Jogeset: érvénytelen közös megegyezés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria egy tavalyi esete kiváló példája annak, milyen körülmények mellett vitatható, hogy a munkavállaló szabad akaratából írta alá a közös megegyezést a munkaviszony megszüntetéséhez. A példa ugyan elrettentő, de éppen ezért tanulságos.


A tényállás szerint a munkavállalók egy ruhaáru boltban dolgoztak. Az üzletben 2011. január végétől leltározás zajlott, amelynek eredményeképpen jelentős áruhiányt állapítottak meg. 2011. február 4-én jelen volt az üzletben dolgozó munkavállalókon kívül a munkáltatói jogkör gyakorlója és egy további személy, aki a munkáltatói jogkör gyakorlója barátjaként került bemutatásra. A leltározás a reggeli óráktól kezdődően folyt, majd 14 óra 18 perckor az üzletet valamennyi felsorolt személy elhagyta. A fenti személyek az ebédszünet befejezését követően, 15 óra előtt néhány perccel érkeztek vissza. Ezt követően a munkáltató a munkavállalókat a leltár során tapasztalt hiány miatt felelősségre vonta, a hiányra vonatkozóan magyarázatot nem találtak.

A munkáltató közölte a munkavállalókkal, hogy munkaviszonyukat meg kívánják szüntetni, erre tekintettel közös megegyezés aláírására hívta fel őket. A munkavállalók ennek nem kívántak eleget tenni, hosszas egyezkedés kezdődött, amely során a közös megegyezés alternatívájaként a munkáltató részéről a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésének lehetősége, illetve az merült fel, hogy a rendőrséget értesítik. A huzamosabb ideig tartó egyeztetés hangneme feszült volt, annak időtartama alatt – néhány perc kivételével – az üzlet biztonsági rácsa a padlótól kb. fél méter magasságig volt leengedve. A fenti időtartam alatt a munkavállalók telefonási lehetősége korlátozott volt, a megállapodás megkötését megelőzően további gondolkodási időt nem kaphattak, az üzletből akkor távozhattak, amikor a közös megegyezést mindannyian aláírták. A munkavállalók végül az üzlethelyiséget 18 óra 13 perc körüli időben hagyták el. A munkavállalók pár nappal később a megállapodást kényszerítésre hivatkozva a munkáltatónál megtámadták, annak sikertelensége után bírósághoz fordultak.

A munkáltató tagadta a kényszerhelyzet fennállását. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a munkavállalóknak majd három órájuk volt a döntésük kialakítására, amely jóval több az elvárható időtartamnál. Emellett a munkavállalók konzultálhattak másokkal is a helyzetről, az egyik munkavállaló ugyanis 17 óra 57 perckor SMS üzenetet kapott azzal a tartalommal, miszerint „ne írj alá semmit”. Végül, a munkavállalók vallomásai ellentmondóak voltak arról, hogy milyen kijelentés kitől hangzott el, és ki milyen minőségében vett részt a beszélgetésen.

Az eljáró bíróságok a kényszerítés kapcsán az alábbiakat állapították meg, amely következtetésekkel a Kúria is egyetértett. A biztonsági rács működtetésére kívülről volt lehetőség, távozáskor legalább egy személynek a rács alatt kibújva kellett kijutni, hogy azt a többiek részére felemelhesse. A rács a közlekedést jelentős mértékben korlátozta, a munkavállalóknak távozásuk alkalmával ez alatt kellett az üzlethelyiséget elhagyniuk.

A bíróság nem találta életszerűnek, miért volt szükséges a munkavállalók több órás üzletben tartózkodása, gondolkodása, ha a közös megegyezés elfogadását a munkáltató nem erőltette, hanem csak a munkaviszony megszüntetés egyik lehetséges módjaként ajánlotta. A bíróság különös súllyal értékelte, hogy a közös megegyezések aláírása után a munkáltató képviselője észlelte, hogy csupán öt aláírt nyilatkozat került vissza hozzá, és ezt követően kérte a hatodikat is.

Ennek átadásáig a boltot nem lehetett elhagyni. A tanúvallomásokból arra lehetett következtetni, hogy a munkáltató a munkavállalók kifejezett kérése ellenére, gondolkodási időt nem biztosítva az azonnali döntést szorgalmazta. A bíróság szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója barátjának jelenléte is az adott esetben nyomatékosító, fenyegető hatású volt, a munkavállalók ekként is élték meg.

Bérszámfejtők feladatai a 2015-ös szabályok alapján

Személyi jövedelemadó
Társadalombiztosítás
Járulékfizetés
Munkaügy

Előadók: Dr. Andrási Jánosné, Farkasné Gondos Krisztina, Széll Zoltánné, Dr. Kártyás Gábor

Időpont: 2014. november 20.

A bírói gyakorlatnak megfelelően önmagában nem jogellenes, annak kilátásba helyezése, hogy a munkavállalóval szemben egyoldalú munkaviszony megszüntetés fog történni, illetve rendőrségi feljelentést kíván tenni a munkáltató. Jelen esetben azonban a kialakított körülmények összességében alkalmasak voltak a munkavállalók akaratának alakítására, így a megállapodásuk tényleges szándékukat nyilvánvalóan nem tükrözte. Az egész napos folyamat után érkezett SMS nem bizonyítja, hogy a munkáltató lehetővé tette volna a hosszú időn át tartó egyeztetés alkalmával is a telefon használatát.

Ezen körülményeket együtt értékelve azzal, hogy a munkáltató bizonyítottan nem tette lehetővé a munkavállalóknak a közös megegyezés elfogadásával kapcsolatos konzultációt, telefonálást, alappal enged következtetni érvénytelenséget eredményező kényszerhelyzetre.

A közös megegyezés tehát érvénytelen volt (BH2013/252). Az esetet természetesen érdemes a „visszájáról” is olvasni: ha a munkáltató lehetővé tette volna a munkavállalók távozását, a munkáltatói ajánlat végiggondolását, majd másnap tértek volna vissza a kérdésre, az ilyen előzmények után aláírt közös megegyezés érvényessége nem lett volna vitatható.



Kapcsolódó cikkek

2022. július 4.

Munkavédelmi és munkaügyi kampányt indított a Technológiai és Ipari Minisztérium

Kommunikációs kampány indult a munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi és munkaügyi tudatosságának növelése érdekében, a Technológiai és Ipari Minisztérium Iparért és Munkaerőpiacért Felelős Államtitkárságon megvalósuló GINOP-5.3.7–VEKOP-17-2017-00001 „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” című kiemelt projekt keretében. A Random Trip, Wolfie és Miki357 közreműködésével zajló kampány ősz végéig fut.

2022. július 4.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése és a munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége

Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként járó kártérítés összegének számításánál figyelembe kell venni, ha a munkáltató sikeresen bizonyítja azt, hogy a károsult munkavállaló a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően nem tett eleget az adott helyzetben elvárható kárenyhítési kötelezettségének. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.

2022. július 1.

Kósa Lajos az atipikus foglalkoztatási formákat méltatta

Egy modern gazdaság nem nélkülözheti az olyan atipikus és rendkívül rugalmas foglalkoztatási formákat, amelyeket a szövetkezetek kínálnak – mondta az Országos Szövetkezeti Tanács újraválasztott elnökeként a fideszes politikus.