Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hogyan kell szabályos munkaidő-nyilvántartást vezetni – ez is kiderül A munka- és pihenőidő szabályai című könyvből, amelyből rövid részletet közlünk.
A munkaidő-nyilvántartás szabályszerű vezetése a munkáltató kötelezettsége, ezért felelősséggel tartozik azért, hogy a nyilvántartás tényszerű, valós és teljes körű adatokat tartalmazzon. Nem kell nyilvántartani annak a munkavállalónak a munkavégzési idejét, aki a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni (vezető állású, kötetlen munkarendű munkavállaló).
A törvény elég szűkszavúan határozza meg a munkaidő-nyilvántartás tartalmát és formáját. A munkaidő-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos bírósági ítélkezési gyakorlat meglehetősen szigorú, a hatósági elvárások pedig nem egységesek, területenként eltérő képet mutatnak.
A munkáltató által vezetett nyilvántartásnak meg kell felelnie a teljesség, az ellenőrizhetőség, a naprakészség és a hitelesség elveinek, valamint a munkavégzési helyén történő fellelhetőség követelményének.
A munkaidő-beosztás azt tartalmazza, hogy a munkavállalónak mely napon, milyen időponttól meddig kell dolgoznia. Ezért nem elegendő naponta csupán a munkával eltöltött időt feltüntetni, hanem a munkavégzés kezdetét és befejező időpontját is vezetni kell. Ez arra az esetre is igaz, ha a munkarend állandó, mert a konkrét műszakbeosztásnak például a műszakpótlékra való jogosultság szempontjából jelentősége van. A kizárólag vezénylés (munkaidő-beosztás) szerint előírt napi munkaidőt feltüntető, a munkáltató központjában kitöltött munkaidő-nyilvántartás a munkavállalók tényleges rendes és rendkívüli munkaidejére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrizhetőségére vonatkozó követelménynek nem felel meg (LB Mfv. II. 10.638/2006/3.).
A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a törvényben előírtak megtartására egyértelmű következtetést lehessen levonni. A nyilvántartás vezetése során a beosztáshoz képest végrehajtott változtatásokat, példának okáért a munkavállaló kéré¬sének megfelelő műszakcserét, az engedélyezett távollét megállapodáson alapuló ledolgozását megfelelően dokumentálni kell [BH2013. 226.].
A hitelesség azt jelenti, hogy az abban foglalt adatok valóság¬nak való megfelelőségét a munkáltató és a munkavállaló is igazolja. „A jelenléti ív az, amelyre a dolgozó beírja a munkahelyre történő érkezésének és távozásának pontos időpontját, és azt a munkahelyi vezető leigazolja, vagy a jelenléti ívet a munkahelyi vezető tölti ki, de azt a dolgozó aláírásával igazolja” (Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság 2M. 1144/2005/20.). Ebben a jogalkalmazási gyakorlatban idézhet elő változást a 2012. évi Mt. szabálya. Az új rendelkezés szerint a munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető [Mt. 134. § (3) bek.].
| Munkajogi kiskönyvtár 4. rész: A munka- és pihenőidő szabályai |
|---|
|
|
A nyilvántartás kötelezettsége a munkáltatót a törvény alapján terheli, eredménye a munkáltató magánokirata. A teljesített munkaidő vezetése részben vagy egészben a munkavállalónak átengedhető. Ez utóbbi esetben, ha a munkavállaló által vezetett adatokat a munkáltató elfogadja, aláírásával hitelesíti, lényegében az adatokat valósnak fogadja el, aláírásával elismeri a saját nyilvántartásának és a bérszámfejtés, valamint a bérfizetés alapjának. Az időadatokat a munkáltató maga is vezetheti, sőt lényegében a kötelezettségből fakadóan ez a főszabály. A teljesített munkavégzés tartama – a fent idézett előírás értelmében – a közölt beosztáson is feltüntethető. A törvényszöveg szerint a munkaidő-beosztás a változáskövető vezetésével és a „hónap végén történő igazolásával” a beosztás elnyeri a nyilvántartás jogi minőségét, ezzel az „aktussal” terv adatok helyett tény adattartalmat rögzít. Kérdésként merülhet fel, hogy mit jelent a hónap végén történő igazolás. Ez a hitelesség jegyében a munkavállaló aláírásaként értelmezhető. Nem kívánjuk a munkaidő-nyilvántartás vezetésének technikai rejtelmeit tovább boncolgatni, mindenesetre az Mt. 134. § (3) bekezdéséből álláspontunk szerint a jelenléti ívnek a dolgozó által minden munkanap aláírt változata nehezebben vezethető le.
A naprakészség elve a munkaidő-beosztáson található terv időadatok naponta történő jóváhagyását, illetve az attól való eltérés napi rögzítését követeli meg. Példának okáért az egyik ügyben a munkáltató azzal érvelt, hogy a meglehetősen nagy üzleti forgalom mellett nem volt lehetősége a nyilvántartás vezetésére, de azt utólag pótolta. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az elmaradt nyilvántartás későbbi pótlása a mulasztás miatti felelősség alól nem mentesíthet, tekintettel arra, hogy a jogszabály rendelkezéséből az következik, hogy a munkaidő-nyilvántartásra a munkavégzéssel egyidejűleg kell, hogy sor kerüljön (Fővárosi Munkaügyi Bíróság 23. M. 1088/2006/3.).
Részlet A munka- és pihenőidő szabályai című könyvből.
