Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Munkaerő-kölcsönzés speciális jellegéből fakadóan a kölcsönzött munkavállaló a munkavégzési kötelezettségét a kölcsönvevőnél teljesíti, annak ellenére, hogy egyébként a kölcsönbeadóval áll munkaviszonyban. Éppen ezért a munkavégzés során bekövetkező, munkavállaló által okozott károk is a kölcsönvevő érdekkörében merülnek fel.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 221. § (1) bekezdése alapján a kölcsönzött munkavállaló károkozása vagy személyiségi jog sértése esetén a kölcsönvevő a munkavállalóval szembeni igényét az Mt. általános felelősségi szabályai szerint érvényesítheti. Ez azt jelenti, hogy kölcsönvevő közvetlenül a munkavállalótól követelheti a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt abban az esetben, ha a munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható [Mt. 179. § (1) bekezdés]. A feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozat összefüggést azonban a munkáltatónak, jelen esetben a kölcsönvevőnek kell bizonyítania [Mt. 179. § (2) bekezdés]. A munkavállaló által fizetendő kártérítés összege természetesen ez esetben sem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Kivételt képez ez alól a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás, ugyanis annak bizonyítottsága esetén a kölcsönvevő teljes kárát köteles megtéríteni a munkavállaló [Mt. 179. § (3) bekezdés].
Az Mt. 221. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy az általános felelősségi szabályoktól eltérően állapodjon meg a kölcsönbeadó és kölcsönvevő egymással és a munkavállaló károkozására az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait alkalmazzák. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:540. § (1) bekezdése értelmében, ha az alkalmazott – kölcsönzött munkavállaló – a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. A kölcsönzött munkavállaló által a kölcsönvevőnek okozott kárt tehát a kölcsönbeadó téríti meg, de ez persze nem jelenti azt, hogy a kölcsönbeadó ne érvényesíthetné ezt a dolgozóval szemben.
Akkor, ha a munkavállaló nem a kölcsönvevőnek, hanem harmadik személynek (például egy beszállítónak, ügyfélnek) okoz kárt akkor szintén az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azonban ez esetben munkáltatónak a kölcsönvevőt kell tekinteni, kivéve, ha a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ettől eltérően állapodtak meg. A kölcsönvevő felelőssége ez esetben logikusnak tekinthető, hiszen a munkaviszonnyal összefüggésben, harmadik személynek okozott károk munkaerő-kölcsönzés esetén szinte kizárólag a kölcsönvevő érdekkörében merülnek fel, az érintett harmadik személy rendszerint a kölcsönvevővel van kapcsolatban.
Természetesen az is előfordul, hogy a munkavállalót éri kár a kikölcsönzés időtartam alatt. Ebben az esetben a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen tartoznak felelősséggel a dolgozó felé [Mt. 221. § (4) bekezdés]. A kölcsönzött munkavállalóval szemben fennálló egyetemleges felelősség garanciális jelentőséggel bír, hiszen az egyébként is hátrányosabb helyzetből induló kölcsönzött munkavállaló a kárainak megtérítését mindkét munkáltatótól követelheti egészen addig amíg azt a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő nem teljesíti.
A kölcsönzött munkavállalóval szemben fennálló egyetemleges felelősség nem érinti a kölcsönvevő és kölcsönbeadó közötti polgári jogi viszonyt, így a közöttünk fennálló kapcsolat alapján eltérően is megállapíthatják, hogy miként térítik meg a kárt vagy a már megtérített kárt miként számolják el egymással. A szabály lényege pusztán az, hogy a munkavállaló igényérvényesítésének lehetőségét biztosítsa és az általa elszenvedett kár megtérüljön.
A munkaerő-kölcsönzés során felmerülő károk megtérítése a háromoldalú jogviszony miatt speciális, de az látható, hogy a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó a munkajog garanciális szabályaira tekintettel egyetemlegesen felelnek a kölcsönzött munkavállaló káraiért. Az egymás közötti viszonyuk szabályozásában szabadságot élveznek, a polgári jog keretei között a kárviselésre vonatkozó szabályaikat.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
