összefüggő gazdasági fejlődése állhat – írja a tanácsadó cég.

A bónuszok aránya 2014-ben egyértelműen nőtt a teljes jövedelmen belül. A magánszféra ugyanis egyre jobban kezdi bérpolitikáját a teljesítmény alapú bérezés irányába tolni. A nem készpénzben biztosított juttatások aránya átlagosan 17 százalékot teszi ki. A legnépszerűbb juttatás egyértelműen a SZÉP-kártya, szinte minden vállalat, amely a cafeteria rendszert használja, alkalmazza ezt is.

A kutatás 488 cégre és 300 ezer munkavállalóra terjedt ki, amely a legnagyobb kört érintő javadalmazási felmérés Magyarországon – olvasható a közleményben.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Szomszédainknál erősít a piacvezető magyar HR-szolgáltató: felveszi a Prohuman nevet a szerb leánycég

Prohuman néven folytatja tevékenységét Szerbiában a CityScope HR-szolgáltató, amely tavaly került az immár 7 országban működő magyar tulajdonú cégcsoport irányítása alá. Tovább erősödik a Prohuman Szlovéniában is, ahol a két évtizedes szakmai tapasztalattal bíró Slavica Jerebet nevezték ki az ügyvezető igazgatói posztra. A 20 éves, több mint ezer ügyfelet kiszolgáló és mintegy 25 ezer embernek munkát adó Prohuman Group nem titkolt célja, hogy a hazai piacvezető és meghatározó régiós szerep után egész Kelet-Közép-Európa első számú HR-szolgáltatójává váljon.

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.