Kisokos a jutalomról és a prémiumról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatónak alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy a munkavállalók a legjobb teljesítményt nyújtsák munkahelyükön. Ilyen ösztönző és „teljesítményfokozó szer” lehet a prémium, és közvetve, bizonyos esetekben a jutalom is kiválthatja ezt a hatást. A prémium és a jutalom ezért a munkáltatók kedvelt munkabér jellegű juttatása. A fogalmak meghatározását azonban ne keressük a Munka Törvénykönyvében, mivel a munkajogi szabályok nem definiálják ezeket a jogintézményeket. Ha azonban segítségül hívjuk a vonatkozó bírói gyakorlatot, megismerhetjük a prémium és a jutalom fogalmát, lényegi vonásait.


A prémium a munkáltató által előre meghatározott és a munkavállalóval közölt feladat(ok) teljesítéséért jár. A munkavállaló a kitűzött feladatokat a munkaviszonya keretében vagy arra tekintettel teljesíti, ezért a bírói gyakorlat a prémiumot munkabérnek minősíti. A munkáltatónak ugyanakkor diszkrecionális jogkörébe tartozik, hogy igényt tart-e a többletfeladatok teljesítésre, azaz kitűz-e prémiumot.

A prémiumfeladat(ok) meghatározásával egyidejűleg a munkáltatónak lehetősége van arra is, hogy prémiumfizetést kizáró vagy csökkentő tényezőket állapítson meg (pl. bizonyos mértékű üzleti eredmény hiányában nem fizet prémiumot). Amennyiben a kitűzött és munkavállalóval közölt prémiumfeladat teljesítését a munkavállaló már megkezdte, azt a munkáltató nem vonhatja vissza.

Prémium fizetését kötelezettségként a munkáltató vállalhatja egyoldalú jognyilatkozatban, de akár a munkaszerződésben is megállapodhatnak a felek a prémiumfizetésről. Amennyiben a munkáltató a munkaszerződésben megállapított prémium fizetését prémiumfeladat kitűzéséhez és teljesítéséhez köti, de a feladat kitűzését elmulasztja, vagy azzal oly mértékben késlekedik, hogy annak teljesítése már nem várható el a munkavállalótól, erre, mint kizáró okra a munkáltató nem hivatkozhat, és a prémiumot köteles megfizetni. A munkavállaló ugyanis a munkáltató munkaszerződésben vállalt kötelezettsége folytán alanyi jogosultságot szerez a prémiumra, és a munkáltató együttműködési kötelezettségét szegi meg, ha a munkaszerződésben vállalt kötelezettsége ellenére nem tűz prémiumfeladatot.

Az ellenkező álláspont a munkáltatót tulajdonképpen feljogosítaná arra, hogy munkaszerződésben vállalt kötelezettsége alól mentesüljön, ha nem határoz meg prémiumfeladatot. Az egyoldalú kötelezettségként vállalt prémiumfizetést a munkáltató a munkavállaló terhére akkor módosíthatja vagy mondhatja fel azonnali hatállyal, ha körülményeiben a prémiumkitűzés közlését követően olyan lényeges változás következett be, amely a prémium kifizetését lehetetlenné tenné, vagy az rá nézve aránytalan sérelemmel járna.

A prémiumfeladat részleges teljesítése esetén csak abban az esetben fizethető ki a prémium, ha ilyen esetre a kitűzés tartalmazott fizetési kötelezettséget.  Amennyiben a munkáltató kifejezetten fenntartja a maga számára az összes körülmény utólagos értékelése alapján adható, de kötelezően nem járó juttatás elbírálásának jogát, akkor a meghatározott szempontok szerinti munkáltatói mérlegelésnek megfelelő döntés nem tekinthető jogszabálysértőnek.

Az egyenlő bánásmód követelményét a prémium teljesítése során is meg kell tartani. Ha ugyanis a munkáltató a prémiumfeladatok értékelésénél a munkavállaló hátrányára valamely védett tulajdonsága alapján indokolatlan különbséget tesz, a munkavállalót akkor is megilleti a prémium, ha esetleg prémiumot kizáró feltétel került bizonyításra.

Mivel a prémium a bírói gyakorlat szerint munkabérnek minősül, ezért az előre kifizetett prémium csak prémiumelőlegnek minősül, és mint munkabérelőleg visszakövetelhető. Ezért, ha a feladat teljesítésére kitűzött prémium kifizetése a munkáltató gazdálkodási eredményétől függően, a mérleg jóváhagyásakor esedékes, az előre kifizetett prémium prémiumelőlegnek minősül, amely az általános elévülési időn belül követelhető vissza, ha a prémium kifizetés feltételei nem valósultak meg. Ilyen esetben a munkavállaló nem hivatkozhat a prémiumelőleg jutalom jellegére, hanem köteles azt visszafizetni a munkáltatónak.

A jutalom szintén a munkáltató diszkrecionális jogkörében, szabad mérlegelése alapján adott pénzbeli juttatás, azonban a prémiumtól eltérően a jutalomnak nem feltétele az előre meghatározott többletteljesítmény elérése. A jutalom többnyire a munka utólagos elismeréseként vagy meghatározott alkalomból (pl. karácsony, üzleti jutalom) nyújtott juttatás, amely mivel teljes mértékben a munkáltató mérlegelésétől függ, ezért arra alanyi jogosultságot nem szerezhet a munkavállaló.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

Ezzel szemben prémium esetén a munkáltató diszkrecionális joga csak arra terjed ki, hogy eldöntse, kíván-e prémiumfeladatot kitűzni. Ha azonban a kitűzött és közölt prémiumfeladatokat a munkavállaló teljesítette, a munkavállaló jogosult prémiumra, akkor is, ha a munkáltató vállalása ellenére nem határozott meg prémiumfeladato(ka)t. Hátrányos megkülönböztetést jutalom esetén sem alkalmazhat a munkáltató.

A prémium és a jutalom is járulékalapot képező, valamint összevont adóalapba tartozó jövedelem. A távolléti díj számításánál azonban mindkét juttatást figyelmen kívül kell hagyni.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 22.

Valóban szigorodnak a 3. országbeliek jogellenes foglalkoztatását sújtó szankciók?

Módosul a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. Rendelet (Magyar Közlöny 2024. évi 16. szám), aminek az egyik deklarált célja a harmadik országbeli állampolgárok jogsértő foglalkoztatására vonatkozó szankciók szigorítása. Ennek fényében nézzük meg, hogy ha jelenleg valaki a megfelelő engedély nélkül végzi a munkáját 3. országbeliként, akkor az őt foglalkoztató magyar cég milyen pénzbírságra számíthat.

2024. február 22.

A szövetkezet keretében végzett munka és a nyugdíj

A szövetkezet keretében a szövetkezeti tag biztosítottként végzett tevékenységének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt eredményez. Az úgynevezett sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzés azonban más helyzetet jelent.

2024. február 21.

Kevesli a hatósági munkaügyi ellenőrzést a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Még mindig kevés – reagált a munkavédelmi bírságok összegeinek jelentős emelkedése hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ nem az akár 100 millió forintra emelt büntetési tételt kevesli, hanem az ellenőrzések gyakoriságát. Utóbbi ugyanis – információk szerint – még mindig nem fog változni, mint ahogy az a gyakorlat sem, hogy a szabálytalanságokért, még a fekete foglalkoztatásért is gyakran csak figyelmeztetést „szabnak” ki az ellenőrök. A MASZSZ érdemi változtatást vár.