Kevesen tartják be a munkaidő-szabályokat

 

A 2016. évi hatósági ellenőrzési tervnek megfelelően a – munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti – a munkaidővel, pihenőidővel és ezek nyilvántartásával kapcsolatos szabályok gyakorlati érvényesülésének vizsgálata érdekében 2016. október 17. és november 4. között a munkaügyi hatóság célellenőrzést tartott. Ilyen tárgyú célzott vizsgálat 2013. október 2. és október 18. között is volt már, így e korábbi ellenőrzések során szerzett reprezentatív adatok összehasonlítása rámutathat e tárgykörben a foglalkoztatási gyakorlat alakulására.

 

A munkaügyi hatóság célja a foglalkoztatók által elkövetett legsúlyosabb jogsértések feltárása volt.

 

Ennek megfelelően a célellenőrzés fő iránya

· a munkaidőre vonatkozó szabályok (munkaidő-beosztással, munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések) megtartása,

· a munkavállalók pihenéshez való jogának érvényesülése,

· a pihenőidőre vonatkozó szabályok (napi/heti pihenőidővel, munkaközi szünettel kapcsolatos szabályok) megtartása,

· a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok (hiányos, hamis nyilvántartás, nyilvántartás hiánya, kettős nyilvántartás) betartása,

· a munkabérrel összefüggő jogszabályok megtartása,

· a foglalkoztatási jogviszonyok rendezettsége, különös tekintettel az írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatásra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti munkavégzés esetén, illetve a színlelt szerződéssel, a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottakkal kapcsolatos jogszabályok megtartása, valamint a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának szabályszerűsége.

 

A célellenőrzésnek nem volt kiemelt ágazata, viszont a kereskedelem területén az országos átlaghoz képest nagyobb számú vizsgálat történt. Ez a korábbi évek tapasztalataira vezethető vissza, mivel a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok erre az ágazatra fokozottabban jellemzőek. A vendéglátási, vagyonvédelemi, építőipari, feldolgozóipari ágazatokat a kormányhivatalok munkatársai megközelítőleg egyenlő arányban ellenőrizték, mivel ezeken a területeken is rendszeresek a célellenőrzés tárgyát képező szabálytalanságok. Az ellenőrzési célpontok kiválasztása során a munkatársak figyelembe vették a 2016. évre kiadott ellenőrzési irányelveket, emellett azonban a közérdekű bejelentések és panaszok is befolyásolták a vizsgált munkáltatók körét.

 

Az ellenőrzési célpontok kiegyenlítettebb kiválasztását támasztja alá, hogy a 2013. évi hasonló célellenőrzés során a kereskedelmi ágazatra esett az ellenőrzések több mint fele. A 2016. évi ellenőrzés, tehát alaposabb képet mutat a többi ágazatról.

 

Az ellenőrzések megszervezésénél figyelmet fordított a hatóság arra, hogy ne csak rendes munkaidőben történjenek ellenőrzések a munkahelyeken, hanem hétvégenként, illetve munkaszüneti napon is.

 

A munkaügyi ellenőrzések és eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert tényeken, adatokon alapulnak. (2013-ban a mezőgazdaság és a gépipar az akkori adatok feldolgozása alapján az egyéb ágazati kategórián belül kerültek feltüntetésre, így ezekre az ágazatokra vonatkozó adatok nem kerültek összehasonlításra. Ez a két ágazat az idei ellenőrzés során is csak 1-1 %-ot tett ki az ellenőrzött munkáltatók közül.)

 

 

A célellenőrzés 993 vállalkozás – 3873 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 84 %-nál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 64%-át érintő valamilyen munkaügyi jogsértést.

 

A 2013-as hasonló tárgyú célellenőrzéssel összevetve, az ellenőrzések száma növekedett, figyelemmel arra, hogy 2013-ban 811 ellenőrzést tartott a munkaügyi hatóság. A jogsértési arány a foglalkoztatókat tekintve arányaiban nem változott jelentősen, mivel a 2013-as célellenőrzés során az ellenőrzött foglalkoztatók 85 %-ánál állapított meg a munkaügyi hatóság valamilyen szabálytalanságot. A jogsértéssel érintett munkavállalók aránya kis mértékben csökkent, mivel 2013-ban a munkavállalók 67 %-át érintették a szabálytalanságok.

 

A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 52 db munkaügyi bírság kiszabása várható. A kis-és középvállalkozások által – első esetben – elkövetett szabálytalanságok jogkövetkezményeként előreláthatóan 122 db figyelmeztetés kerül kiadmányozásra, továbbá 273 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 369 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli – szabálytalanságot megállapító – határozatot hozni. A célellenőrzés során egy alkalommal pedig harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása miatt központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezést is hoztak a hatóság munkatársai.

 

2013-ban 170 db munkaügyi bírság kiszabására került sor, ami gyakorlatilag megegyezik az idén kiszabott munkaügyi bírságok és az azt helyettesítő figyelmeztetések számával (52+122=174).

