Kamerás megfigyelés a munkahelyen
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gyakorta előfordul, hogy a munkáltatók a munkavállalók ellenőrzése érdekében vagy vagyonvédelmi célokból kamerákat helyeznek el a munkahely egyes pontjain. A dolgozókról ilyen módon készült kép-és hangfelvétel a GDPR szerinti személyes adatnak minősül. A megfigyelőrendszert telepítő munkáltatóknak szigorú – munkajogi és adatvédelmi – szabályokat kell betartaniuk annak érdekében, hogy az ezzel összefüggő adatkezelésük jogszerű legyen.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 11/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt – így elektronikus megfigyelőrendszert – is alkalmazhat, akkor, ha egyébként erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja. Fontos, hogy a munkáltatói ellenőrzés csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos [Mt. 9. § (2) bekezdés].
A munkavállalók ellenőrzése kapcsán az Mt.-ben meghatározott korlátok és követelmények összhangban vannak a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletével (a továbbiakban: GDPR). A GDPR alapján az adatkezelés csak akkor lehet jogszerű, ha a munkáltató betartja annak alapvető rendelkezéseit: többek között a célhoz kötött és tisztességes adatkezelés, valamint az adattakarékosság elvét [GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) – c) pont]. Az adatkezelőnek emellett megfelelő jogalappal is kell rendelkeznie és – adott esetben – el kell végeznie a jogszerűséget alátámasztó érdekmérlegelési tesztet is [GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont].
Célhoz kötött, valamint tisztességes adatkezelés és adattakarékosság elve
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által korábban kiadott iránymutatások, valamint az Mt.-ben rögzített követelmények alapján az is megállapítható, hogy a munkavállalókat megfigyelő/ellenőrző kamerarendszer telepítése csak abban az esetben lehet jogszerű, ha az az emberi méltóságot nem sérti és nem irányul a munkavállalók által végzett tevékenység folyamatos megfigyelésére. Ennek megfelelően a közös helyiségekben, ahol a munkavállalók étkeznek, öltöznek vagy a munkaközi szünetüket általában töltik, nem helyezhető el kamera. Ha a kamerák a fenti kritériumoknak megfelelnek, akkor is telepítésükkor a munkáltatónak minden egyes felszerelt kamera vonatkozásában konkretizálnia kell, hogy az adott eszköz miért éppen az adott helyre került, a látószöge merre és miért arra irányul.
| Kérjük, segítse munkánkat egy rövid kérdőív kitöltésével! Podcastokkal kapcsolatos médiafogyasztási szokásaira vagyunk kíváncsiak. A kitöltés mindössze fél percbe kerül, számunkra viszont nagyon fontos információkat ad.
Szakmai videóink és podcastjaink már Youtubon is elérhetőek. Kövessen bennünket, iratkozzon fel csatornánkra! |
Jogalap meghatározása és érdekmérlegelés
Az adatkezelés jogalapja tipikusan a munkáltató jogos érdeke, de mások, akár az érintettek érdekei is megjelenhetnek (pl. ha a telephelyen vagyonvédelmi célból a parkoló megfigyelésére kerül sor és ott adott esetben a munkavállalókon kívül más személyek – beszállítók, ügyfelek – is tartózkodhatnak).
Jogos érdekre való hivatkozáskor az adatkezelést megelőzően a munkáltatónak érdekmérlegelési tesztet kell lefolytatnia, amelyben az alábbi szempontokat kell megvizsgálnia:
- A szükségesség kapcsán meg kell vizsgálnia, hogy rendelkezésre állnak-e olyan alternatív megoldások, amely alkalmazásával az elérni kívánt cél az adatkezelés nélkül vagy kevésbé korlátozó eszközökkel is megvalósítható (pl. kamera helyett személy általi megfigyelés vagy ellenőrzés, a vagyonvédelemmel összefüggésben megfelelő biztonsági zárak és behatolásjelzők telepítése).
- Az adatkezelőnek meg kell határoznia, hogy az általa meghatározott céllal összefüggésben mennyi ideig szükséges a felvételek megőrzése. Fontos, hogy hosszabb időn keresztüli megőrzés csak akkor indokolható, ha ahhoz hozzákapcsolható a cél is. Az adatok cél nélküli őrzése, vagy jelen esetben a felvételek „készletezése” nem jogszerű.
- A munkáltatónak a megfigyeléshez kapcsolódó saját vagy harmadik fél érdekeit is le kell írnia és ezeket össze kell vetnie az érintettek érdekeivel és elvárásaival. A kamerák érintettekre gyakorolt hatásának felmérését minden esetben el kell végezni és annak nyomán szükséges a felek érdekeinek objektív összemérése.
Írásbeli dokumentálás és az érintettek tájékoztatása
Az érintetteket minden esetben tájékoztatni kell a kamerafelvételek által megvalósuló adatkezelésről, még mielőtt a kamerák látókörébe kerülnének (pl. a látókör határainak megjelölése, a belépési pontoknál tájékoztató elhelyezése). Ez azon érintettekre is irányadó, akik nem munkavállalók, hanem egyéb okból tartózkodnak a kamera látószögében (pl. beszállító, ügyfél, munkaügyi ellenőr). A tájékoztatók, piktogramok, jelölések megléte az adatkezelés jogszerűségének alapvető követelménye, amelyeknek a megléte ráadásul könnyen is ellenőrizhető.
A jogszerű adatkezelés fontos követelménye az írásban való dokumentálás is. A NAIH több határozatában látható, hogy bár a munkáltató a kamerás megfigyelésre megfelelő céllal és jogalappal rendelkezett, tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, adatkezelése mégis jogellenes. Ez abból fakad, hogy a munkáltató az ellenőrzés során nem vagy nem teljes mértékben tud eleget tenni bizonyítási kötelezettségének, mert nem rendelkezik a jogszerűséget alátámasztó dokumentációval. Éppen ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a szabályok gyakorlati betartása mellett arra is, hogy a kamerarendszer használata megfelelően dokumentált legyen.
