Így vehető igénybe a bértámogatás a kölcsönzött munkavállalók esetén Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány a munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozókra is kiterjesztette a csökkentett munkaidőben (kurzarbeit) történő foglalkoztatás esetén igényelhető bértámogatást. Az intézkedés több ezer munkavállaló számára jelenthet megoldást, hogy a járvány miatt kialakult gazdasági visszaesés ellenére se veszítsék el munkájukat. A Prohuman munkaerő-kölcsönző összegyűjtötte a bértámogatás igénybevételének legfontosabb tudnivalóit. A meghosszabbított programra augusztus 31-ig adható be igénylés.

1. Kik vehetik igénybe és kik igényelhetik a támogatást?

A szabályozás1 2020. április 16. óta teszi lehetővé a legalább 6 hónapja működő vállalkozásoknak, hogy bértámogatást igényeljenek a legalább 15, de legfeljebb 75 százalékkal csökkentett munkaidőben (kurzarbeit) foglalkoztatott dolgozóikra, akikkel már 2020. március 11-én jogviszonyban álltak. A kölcsönzött munkaerőre vonatkozóan 2020. április 29-től lehet a támogatást igénybe venni egy módosító rendelet alapján2. Az intézkedés keretében így egyaránt igényelhető bértámogatás az egy telephelyen dolgozó állandó és a kölcsönzött munkavállalók számára is. „A támogatás akkor igényelhető, ha az igénylő munkahelymegtartási kötelezettséget vállal és 3+1 hónapig biztosan nem bocsátja el az adott dolgozót. A bértámogatást a kölcsönzött munkavállalókra a munkaerő-kölcsönző vállalat igényelheti a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál. Ugyanakkor a munkaerő-kölcsönző cég, a kölcsönvevő vállalat saját állományú munkavállalóival kapcsolatos kérelmeket is benyújthatja a hivatalhoz, ezzel is tehermentesítve az adott céget az adminisztráció terhei alól” – mondta el Juhász Csongor a Prohuman ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a munkaerő-kölcsönzők a teljes folyamat adminisztrációját átvállalhatják a megbízó cégtől, beleértve a teljes igénylési folyamatot, a benyújtást, az egyeztetést, kapcsolattartást a hatósággal és a munkaidő-lejelentést is.

2. Mennyi időre igényelhető a támogatás? Mennyit kap és hogyan a munkavállaló?

A munkavállaló kieső alapbérére járó 70%-os bértámogatás a kérelem napját követő 3 hónapra igényelhető. A támogatási összeg közvetlenül a dolgozó számlájára érkezik havonta az államkincstárból. Példaként, ha egy munkavállaló munkaideje 8-ról 4 órára csökkent, a kieső 4 órára járó alapbérének 70%-át kapja támogatásként az államtól, míg – egyéni fejlesztési időre vonatkozó megállapodás esetén – annak 30 százalékát a munkaadó biztosítja, aki így a munkavállaló korábbi, „normál 8 órás” alapbérének mindössze 65%-át fizeti (50% + 50% * 0,3). A munkavállaló így megkapja a teljes korábbi alapbérét a támogatási időszak alatt, fizetése nem csökken, miközben a foglalkoztató költségei csökkentek.

3. Milyen költséggel jár a bértámogatás igénylése a kölcsönzött munkaerőre vonatkozóan?

A bértámogatás igénylése semmilyen költséget nem jelent. A kérelem benyújtása költség- és illetékmentes mind a foglalkoztató vállalat, mind a munkaerő-kölcsönző cég, mind a támogatott dolgozó számára.

4. Mennyi időn belül dönt a kormányhivatal a támogatási igényről?

A kérelem benyújtását követően a kormányhivatal 8 munkanapon belül határozatban dönt a bértámogatás folyósításáról vagy a bértámogatás iránti kérelem elutasításáról.

5. Egy munkaadó igényelhet-e támogatást az állandó és kölcsönzött állományára vonatkozóan is egy időben?

Igen, ebben az esetben az igénylés benyújtása egyidejűleg történik, a kölcsönbeadó vállalatnak kell ezt benyújtania a kölcsönzött, a kölcsönvevőnek a saját állományára vonatkozóan. A támogatási és kötelező munkahelymegtartási időszak azonos lesz.

6. Mi történik, ha egy munkaadó korábban már igényelt az állandó munkavállalói számára bértámogatást? Ki lehet terjeszteni a támogatási kérvényt a kölcsönzött munkaerőre?

Korábban a rendelet telephelyenként 1 igénylést tett lehetővé, de ez most változott és új elem, hogy a dolgozók különböző csoportjaira, különböző időszakokban is igényelhető támogatás.

7. Milyen következménye van annak, ha a munkavállaló kilép, vagy a munkaadó nem teljesíti vállalt kötelezettségeit?

Amennyiben a munkavállaló felmond, a bértámogatásban részesített dolgozó számára le kell állítani a támogatás folyósítását. A felmondást 2 napon belül jelenteni kell a kormányhivatal felé.

Amennyiben a munkaadó nem tesz eleget vállalt foglalkoztatási kötelezettségeinek, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni, amelyről a kormányhivatal határozattal dönt.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

2024. június 13.

A munkáltatók 37 százaléka tervez létszámbővítést a harmadik negyedévben a Manpower feljegyzése szerint

A magyarországi munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni munkaerőkeretét a harmadik negyedévben, az előző negyedévben mért 31 százalék után, a leépítést tervező cégek aránya ugyanebben az időszakban 23 százalékra emelkedett 22 százalékról – derül ki a Manpower Magyarország csütörtökön közzétett negyedéves munkaerőpiaci előrejelzéséből.