 

 

A célellenőrzés egyik tárgyát képező munkaidővel kapcsolatos intézkedések aránya 21 % volt, mely a 2016. első háromnegyed éves országos adatokkal majdnem teljesen megegyezett (20 %), míg az érintett munkavállalói létszám valamivel magasabb volt (24 %) az első háromnegyed éves adatokhoz képest (19 %).

 

A munkaidővel összefüggő jogsértések vonatkozásában megállapítható, hogy egy-egy intézkedés nagyobb munkavállalói létszámot nem érintett. Elmondható, hogy a vagyonvédelem, kereskedelem és vendéglátás területén kellett több munkavállaló ellen elkövetett jogsértések miatt intézkednie a hatóság munkatársainak. Csupán egy esetben fordult elő, hogy egy feldolgozóipari cég több műszakos munkarendben dolgozó 150 munkavállalója nem kapott írásban munkaidő-beosztást Komárom-Esztergom megyében. Az építőiparban a célellenőrzés alatt nem voltak jellemzőek a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok, ez részben a munkaidő-nyilvántartások hiányának is köszönhető, így ugyanis a szabálytalanságok nehezen állapíthatóak meg.

 

A 2013-as hasonló tárgyú célellenőrzéssel összevetve megállapítható, hogy a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságokkal összefüggő intézkedések száma jelentősen nem változott, viszont három évvel ezelőtt lényegesen több munkavállalóval szemben követték el a munkáltatók ezeket a szabálytalanságokat. Így pozitív elmozdulás figyelhető meg, mivel idén egy-egy szabálytalanság csak kisebb munkavállalói létszámot érintett.

 

A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságok miatt kellett a leggyakrabban intézkednie a munkaügyi hatóságnak, mely az elmúlt évek tapasztalataival összhangban áll.

 

A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése miatti intézkedések 35 %-a a kereskedelmi ágazatból került ki. Magas volt az intézkedések aránya a vendéglátás, valamint a feldolgozóipar területén is (18 %, 15 %). A főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 43 %-ának vonatkozásában volt megállapítható a nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések megszegése A munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságokkal ellentétben a nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságokat nagyobb munkavállalói létszámmal szemben követték el a munkáltatók 2013-hoz képest. Akkor a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 28 %-ával (914 fő) szemben vezették helytelenül a foglalkoztatók a munkaidő-nyilvántartást, míg idén ez a szám 43 % (1 557 fő) volt. Különösen a feldolgozóipar területén volt nagyobb az érintett munkavállalói létszám, az előzőekben említett Komárom-Esztergom megyei cég 300 főt meghaladóan szegte meg a vonatkozó jogszabályi előírásokat.

 

A pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok nem jellemzőek. A célellenőrzés alatt, csakúgy, mint 2013-ban elenyésző számban kellett csak intézkedni a hatóság munkatársainak és nem volt jelentős mértékű az érintett munkavállalók létszáma sem.

 

A munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt 2016. III. negyedévéhez képest alacsonyabb számban kellett intézkedni a munkaügyi hatóságnak (19 %). Feketefoglalkoztatást a valamely jogsértéssel érintett munkavállalók 9 %-ánál tárták fel az ellenőrzések. A legrosszabb kép most is az építőiparban mutatkozott, mivel a feketefoglalkoztatással kapcsolatos intézkedések 29 %-át itt hozta a hatóság, ami az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 35 %-át érintette. A többi feketén foglalkoztatott

 munkavállaló nagy része közel azonos arányban a kereskedelem a vendéglátás és a vagyonvédelem területéről került ki. (16 %, 18 %, 15 %).

 

2013-as célellenőrzés során az ellenőrzött munkavállalói létszámból (4302 fő) 311 munkavállaló volt feketén foglalkoztatva (7 %), ez az arány idén kedvezőtlenebb volt, mivel az ellenőrzött 3873 munkavállalóból 342 munkavállalót érintett ez a szabálytalanság. (9 %).

 

A kormányhivatalok munkatársai ugyanúgy, mint 2013-ban, az intézkedések 8 %-át hozták a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok miatt a célellenőrzés során. Az ellenőrzéssorozat folyamán a kereskedelem és a vagyonvédelem területén kellett legtöbbször intézkedni (32 % és 27 %), továbbá a vendéglátás és feldolgozóipar (14 % és 13 %) volt érintve ezen jogsértések miatt.

 

Nem változott jelentősen a munkavállalók érintettsége sem, 2013-ban 270, 2016-ban 310 munkavállalóval szemben követtek el munkabérrel összefüggő szabálytalanságot a munkáltatók, mely mindkét célellenőrzés során az összes jogsértéssel érintett munkavállaló 8 %-a volt.

 

A pótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok az intézkedések közel felét tették ki és a kifizetett munkabér elszámolásáról adott tájékoztatás (bérjegyzék) hiánya vagy hibája is nagyobb számban fordult elő.