Jár-e fizetés és táppénz a karantén alatt? Koronavírus

Szerző: Adó Online
Dátum: 2020. szeptember 8.
Címkék: , ,
Rovat:
A koronavírus-járvány során a munkavállaló könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy amennyiben nem tud otthon dolgozni, akkor sem bérre, sem egyéb ellátásra nem lesz jogosult, így a legjobb megoldás biztosítani az otthoni munkavégzés körülményeit – derül ki a PwC Legal közleményéből.

A koronavírus terjedése miatt számos munkáltató kapott olyan értesítést munkavállalójától, hogy a hatóság a munkavállalóval szemben karantént rendelt el. Voltak olyan esetek is, amikor a munkáltató maga kötelezte arra a dolgozóit, hogy a külföldi nyaralást követően két hétig maradjanak otthon. Sok cégnél pedig olyan szabályozást vezettek be, miszerint, ha a munkavállalóval egy háztartásban élő családtag, vagy a munkavállalóval érintkező ismerőse pozitív COVID-19-teszteredményt kapott, úgy a munkavállaló köteles két hét házi karanténba vonulni. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői megvizsgáltak, hogy mi történik ilyen esetekben a munkavállaló bérezésével, illetve a társadalombiztosítási ellátásokkal. A szakértők szerint a hatályos szabályozás ugyanis nagyon színes képet mutat.

Egyszerű a válasz azon esetekben, ahol az otthoni munkavégzéshez a technikai és egyéb feltételek adottak, ugyanis ezen cégeknél a munkavállaló továbbra is tud otthonról dolgozni, és ennek megfelelően a teljes jövedelmét megkapja. Mi történik azonban azokban az esetekben, amikor a hatóság vagy a munkáltató, netán a munkavállaló által vállalt „önkéntes” karantén tartama alatt a munkavállaló nem tud munkát végezni?

Sem bér, sem táppénz

„Amennyiben a munkavállaló a karantén alatt nem tud otthoni munkavégzés keretében feladatokat ellátni, úgy elsődlegesen a (maradék) szabadság kiadása jön szóba. Ha ez nem megvalósítható, akkor a munkavállaló a munkáltatóval történő megállapodás alapján vagy hatósági karantén esetén személyi körülményeire tekintettel mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a karantén idejére. A mentesülés időtartamára azonban az általános munkajogi szabályok szerint nem jár munkabér. Meg kell tehát nézni, hogy ha bér nem jár, akkor jár-e egyéb ellátás, például táppénz” – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Társadalombiztosítási szempontból különbséget kell tenni a külföldről történő hazaérkezés utáni hatósági (házi) karantén és a között az eset között, ha a munkavállaló fertőzött személlyel történő érintkezés miatt kerül hatósági (házi) karanténba.

„A jelenlegi járványhelyzetben külföldről történő hazautazás után előírt karantén időszaka társadalombiztosítási szempontból nem minősül keresőképtelenségnek. Így a munkabér mellett még társadalombiztosítási pénzbeli ellátás (táppénz) sem jár a munkavállalónak. A biztosítás szünetelésére tekintettel a munkavállaló köteles megfizetni az ellátás nélküli időszakra az egészségügyi szolgáltatási járadék összegét, amely 2020-ban havi 7710 Ft” – hangsúlyozza Honyek Péter, a PwC Magyarország adószakértője.

Ezt a járadékfizetést a munkáltató átvállalhatja, de erre nem kötelezhető. Az egészségügyi szolgáltatási járadék befizetésével a munkavállaló a társadalombiztosítás természetbeni ellátásaira (így különösen orvosi ellátás) továbbra is jogosult marad.

„További lehetőség, hogy a munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy a munkavállalónak teljes vagy csökkentett összegű díjazást fizet a karantén idejére. Ebben az esetben a munkavállaló biztosítása folyamatosan fennáll, egészségügyi szolgáltatási járadékot nem kell fizetni, sőt még a nyugdíjra jogosító szolgálati ideje sem csökken. Ebben az esetben a járulékok alapja legalább a minimálbér százaléka, még abban az esetben is, ha a díjazás ezt a szintet nem érné el” – mondja Honyek Péter.

