Kérdés: családi adókedvezmény munkavállalónak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Érvényesíthető-e az adóbevallásban a családi adóalap kedvezmény visszamenőlegesen?


Kérdés:

A munkavállaló 2014. novemberében már a magyar állampolgársága birtokában Ukrajnából települt át Magyarországra. Abban a hónapban már munkaviszonyt is létesített. A munkavállalónak van egy kiskorú gyermeke, aki 2015. júliusában jött át hozzá Magyarországra és akire tekintettel Magyarországon csak 2016. januárjában igényelte meg a családi pótlékot, amelyet visszamenőleg 2015. 11 .hótól kapott meg. 

Kérdésem, hogy a családi adóalap kedvezményt mikortól érvényesítheti? Munkáltatóként 2016. február hónaptól kezdve vesszük figyelembe, de most érvényesíthetjük-e a családi kedvezményt 2015. évre részben (esetleg a teljes évre) a munkavállaló munkáltatói adóbevallásában?  

Válasz:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1/A. § (3) bekezdés értelmében a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseinek figyelembevételével külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő magánszemély kedvezményt abban az esetben érvényesíthet, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen megszerzett, e törvény szerinti adókötelezettség alá eső összes jövedelme eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is – 75 százalékát, feltéve, hogy az említett magánszemély azonos vagy hasonló kedvezményre azon másik államban, amelyben az adóévben megszerzett (3) bekezdés szerinti jövedelme szintén adóztatható, ugyanazon időszakra nem jogosult.

Amiről biztosan szó lesz:

  • A munkavállalók személyes adatainak védelme a nemzetközi jogi normák és az európai uniós jog keretében
  • Az adatvédelmi szabályozás fejlődése a magyar munkajogban
  • A munkavállaló ellenőrzésével összefüggő

Időpont: 2016.06.02.
Előadó: dr. Arany-Tóth Mariann
Helyszín: Hotel Hungária City Center (Budapest VII. ker., Rákóczi út 90.)
 

Beadványában hivatkozott hölgy 2015. év teljes egészében Magyarországon dolgozott, így feltehető, hogy az összes jövedelméből a magyarországi eléri a 75 százalékot. A második fontos feltétel, hogy Ukrajnában nem vett igénybe azonos vagy hasonló kedvezményt. 

Az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdés pedig harmadik feltételként nevesíti, hogy e törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait – figyelemmel az 1/A. § rendelkezéseire is – megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.

Tehát, ha Cst. szerint a gyermek jogosult családi pótlékra 2015. teljes évében, akkor függetlenül attól, hogy azt folyósították (illetve mikortól) 2015 évben 12 hónapra érvényesíthető a családi adókedvezmény.

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál. 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 28.

A munkaközi szünet és annak felhasználása

A munkavállalók sok esetben azzal a problémával szembesülnek, hogy munkaidejükön kívül a személyes ügyintézés nem mindig kivitelezhető a hétköznapokban. Ezért sok esetben különböző kreatív megoldásokkal, így akár a munkaközi szünet ügyintézési célú kihasználásával próbálják meg ezt a helyzetet orvosolni. Ez valóban járható út lehet a számukra? Tényleg szabadon rendelkezhetnek afelett, hogy milyen tevékenységgel töltik a munkaközi szünetet?

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.