Kétszeresére emelkedik az apaszabadság mértéke


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy uniós döntés értelmében az édesapáknak augusztus 2-ától az eddigi duplája, tíz nap pótszabadság jár gyermekük születésekor. Igaz, a magyar helyzet egyelőre felemás.

Munkáltatóként érdemes felkészülni rá, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2019/1158 -as irányelve (Irányelv) alapján 2022. augusztus 2-ától minden édesapának, a gyermeke születésekor az eddigi 5 (ikergyermek esetén: 7) munkanap helyett 10 munkanap pótszabadság jár. Igaz, ezt a jogot a magyar jogalkotó még nem implementálta át a magyar jogrendszerbe, így ez a jog egyelőre az Irányelv alapján illeti meg a leendő édesapákat 2022 augusztus 2-ától.

Az Irányelv háttérről

Az Irányelv teljes neve: a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2019/1158-as irányelve.

A magyar jogszabályoknál megszokott preambulum az európai unió jogi aktusainál lényegesen hosszabb és részletesebb. Általában ebben fejtik ki a szabályozási célt és a szükségességet. A magunk részéről kifejezetten ajánljuk eme Irányelv preambulumának áttekintését, mivel kiemeli a gyermek és az édesapa közötti kötődés kialakulásának, a munka és a családi élet egyensúlyának fontosságát, továbbá a gondozás terén a nők és a férfiak tekintetében megfigyelhető kiegyensúlyozatlanságot, mint az Irányelv megalkotásának szükségességét adó legfontosabb körülményeket.

A fenti Irányelv szükségességét adó körülmények Magyarországon hatványozottan fennállnak, ugyanis a P&G májusi felmérése szerint a férfiak körülbelül kétharmada (63%) tudatában van annak, hogy az édesapáknak is jár szabadság gyermek születése esetén, ugyanakkor a válaszadók mindössze 16%-a vette ezt igénybe (forrás: HR portál).

Az Irányelv cikkünk szempontjából releváns részei

4. cikk Apasági szabadság

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az apák vagy – ha és amilyen mértékben a nemzeti jog elismeri – a velük egyenjogú társszülők jogosultak legyenek 10 munkanap apasági szabadságra, amelyet a munkavállaló gyermekének születése alkalmával kell igénybe venni. A tagállamok meghatározhatják, hogy az apasági szabadság egy részét igénybe lehet-e venni a gyermek születése előtt, vagy csak a gyermek születése után, valamint azt, hogy e szabadságot rugalmas módon is igénybe lehet-e venni.

(2) Az apasági szabadsághoz való jog nem tehető függővé a munkában töltött idő tartamától vagy a szolgálati idő hosszától.

(3) Az apasági szabadsághoz való jogot a munkavállaló nemzeti jog szerint meghatározott családi jogállásától, illetve családi állapotától függetlenül kell biztosítani.

Az Irányelv 20. cikkének (1) bekezdése szerint: „A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2022. augusztus 2-áig megfeleljenek.”

Magyar jogi háttér

Cikkünk szempontjából a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 118. § (4) bekezdése a releváns magyar – várhatóan a közeljövőben módosuló – jogszabályi hely, amely szerint: „Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.”

Fontos megjegyezni, hogy a fent idézett rendelkezés – az Irányelv 4. cikk (2) bekezdésével összhangban – kivételt jelent az év közben kezdődő és végződő munkaviszonyokra általánosan irányadó arányos szabadság alól, azaz minden esetben a teljes, jelenleg 5, illetve 7 munkanap pótszabadság jár az édesapának (Mt.121. § (1) bekezdés).

A parlament tavaszi ülésszakának törvényalkotási programjában nem szerepelt a munka törvénykönyvének módosítása. Egy hazai szakmai blog rákérdezett az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál az implementációs kötelezettség teljesítésére, amelyre a minisztérium az alábbi választ közölte: „A szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019/1158 irányelv magyar jogrendben történő átültetése folyamatban van. Tájékoztatjuk, hogy jogharmonizáció kapcsán a hazai jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazásához megfelelő idő fog rendelkezésre állni a felkészülésre az érintettek számára.”

A munkaadóknak és a leendő édesapáknak mindenesetre érdemes felkészülni az Mt. közeljövőben várható módosítására, mivel ez a jog 2022. augusztus 2-ától az Irányelv relatív közvetlen hatályából fakadóan (vö.: az EU Bíróságának a Van Duyn kontra Home Office-ügyben hozott ítélete) megilleti a leendő édesapákat. Az Irányelv átültetése tehát a közeljövőben várható, mivel a preambulumban is rögzített elvek átültetése illeszkedik Magyarország kormányának családokat segítő jogalkotási programjába, és nem valószínű, hogy a kabinet a családokat védő európai irányelv átültetésének hiánya miatt kötelezettségszegési eljárást vállalna be.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Kaltenecker Dániel ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

apaszabadság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.