Ha a munkavállaló fertőzött személlyel való érintkezés miatt kerül karanténba, akkor ennek tartama alatt keresőképtelen lesz és részére társadalombiztosítási táppénz jár, de munkajogi szabályok szerinti betegszabadság nem.

Otthon maradó szülőnek jár-e fizetés?

Az iskolakezdéssel számos szülő találkozott olyan iskolai pandémiás intézkedésekkel, amelyek legtöbbje előírja, hogy a legkisebb tünet megjelenése esetén sem mehet a gyermek az iskolai közösségbe huzamos ideig (10-14 napig). Mi ilyen esetben a munkajogi teendő?

Ha a gyermek kiskorú, és felügyeletéről a munkavállalónak kell gondoskodnia, úgy a munkavállaló ebben az esetben különös méltánylást érdemlő személyi, családi okokból mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ekkor tehát otthon lehet maradni a gyermekkel és dolgozni sem kell, viszont erre az időszakra az általános szabályok szerint nem jár munkabér.

Az iskolai megbetegedés kétszintű fogalom. Amit ugyanis az iskola már betegségnek tekint, az nem biztos, hogy a házi orvos véleménye szerint is megbetegedést jelent.

Ha a házi orvos szerint a gyermek valóban beteg, akkor a 12 éven aluli gyermek jogán a munkavállaló szülő keresőképtelenné nyilvánítható. Ebben az esetben a keresőképtelenség időszakára a munkavállaló gyermekápolási táppénzt kaphat.

Ha azonban a házi orvos szerint a gyermek nem beteg, de az iskolai protokoll szerint nem térhet vissza közösségbe, vagy a gyermek 12 évesnél idősebb, akkor a szülő sem nyilvánítható keresőképtelenné. Ilyen esetben a munkavállaló – ha otthoni munkavégzéssel vagy szabadsággal nem váltható ki az otthoni felügyeleti időszak, akkor – a munkavégzés alól mentesül, azonban sem díjazást, sem társadalombiztosítási ellátást nem kap. Mivel ebben az esetben a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya szünetelni fog, a munkavállaló köteles lesz az otthoni felügyelet tartamára megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulék időarányos részét.

A hatósági intézkedések nyomán számos cég, illetve iskola lehetővé tette, hogy a karantén lerövidülhessen, amennyiben a munkavállaló vagy a gyermek negatív tesztet mutat be a munkáltató vagy az iskola részére.

„Az irányadó szabályok szerint a hatósági (házi) karanténkötelezettség lerövidítéséhez szükséges PCR-teszteket az érintett magánszemélyek kötelesek bemutatni. Ebből az következik, hogy költségét is neki kell viselnie és így a munkavállaló nem kérheti a munkáltatótól, hogy a költségeket vállalja át” – teszi hozzá dr. Szűcs László.

Természetesen a munkáltatónak ettől függetlenül lehetősége van átvállalni a tesztek költségeit, továbbá minden olyan esetben, amikor a karantén időszak lerövidítése a munkáltató érdekkörébe tartozó okból szükségessé válik, akkor a tesztek költségeit a munkáltatónak kell viselni, ha ennek elvégzésére a munkavállalót kötelezi.

„Összességében tehát elmondható, hogy a változatos szabályok mellett a munkavállalók könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy sem bérre, sem pedig egyéb ellátásra nem lesznek jogosultak. Ezt elkerülendő a feleknek arra kell törekedni, hogy vagy biztosítsák az otthoni munkavégzés körülményeit a karantén tartamára, vagy ennek hiányában a munkavállaló a távollétének tartamára megfelelő juttatást kapjon” – hívja fel a figyelmet dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek:


Elbocsátások jönnek a jegybank szerint
2020. szeptember 24.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Inflációs jelentése szerint az infláció éves mértéke 2022-ben eshet vissza 3 százalékra, idén és jövőre még kevéssel meghaladhatja a 3,5 százalékot; a gazdaság teljesítménye is 2022-re térhet vissza a korábbi szintre.

A rendkívüli munka ára
2020. szeptember 22.

Sok esetben a munkáltatók a rendkívüli munka munkabérben való megfizetése helyett lehetőséget adnak azok „lecsúszására”, az egyenértékű szabadidő biztosítása önmagában azonban nem teljesíti a követelményeket.